Fodor Gábor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fodor Gábor
Fodor gábor.jpg
A Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztere
Hivatali idő
1994. július 15. 1995. december 31.
Előd Mádl Ferenc
Utód Magyar Bálint
A Magyar Köztársaság környezetvédelmi és vízügyi minisztere
Hivatali idő
2007. május 7. 2008. április 30.
Előd Persányi Miklós
Utód Szabó Imre
A Szabad Demokraták Szövetségének 9. elnöke
Hivatali idő
2008. június 7. 2009. július 12.
Előd Kóka János
Utód Retkes Attila
A Magyar Liberális Párt 1. elnöke
Hivatali idő
2013 2019
Előd -
Utód Bősz Anett

Született 1962szeptember 27. (59 éves)
Gyöngyös
Párt Fidesz (1988–1993)
SZDSZ (1994–2010)
MLP (2013–2019)

Foglalkozás jogász, politikus
Iskolái ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gábor témájú médiaállományokat.

dr. Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. szeptember 27. –) magyar jogász, liberális politikus, az Ellenzéki Kerekasztal tagja, 1990-től 1993-ig, 1994-től 2009-ig és 2014-től 2018-ig parlamenti képviselő. Később az Európa Tanácsnak a Magyar Országgyűlés által delegált tagja 1991 és 1993 között.[1] 1994-től 1996 januárig oktatási miniszter, később 2007 és 2008 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, 2008 júniusától 2009 júliusáig pedig a Szabad Demokraták Szövetségének, majd 2013 és 2019 között a Magyar Liberális Pártnak az elnöke. 2019-től az általa alapított Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója.

Származása[szerkesztés]

1962. szeptember 27-én született értelmiségi családban Gyöngyösön (Heves megye). Édesapja, dr. Fodor Árpád (1926-2012) előbb bíróként, majd ügyvédként dolgozott, édesanyja, Révfalvi Klára (1925-2017) Gyöngyös Város Tanácsán dolgozott főelőadóként. Testvére, Tamás (1955-) építőmérnök.[2]

Gyermekkora[szerkesztés]

Az általános és a középiskolát a Heves megyei Gyöngyösön végezte, 1981-ben érettségizett a Berze Nagy János Gimnázium angol tagozatos osztályában.

Egyetemi tanulmányai[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait és 1987-ben szerzett diplomát. A Bibó István Szakkollégium tagja volt, mások mellett Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László társaként.

Munkahelyei[szerkesztés]

1988 és 1989 között a Művelődéskutatási Intézet Közép-európai Kutatócsoportjának a tagja volt. 1989 és 1994 között az ELTE ÁJTK filozófiai tanszéken tanársegédként oktatott. Emellett 1989-től 1990-ig a Soros Alapítványnál dolgozott. Jelenleg a 2019-ben általa alapított Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója. A Bibó István Szakkollégiumban óraadó oktató és mentor.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

Elöl balról jobbra: Szent-Iványi István, Fodor Gábor, Miszlivetz Ferenc 1989-ben.

Fidesz[szerkesztés]

1988-ban a Fidesz alapító tagja, majd szóvivője. 1988 októberétől a párt választmányának tagja, 1993-ban rövid ideig alelnöke. A Fidesz delegáltjaként vett részt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain.

Fodor Gábor felszólal az Alaptörvény 7. módosításának vitáján az Országgyűlésben.

1990-ben mandátumot szerzett az Országgyűlésbe. 1990 és 1993 között az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. 1990 és 1992 között a Nemzetbiztonsági bizottság tagja. Ő volt azon kevesek egyike, akik a bizottság tagjaként láthatták a Németh Miklós által Antall Józsefnek átadott ügynöklistát, amelyben az akkori Országgyűlés „érintett” tagjai, illetve közéleti szereplők neve szerepelt.[3] 1993-ban a Fidesz konzervatív fordulata miatt[4][5] Fodor Gábor – mások mellett – Ungár Klárával és Molnár Péterrel kilépett a pártból és lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.

SZDSZ[szerkesztés]

1994-ben a választásokon a Szabad Demokraták Szövetségének felkérésére elindult a gyöngyösi egyéni választókerületben, ahol sikeresen képviselői mandátumot szerzett. Később 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban az SZDSZ országos listájáról jutott a parlamentbe.[6] A megalakuló Horn-kormány művelődési és közoktatási minisztereként dolgozott egészen 1996. január 1-jéig. Miniszteri tevékenységéhez kötődik többek között a Nemzeti Alaptanterv bevezetése, a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásának lehetőségének létrehozása, a felsőoktatási felvételi eltörlése, a számítógépes kultúrának a bevezetése a közoktatásba.[7] 1996. január 1-jén lemondott posztjáról és később az Alkotmányügyi és az Alkotmányelőkészítő bizottság tagja lett egészen 1998-ig. 1998-tól az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság delegáltjaként tevékenykedett az egész ciklus alatt.[8]

2002-től újra az Alkotmány- és igazságügyi bizottságnak lett tagja, aztán újraválasztását követően 2006-tól pedig ugyan ezen bizottság alelnökeként dolgozott 2009-ig. Továbbá a 2000 évek elejétől az SZDSZ Heves megyei elnökévé választották. Később mandátumot is szerzett a Heves Megyei Közgyűlésben, de arról az alakuló ülésen társai javára lemondott.

