Gyöngyös (település)
| Gyöngyös | |||
_(5672._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_3.jpg) | |||
| Szent Bertalan-templom | |||
| |||
| Mottó: „Ahol a nap és a hegy összeér” | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Járás | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1334 | ||
| Polgármester | Hiesz György (Független) | ||
| Irányítószám | 3200 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 29 337 fő (2018. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 540,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 167 m | ||
| Terület | 55,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyöngyös
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 47′, k. h. 19° 56′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 19° 56′ | |||
Gyöngyös
Pozíció Heves megye térképén
| |||
| Gyöngyös weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös témájú médiaállományokat. | |||
Gyöngyös (németül: Gengeß, szlovákul: Dindeš[2]) város Heves megyében, a Gyöngyösi járás székhelye. Gyöngyöspüspöki, Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, valamint Kékestető közigazgatási szempontból a városhoz tartoznak.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja.
A várost átszeli a Gyöngyös-patak, a Külső-Mérges-patak, a Belső-Mérges-patak és a Tarján-patak.
Nevének eredete[szerkesztés]
A rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta a nevét, amelynek mai alternatív neve Nagy-patak, és a Gyöngyös névváltozata először 1284-ből adatolható Gungus alakban.[3] Ez az országban sok helyen előforduló pataknév olyan vízfolyást jelöl, amelynek partján sok volt a fagyöngy, amelyből madárfogó lépet főztek, és ínséges időben takarmányozásra is használtak, vagy amelyben bőven tenyészett a folyami gyöngykagyló.
Nem helytállók azok a romantikus és nepetimológiás magyarázatok, amelyek szerint a város nevét a Mátravidéket megszálló „kún-palóc” törzs valamelyik nőtagjától kaphatta, akit Gyöngyös néven neveztek. Avagy hogy a Árpád egyik leányát nevezték volna Gyöngynek, aki követve atyját a Mátra vidékére, itt halt meg, és a Mátrából folyó patak mellé temették el. E patakot és a sír közelében épült várost róla nevezték volna el Gyöngyösnek. Ezeknek ellene szól, hogy ez a földrajzi név az ország különböző pontjain előfordul,[4] továbbá Gyöngyösnek olvasható női név nem adatolható az ismert Árpád-kori dokumentumokban, -s képzővel nem alakulnak személynevekből magyar helynevek, illetve magyar nevet nem viseltek a patak és a település nevének megjelenésével egy időben az országba költöző kipcsak-török nyelvű kunok.
Történelem[szerkesztés]
Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában, részben itt a Mátrában, Bene, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi és Gyöngyöstarján mellett.
A település nevét először 1299-ben említik Gywngus alakban.[3][5] További Árpád-kori névformák: Gunges, Gyunges, Gyungus.[6]
E vidékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint Árpád vezér a honfoglaláskor Ede és Edömér kun vezéreknek a Mátra erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk Pata várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. Szent István király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett.
Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat Aba nemzetségbeli nemeseknek – nobiles de genere Aba – nevezték.
A település neve először Szent László király 1261-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti Gyöngyöspüspöki nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert.
Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. V. István ifjabb király 1267 évi adománylevele szerint, Halászt (Gyöngyöshalászt), Jánosnak, Csobánka fiának adományozta, mint a hevesi várhoz tartozó birtokot, az isaszegi ütközetben szerzett érdemeiért.
János comes fiai: László mester, Sámuel és Dávid voltak, akik 1301-ben az egri káptalan előtt birtokaikon megosztoztak. Az osztályegyezség szerint öröklött birtokaikat a három testvér között szétosztották, azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, az osztozkodás után is közös birtokuk maradt, melyekből részt nyert mind a három testvér, akik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Benevár és Beneváralja város belterületén, továbbá ezek határaiban részül jutott örökségüket.
A testvérek közül Csobánka László még az osztozkodást megelőzően 1299 nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, mely per végeztével Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, vagyonát pedig elkobozták. Birtokait, köztük Gyöngyöst is 1322-ben Lampert országbíró és Dózsa nádor kapta meg adományként Károly Róbert királytól.
A Csobánkák ezután Károly Róbert ellen fordulva Csák Máté zászlaja alá álltak, s 1312-ben a rozgonyi síkon, a Tarna patak közelében megütköztek a királyi sereggel, ahol a pártütők csatát vesztettek, és a harcban elesett Csobánka Dávid is, ezzel a Csobánkák csillaga is letűnt.
A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Mára ennek az erődítéseknek nyoma sem látható; a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapukat a fény- és kis-kapuval együtt részben a 19. század elején rombolták le.
Tamás vajda fiai; Miklós, másként Kónya bán, Mihály pozsonyi prépost, majd egri püspök, továbbá Gáspár és László voltak.
Károly Róbert király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, északkeleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően.
A Farkassy család után a Pohárnok, Berzeviczy és Salgó család voltak Gyöngyös város birtokosai, kiknek javai később a Zsigmond király által különösen kegyelt Rozgonyi családé lettek.
A 15. században ferences szerzetesek telepedtek le itt, akik a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását is.
1455-ben Gyöngyös felét László szécsényi vajda fia, több más birtokkal együtt eladta 40.000 forintért az ekkor már nagy hatalomra és dicsőségre emelkedett Gúthi Országh Mihálynak; gyöngyösi birtoka másik részét pedig zálogba adta Losonczy Albertnek, aki azt zálog címen harminc évig bírta. Mátyás király 1467-ben kelt irata alapján, a város legtekintélyesebb földesurai a Gúthi Országh család és a Losonczyak lettek. Mindkét család kiváló szerepet játszott hazánk történetében. 1468-ban Országh Mihály a pozsonyi országgyűlésen már nádori tisztet viselt, Losonczy László pedig az 1496-ik évben abban a kitüntetésben részesült, hogy a kincstári számadások megvizsgálását reábízták.
Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után a város urai II. Ulászló pártjához szegődtek s így Gyöngyös is részese volt a pártos harczok kellemetlenségeinek, mert II. Ulászló testvére és vetélytársa Albert, az 1491-ik év elején, Perényi Péterrel Gyöngyöst és vidékét pusztíttatta.
Az 1518 körüli években Móré László valamint a Gosztony család tagjai voltak a város legnagyobb birtokosai.
A település 17. századi állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a „zafírhoz hasonló színű" tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak.
A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, a pestisben meghalt Vak Bottyánt a ferencesrendi templomban temették el. A templom környékét nemrégiben átépítették, jelentősen megváltoztatva így a térség arculatát.
A város 20. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. A nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat rangjukhoz méltó módon átépítették.
.JPG)
A város sokáig katonaváros volt. 1950. és 1991. között a Magyar Honvédség magasabb alakulatai állomásoztak a Táncsics Mihály új nevén Török Ignác Laktanyában. Ezek voltak a MN 4. Gépesített Lövészhadosztály parancsnokság és közvetlen alakulatai. 1991. október 10-én a helyőrség bezárta kapuit.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2%-a cigány és a maradék 0,5% német vagy szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[7]
2011-ben a település lakosságának 94,8%-a magyar, 4,1%-a cigány, 0,6% német, 0,2%-a ruszin, 0,1% román és 0,2% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[8] A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 4,1%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 21,2% (28,4% nem nyilatkozott).[9]
Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]
Országgyűlési képviselők[szerkesztés]
Polgármesterek[szerkesztés]
- Csomor Kálmán (1881–1889)
- Hiesz György (MSZP, majd független[10]) (2002–2010, 2014–óta)
- Faragó László (Fidesz) (2010–2014)
A Mátrai borvidék története[szerkesztés]
Gyöngyösön valószínű, hogy már a honfoglalást megelőző időkben is folyt szőlőművelés.
Az itteni szőlő- és bortermelésről az első adat egy 1301-es oklevélből maradt ránk, mely szerint a településen birtokos Csobánka László comes 3 fia megosztozott ősi gyöngyösi birtokukon, melynek nagy része szőlő volt, és leírta az osztásra került szőlők elhelyezkedését is, melynek egy része Gyöngyöspüspöki mellett, a másik Péter, Detrik fia és Fogas Detrik szőleje között (Péter mály), a harmadik rész pedig a város alatt feküdt.
Az 1576. évi tizedösszeírás is kitért a lakosság szőlőművelésére, az összeírás szerint a városnak ekkor 348 bortermelő lakosa volt, és az általuk fizetett bortized összege 608 köbölre rúgott; így az évi termés 6688 köbölt tett ki.
Az 1578 évi összeírás szerint Gyöngyösnek 350 bortermelője volt, akik 733 köböl tizedbort szolgáltattak be. A köbölt ez idő szerint 15 pinttel számították.