2007 januárjában bejelentette, hogy indul az SZDSZ elnöki tisztségéért a márciusi tisztújító kongresszuson. Ellenfele Kóka János volt, aki egy megkérdőjelezett eljárású versenyben legyőzte[9] (377:377 szavazategyenlőség után második, megismételt szavazással 380:367 arányban). A kérdéses eredményt végül több párttag is a bíróságon támadta meg.

Fodor Gábor lerója tiszteletét Göncz Árpád sírjánál a 2015. november 6-ai temetésen.

Az SZDSZ 2007. április 18-án jelölte Fodort környezetvédelmi és vízügyi miniszternek az addigi tárcavezető, Persányi Miklós helyére. Miniszteri esküjét május 7-én tette le. Egy évvel később a többi SZDSZ-es miniszterrel együtt – az egészségügyi tárca körül kialakuló kormánykoalíciós vita miatt – 2008 áprilisában bejelentette kilépését a kormányból. A rendszerváltás utáni Magyarország legnépszerűbb környezetvédelmi minisztereként és a kormány egyik legelfogadottabb tagjaként távozott a végrehajtó hatalomból.

A bírósági eljárást nem bevárva a 2008. június 7-én tartott rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen 346-344 arányban megválasztották az SZDSZ elnökévé.[10] Fodor egy évig volt a liberális párt elnöke. Hivatali ideje alatt a párton belül folyamatos küzdelmet folytatott a Kóka János személye körül csoportosulókkal és az SZDSZ parlamenti frakciójának többségével.[11] A párt 2009-es EP-választáson nem szerzett mandátumot, emiatt Fodor Gábor bejelentette távozását pártelnöki tisztségéről.[12] Egy hónappal később lemondott a képviselői helyéről is, mivel nem támogatta a kisebbségbe szorult Gyurcsány-kormányt, előrehozott választásokat és az addigi átmeneti időre szakértői kabinetet javasolt.[13]

A 2010-es országgyűlési választás utáni tagrevízió során nem újította meg párttagságát.[14]

Magyar Liberális Párt[szerkesztés]

2013. április 27-én jelentette be, hogy Magyar Liberális Párt (rövid nevén: Liberálisok) néven új pártot alapít.[15] A párt fiatal, politikai múlttal addig nem rendelkező politikusok (Bősz Anett, Sermer Ádám) mellett a közéletben és a gazdasági életben ismert és tapasztalt szereplőkkel közösen hozta létre (Bodnár Zoltán, Szent-Iványi István). A programjuk címe Együttérző liberalizmus lett. A párt a 2014-es és a 2018-as országgyűlési választásokon is mandátumot szerzett.[16][17]

2019. augusztus 27-én jelentette be, hogy lemond a pártelnöki tisztségéről. Nyilatkozatai szerint nem kívánt az akkori formában kibontakozó ellenzéki összefogásban részt venni.[18]

Jelenleg[szerkesztés]

2019-ben megalapította a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézetet, amelyet jelenleg is ő vezet. Az intézet célja, hogy a rendszerváltás korszakát testközelbe hozza a fiatalok számára. Mindemellett a Bibó István Szakkollégium szerződtetett oktatója és mentorként is szerepet vállal a szakkollégium életében.

Családja[szerkesztés]

Első felesége (1988 és 1993 között) dr. Honecz Ágnes jogász, művészettörténész, később az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetője.

Második felesége Czeizel Barbara (1995 és 2018 között) gyógypedagógus, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője, később miniszteri biztos.

Két gyermeke született:

  • Dániel Jakab (1995)
  • Júlia Rebeka (2000)

Jelenlegi partnere Gellért Emese kommunikációs szakember.

További információk[szerkesztés]

Interjúk[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Hivatalos oldalak[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]


Elődje:
Kóka János
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
2008 – 2009
A Szabad Demokraták Szövetsége címere
Utódja:
Retkes Attila

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Parliamentary Assembly. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  2. dr. Fodor Gábor önéletrajza. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  3. Politikusok, egyházi vezetők a legújabb ügynöklistán (magyar nyelven) pp. 2. [ORIGO], 2005. február 27. (Hozzáférés: 2009. július 10.)
  4. Palonen, Emilia (2009). „Political Polarisation and Populism in Contemporary Hungary”. Parliamentary Affairs 62, 323. o. (Hozzáférés ideje: 2012. március 18.)  
  5. Fodor Gábor honlapja. (Hozzáférés: 2012. március 18.)[halott link]
  6. Fodor Gábor képviselői adatlap. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  7. Mozgó Világ, 1996. január-június (22. évfolyam, 1-6. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
  8. Fodor Gábor parlamenti adatlap. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  9. Fortyog az SZDSZ a csalás leple alatt. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
  10. Fodor nyerte az elnökválasztást – Index-cikk, 2008. június 7.
  11. Egyszervolt...az SZDSZ (Puzsér, Dinnyés, Paragh). (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  12. Katasztrofális vereség: Elképzelhető, hogy Fodor lemond”, Világgazdaság Online, 2009. június 7.. [2009. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. július 10.) (magyar nyelvű) 
  13. MTI. „Fodor teljesen visszavonul”, FigyelőNET, 2009. július 10. (Hozzáférés ideje: 2009. július 10.) (magyar nyelvű) 
  14. Az ősbölények leléptek – SZDSZ küldöttgyűlés, hvg.hu, 2010. június 27.
  15. Nyugdíjas, tanár, zeneszerző: mi lett az SZDSZ elnökeivel?. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  16. Választási eredmények 2014. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  17. Választási eredmények 2018. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  18. Mi lesz a parlamenttel Fodor Gábor nélkül?. (Hozzáférés: 2021. november 16.)