A háborús idők megfogyasztották a termelők számát, mert az 1605-ös évben csak 125 bortermelőt írnak össze, akik 123 köböl bortizedet fizettek.
A város élelmes bortermelői boraikkal országszerte kereskedtek és a bort önmaguk adták el, mert itthon a kocsmáltatási jog a várost illette; a város maga szabta meg a termelőktől a város kocsmáinak vásárlandó bor árát.
Mivel a harmincadszedők a borárus gyöngyösieket megfizettetni akarták, János király Gyöngyös város régi kiváltságának biztosítására 1536-ban védelmi levelet adott ki, amelyben biztosította a borral kereskedő gyöngyösieket, hogy őket jártukban-keltükben senki ne akadályozhassa. E kiváltság biztosítását a gyöngyösiek később is állandóan szorgalmazták.
1608-ban II. Mátyás is engedélylevelet adott ki a gyöngyösi bortermelők részére, mely szerint saját termésű boraikat vám- és adómentesen árusíthatták az ország minden részén.
A 18. század előtti időkben a gyöngyösi bortermelők főleg a fehér szőlőfajokat művelték köztük a rajnai fajokat is, amelyeket báró Brudern József telepített be gyöngyöstarjáni szőlejébe. Azonban a 19. század elején a kadarkát kezdték ültetni, melyet török szőlőnek neveztek. Ez volt az uralkodó fajta egészen az 1886-ban fellépő filoxéravészig, amely három év alatt elpusztította az összes szőlőterületet.
A filoxéravész végzetes csapást mért Gyöngyösre, mert lakosai nemcsak a város határában levő 2000 holdnyi szőlejüket vesztették el, hanem a Gyöngyös vidékén lévő falvak határaiban elterülő szőlőiket is, melyek szintén 2000 holdnyi területen feküdtek.
Később az amerikai fajtákba való oltás által a szőlőfelújítás nagy munkája rengeteg anyagi áldozattal és verejtékkel végre sikerült, úgyhogy a filoxérapusztítás után alig tíz év múlva, a város lakossága újra jobb napokat látott.
Az új telepítéssel meghonosultak a legnemesebb csemege- és borszőlők is. A kistermelők különösen a csemege-fajokat ültették, mert a kedvező kereskedelmi viszonyok mellett ezek termését a legelőnyösebben értékesíthették.
A szőlő mellett a gyöngyösi termelőnek régebben a híres gyöngyösi bab volt a mellékkeresete; a későbbi időkben azonban a kivitelre jobban keresett csontár-gyümölcsöket (cseresznye, meggy, barack) termelték.
Közlekedés[szerkesztés]
Gyöngyöst a Mátra kapujának is szokás nevezni; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Egy vasútállomás (Gyöngyös) és egy vasúti megállóhely (Kitérőgyár) működik a város területén; előbbi közúti megközelítését a 24 312-es számú mellékút biztosítja.
Gyöngyösről indul a Mátra hegyein keresztül Egerig vezető 24-es főút és több más alsóbbrendű út is innen indul vagy itt ér véget. Utóbbiak közé tartozik a 2406-os közút, amely a 21-es főúttal köti össze a 24-est, Szurdokpüspöki és Gyöngyöspata érintésével. A 24-esből a város északi részében ágazik ki a pipishegyi városrészben épült ipari park felé a 24 133-as út, utóbbiból pedig – alig néhány méterrel a kezdeti szakasza után – a gyöngyösi repülőtérre vezető 24 313-as út.
Gyöngyös tömegközlekedését a Volánbusz látja el. A várost hat helyi autóbuszjárat szolgálja ki amelyek a következők: 1, 1A, 2, 3, 3A, 4.
Látnivalók[szerkesztés]
Bővebben lásd: Gyöngyös belvárosa
Templomok[szerkesztés]
- Szent Orbán-templom – barokk; 16. századi alapokon
- Szent Bertalan-templom – Nagytemplom a Fő téren található (barokk; 13. századi alapokon)
- Ferences templom (Sarlós Boldogasszony) – és kolostor – a barokk épületben található hazánk egyetlen, épen és egységben maradt, középkori eredetű, ferences kolostori műemlék könyvtára.
- Szent Miklós Ortodox templom
- Kálvária kápolna – a barokk kápolna 1721-ben épült, mai klasszicista alakját a XIX. század első felében kapta. Jelenleg a kápolna rekonstrukció alatt áll.
- Református templom
- A Szent Bertalan-templom kincstára – az épület 1784-ben épült, eredetileg jezsuita gimnáziumi konviktus volt. Itt található Magyarország második legnagyobb katolikus egyházi gyűjteménye
- Szent Erzsébet-templom
Múzeum[szerkesztés]
- Mátra Múzeum – a 2007-ben felújított Orczy-kastély ad otthon a gyűjteménynek, ahol az egyedülálló mamutcsontváz is található
- Herman Lipót – festőművész állandó kiállítása valamint 2007-től egyedülálló éremgyűjtemény a Fő tér 10-ben (Grassalkovich ház)
- Szent Bertalan-templom kincstára – egyházi gyűjtemény, állandó kiállítása: Hit, művészet, mesterség
- Mátravasút Múzeum – a 2017-ben nyitott múzeum a vasút több mint 100 éves történetét mutatja be
- Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás
- Fő Tér Galéria
Egyéb látnivalók[szerkesztés]
- Víztorony
- Fő tér – ahol a város címerében található nap, hold, szőlő és farkas szobrokkal ellátott szökőkutak működnek. A tér déli végén található a testvérvárosok kútja, amin mind az 5 testvérváros neve és címere megtalálható.
- II. Rákóczi Ferenc ház – a Fő tér 2. szám alatt
- Mátra Művelődési Központ üvegablaka: Szinte Gábor – Hamvaiból újjáéledő főnixmadár
- Dr. Csépe György Uszoda és Termálstrand – vize alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely metakovasavat is tartalmaz. Összetételénél fogva jótékony hatással bír bizonyos bőrbetegségek, gyomorpanaszok, reumatikus és idegrendszeri megbetegedések esetén.[11]
- Városi Sportcsarnok – a 60 cm-es falak és az országosan is egyedülálló tetőtartó szerkezet megmaradt az új kor számára.
- Könyves Kálmán tér – Kossuth szobor
- Huszárszobor – Jókai és Móricz Zsigmond utca kereszteződése
- Zsinagóga – a nagyméretű, reprezentatív épületet Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján építették 1930-ban. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll.
- Zeneiskola (Eredetileg Jezsuita Gimnázium) – 1752-ben épült. Az átalakítás 1782–1783-ban Rabl Károly tervei szerint történt. Itt kapott helyet a zeneiskola.
- Kisállatkert
- Mátravasút – Gyöngyösi Állami Erdei Vasút. Két vonalon közlekedik; Gyöngyös-Mátrafüred, illetve Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza-Szalajkaház útvonalon.
- Turul-szobor[12]
Kulturális események[szerkesztés]
- Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztivál
- Gyöngyösi Szüreti Napok
- Görgényi László gulyás-főzőverseny (Gyöngyösi Szüreti Napok keretein belül)
- Mifeszt Ifjúsági Fesztivál
- Gyöngyösi Bornapok
- Mátrai Veteránautó Találkozó
- Vak Bottyán Díjugrató Lóverseny
- Gyöngyösi Művészeti Hetek
- Gyöngyös Város Napjával egybekötött XIX. századi piac
Városrészek[szerkesztés]
| Belterület | Külterület |
|---|---|
| Gyöngyöspüspöki | Farkasmály |
| Dél-Kálvária part (Rózsa-domb) | Sár-hegy |
| Észak-Kálvária part (Lakóliget) | Pipis-hegy - ipartelep és repülőtér |
| 80-as lakótelep | Mátrafüred |
| Pesti úti lakótelep | Sástó |
| Mátrai úti lakótelep | Mátraháza |
| Felsőváros, Kakastánc | Kékestető |
| Belváros | |
| Duránda | |
| Déli iparterület | |
| Ipari park |
Oktatás[szerkesztés]
Felsőoktatás[szerkesztés]
- Eszterházy Károly Egyetem – Károly Róbert Campus
- Gábor Dénes Főiskola gyöngyösi Konzultációs Központja
Középiskolák[szerkesztés]
- Berze Nagy János Gimnázium
- Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium
- FVM. ASZK. Szakképző Iskola, Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium (Gyöngyös-Mátrafüred)
- Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági és Idegenforgalmi Szakképző Iskola
- Egri Szakképzési Centrum József Attila Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
Általános iskolák[szerkesztés]
- II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Arany János Általános Iskola
- Felsővárosi Általános Iskola
- Egressy Béni Kéttannyelvű Általános Iskola
- Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskola
Egyéb oktatási intézmények[szerkesztés]
- "IOSZIA" Duális Szak- és Felnőttképzési Akadémia Vizsgaközpont és Nyelvvizsgahely[halott link]
- Pátzay János Katolikus Zeneiskola
- Trívium Alapítványi Szakközépiskola
- Kolping Katolikus Szakiskola
- Waldorf Iskola és Óvoda Gyöngyös
- Gyöngyösi Oktatásért és Kultúráért Alapítvány
- ASK Autista Segítő Központ
Helyi média[szerkesztés]
A településen az írott és az elektronikus sajtó is képviseli magát.
Elektronikus média[szerkesztés]
Televízió[szerkesztés]
- Gyöngyös Városi Televízió - Az első adásra 1994. november 20-án került sor, azóta folyamatosan sugározza Gyöngyös, a Gyöngyösi Kistérség és a köz érdekeit.
Rádióállomások[szerkesztés]
Jelenleg is működnek gyöngyösi székhellyel, sugárzással:
- Diórádió/FM7 – Fm 101.7 „A mi rádiónk” 1996. április 27-től sugározta műsorát az FM 101,7 MHz-en. Az évek során Heves megye legnagyobb kereskedelmi rádiójává nőtte ki magát. A megyében 2 frekvencián volt fogható: Gyöngyösön és Hatvanban. 2016. június 6.-án az FM 7 és a Diórádió egyesült és ezzel létrejött Heves megye legnagyobb kereskedelmi rádiója. A fúziónak köszönhetően Eger és környéke mellett Hatvan valamint Gyöngyös környékén is hallható az FM 7, valamint az M3-as autópálya jelentős szakaszán és a Jászság északi területein. A rádióadás a reggeli órákban osztott frekvencián működik, Egerben az egri 100.7 MHz-re készített egri stúdióból sugárzott adás hallható, míg a hatvani 87.9 MHz-en és a gyöngyösi 101.7-en a gyöngyösi központi stúdióból hallgathatják az adást a hallgatók. A nap további időszakában mindhárom frekvencián a gyöngyösi stúdióból sugárzott adások hallgathatók. Az FM7 szlogenje „Jó érzés, jó zene”.
- MaxiRádió Gyöngyös Fm 92.4 – Mi adunk ritmust a városnak! A város közösségi rádiója. 2014. áprilistól hallható, a Mátra Média Kulturális Egyesület üzemelteti.
Megszűnt gyöngyösi rádióállomások:
- Saturnus Rádió – 2002-ben megszűnt közkedvelt rádióállomás. A város első helyi rádióadója volt.
- Juventus Gyöngyös – a Saturnus Rádió megszűnése után a Juventus rádió bérelte az egykori FM 88.9 MHz-s sávot.
- Klubrádió Gyöngyös – a megszűnt Juventus Rádió helyén a 88.9-es frekvencián bérelte a sávot, majd ez a rádió is megszűnt és 2014 májusában végleg lekapcsolták a frekvenciát.
- Diórádió - Összeolvadt az egykoron Egri székhelyű Fm7 rádióval.
- Az FM 7 2018.10.1-jén a Gyöngyösi és a Hatvani frekvenciáját elveszítette, helyén a Rádió 1 sugároz műsort, így az FM 7 Egerbe szorult vissza.
Jelenleg Gyöngyösön fogható rádióadók vételi elérhetőségei:
- Music FM – FM 89,5 MHz
- Bartók Rádió – FM 90,7 MHz
- MaxiRádió – FM 92,4 MHz
- Kossuth Rádió – FM 95,5 MHz
- Trió FM – FM 97,7 MHz
- Dankó rádió – FM 99,8 MHz
- Rádió 1 – FM 101,7 MHz
- Szent István Rádió – FM 102,2 MHz
- Petőfi Rádió – FM 102,7 MHz
- Retro Rádió – FM 104,7 MHz
Írott és internetes sajtó[szerkesztés]
- Heves Megye Online
- Ingyen Piac
- Gyöngyös Online - alapítva 2003-ban - a szerkesztés szünetel
- Gyöngyösi-hírhatár
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1781. január 5-én Hám János szatmári püspök;
- Itt született 1793-ban Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, nyelvújító, az MTA tagja;
- Itt született 1818. november 17-én Vachott Sándor költő, író, ügyvéd, az MTA l. tagja (1843);
- Itt született 1818-ban Almásy Pál politikus, az első népképviseleti országgyűlés alelnöke;
- Itt született 1820-ban Vahot Imre ügyvéd, színműíró, szerkesztő.
- Itt született 1825. augusztus 28-án Zalár József költő;
- Itt született 1851-ben Rudolf von Brudermann(wd), az Osztrák-Magyar Monarchia lovassági tábornoka, 1914-ben a 3. hadsereg parancsnoka;[13]
- Itt született 1892-ben Dukesz Artúr jogász;
- Itt született 1913. május 29-én Garai János költő, író, újságíró;
- Itt született 1919. július 28-án Bálint György (Bálint gazda) kertészmérnök, újságíró, országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa;
- Itt született 1923. március 20-án Aba Iván író, újságíró;
- Itt született 1929. február 3-án Zilai János magyar szőlész, egyetemi tanár;
- Itt született 1937. február 17-én Balázs-Piri Balázs karikaturista, grafikus;
- Itt született 1946. május 11-én Polgár László tanár, pedagógus, sakkedző, menedzser, a Polgár lányok édesapja.
- Itt született 1946. augusztus 23-án Bálint János kertészmérnök;
- Itt született 1948. március 24-én Debreczeni Ferenc (Ciki) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zenész, dobos, az Omega együttes tagja;
- Itt született 1952. szeptember 13-án Király Tamás avantgard divattervező;
- Itt született 1952. októberében Molnár Pál újságíró, a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak megalapítója;
- Itt született 1956. július 11-én Herczeg András, a Debreceni VSC edzője.
- Itt született 1962. szeptember 27-én Fodor Gábor politikus, miniszter;
- Itt született 1964. május 5-én Kálomista Gábor Balázs Béla-díjas filmproducer;
- Itt született 1969. június 6-án Varga Attila magyar bajnok labdarúgó (Újpesti TE), PRO-licences edző;
- Itt született 1971. június 20-án Debrei Zsuzsanna magyar színésznő
- Itt született 1971. augusztus 17-én Magos Zoltán közismert magyar szakács;
- Itt született 1973. október 8-án Bozók Ferenc költő, esszéíró;
- Itt született 1978. augusztus 20-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke;
- Itt született 1984. december 17-én Zelena András tanatológus, egyetemi oktató, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Díj kitüntetettje (2017);
- Itt született 1986. december 12-én Kiss Péter hegymászó.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Kézdivásárhely, Románia
Pieksämäki, Finnország
Ringsted, Dánia
Sanok, Lengyelország
Zeltweg, Ausztria
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. p. 278, 884. ISBN 978-963-446-593-5
- ↑ a b Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, I. kötet, A—K. Akadémiai Kiadó, Budapest. Második, javított és bővített kiadás első, változatlan lenyomata: 1997. p. 546, Gyöngyös címszó. ISBN 963 05 4568 3.
- ↑ Fűköh Levente, B. Gál Edit (szerk.): Gyöngyös. Helytörténeti olvasókönyv. Gyöngyös, 2003. p. 71. ISBN 963 202 907 0.
- ↑ Magyar Nagylexikon, IX. kötet, Gyer—Iq. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest. 1999. p. 30, Gyöngyös címszó. ISBN 963 9257 00 1.
- ↑ Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
- ↑ Gyöngyös Helységnévtár
- ↑ „Egyedül küzd meg a Fidesszel Vona? - Gyöngyös MSZP-s polgármestere nem indul az országgyűlési választáson”, Alfahír, 2018. február 6.. [2018. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. február 6.) (hu nyelvű)
- ↑ Thermal Tours Hungary - Gyöngyösi Strandfürdő
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Brudermann, Rudolf von (német nyelven). Katalog der Deutschen Nationalbibliothek. (Hozzáférés: 2019. május 31.)[halott link]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai: Heves vármegye. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
További információk[szerkesztés]
- Gyöngyös város önkormányzati honlapja
- Térkép
- Gyöngyös Online – A város napilapja
- Légifotók Gyöngyösről
- Gyöngyös a funiq.hu-n
- Dr. Horner István: Gyöngyös városának történeti, statisztikai és geografiai leirása. Pest, 1863. Online
| Pásztó | Salgótarján | Pétervására |
| Lőrinci |
|
Eger |
| Hatvan | Jászberény | Heves |
|
