Kásler Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kásler Miklós
2017-ben
2017-ben
Született1950. március 1. (74 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeiegy gyermek:
Kásler András (1984)[1]
Foglalkozása
  • onkológus
  • politikus
  • orvos
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1974, orvosdoktor, orvostudomány)
Kitüntetéseilásd díjai, elismerései
A harmadik magyar köztársaság 2. emberierőforrás-minisztere
Hivatali idő
2018. május 18. – 2022. május 24.
MiniszterelnökOrbán Viktor
ElődBalog Zoltán
Utóda tisztség megszűnt
Tudományos pályafutása
Szakterületorvostudomány
Tudományos fokozat
  • orvosdoktor (1974, Szegedi Tudományegyetem)
  • az orvostudományok kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia)
  • a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2010, orvostudomány, Magyar Tudományos Akadémia)
Szakintézeti tagságEurópai Tudományos és Művészeti Akadémia (2017–)
Tudományos publikációk száma506 (2020. március 8.)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kásler Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kásler Miklós (Budapest, 1950. március 1. –) Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, 2018-tól 2022-ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 28. legbefolyásosabb személye.

Élete és munkássága[szerkesztés]

„ A tudomány minden eredménye azt bizonyítja,
hogy van valamilyen spirituális létező a világban,
amire minden visszavezethető. 		”
– Kásler Miklós[3]

Édesapja, Kásler István (Déva, 1918) Erdélyből származó jogász volt, édesanyja, Boda Aranka (Sárvár, 1923) pedagógus. Általános és középiskoláit Sárváron végezte. Orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg, 1974-ben, azután sebészeti (1978), szájsebészeti (1988), plasztikai és rekonstrukciós sebészeti (1998), majd onkológiai (2009) szakvizsgát tett.[4]

1969-től a SZOTE Orvosi Vegytani Intézetben dolgozott demonstrátorként, 1971-től a Mikrobiológiai Intézetben mint TDK-tag. 1974-től a SZOTE II. sz. Sebészeti Klinikán klinikai orvos, 1978-tól tanársegéd. 1981-től az Országos Onkológiai Intézetben alorvos, 1984-től adjunktus, 1986-tól a fej-nyaksebészeti osztály főorvosa. 1992-ben nevezték ki főigazgató főorvosnak.[4] A daganatos betegek heterogén ellátásának összefogására 1993-ban megalkotta a WHO által akkreditált Nemzeti Rákkontroll Programot.[5][6]

1994-től egyetemi tanár a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, 1998 után négy egyetemen tanszékvezető (HIETE, Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, marosvásárhelyi MOGYE). 2007-től a PTE onkológiai tanszék igazgatója.[4] Tudományos fokozatai: az orvostudományok kandidátusa (1984),[4] az MTA doktora (2010), az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (2017).[7]

Tudományos tevékenysége során 16 szakkönyvet, 7 könyvet, 76 könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt írt, hazai és nemzetközi kongresszusok százain tartott előadást.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

Onkológusi munkája mellett mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt, és számos szakértővel folytatott e témákban mélyreható beszélgetéseket. Az a véleménye alakult ki, hogy „a mai ember utat tévesztett, elveszítette értékeit. Majdnem azt lehet mondani, hogy morális interregnum alakult ki, amikor a régi klasszikus, az évszázadok által megszűrt értékek egy részét az emberiség elvesztette, és keresi a megoldáshoz vezető utakat.”[8]

Ebből a sajátos alapból kiindulva az M1 televízióban a hasonlóan gondolkodó vendégeivel (írókkal, tudósokkal, filozófusokkal) együttműködve beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel. A tévésorozat anyagát 2014-től kezdve a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) 39 millió forintos támogatásával a Kairosz Könyvkiadó 6 kötetes könyvsorozatban jelentette meg. Egy recenzió szerint „a hat kötet a magyar történelem enciklopédikus, friss szellemiséggel ingerlő tudástára”.[9] Kásler Miklós emellett a Magyar Nemzeti Bank által tett alapítványok egyikének, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványnak (PADOC) kuratóriumi tagja.[10]

Kásler Miklós a 777blog.hu nevű keresztény fundamentalista közéleti portál offline beszélgetéssorozatának 2018. március 27-i rendezvényén[11] Csókay András agysebész társaságában arról beszélt, hogy miként szolgálják egyszerre Istent és a tudományt, vagyis Istent a tudományon keresztül. A hitével, világnézetével kapcsolatban ekkor is kifejtette a nézeteit.[12]

„ Ma sok az olyan ismeret, ami nem időtálló. Fontos lenne – hála Istennek már van rá példa – hogy etikát, vallást, valláserkölcsöt oktassanak. A tízparancsolat nem kizárólag csak vallási útmutatás, nem dogma, hanem a legtökéletesebb törvénykönyv. Jogász édesapám – én is elvégeztem a jogot – mindig azt mondta, ha nem szeged meg a tízparancsolatot, soha nem kerülsz szembe, sem a törvénnyel, sem embertársaiddal. Tökéletes etikai kódex is emellett. Én mint orvos azt mondom: még népegészségügyi program is, mert ha azt betartják, el lehet kerülni a fertőző nemi betegségeket, néhány daganatos betegséget, de még a lelki és vegetatív betegségek jelentős részét is. ”
– Életünk Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 54. évf. 12. sz. (2016.): Az onkológia professzora[13]

Az itt elmondott tudományellenes és áltudományos, súlyosan dilettáns kirohanásai a természettudományokat művelők körében megbotránkozást keltettek.[14]

Kásler védnökségéhez fűződik a magyarok őstörténetével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport eredménye,[15] amely genetikai alátámasztást talált arra, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai vérvonalból származnak, mivel a genetikai markerek segítségével feltérképezhető az apai ági genetikai történelem. Ezt az eredményt a magyarok finnugor származása cáfolatának értékelte, noha erre nem alkalmas („Azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.”)[16][17] A kutatók meghatározták III. Béla apai ági genetikai profilját.[18] A kutatócsoport következtetése szerint III. Béla király csontmaradványaiból kivont DNS-szakasz a jellemzően együtt öröklődő R1a[19][20] haplocsoporthoz tartozik. (Az R-csoport (M207): Európa, Közép-Ázsia és India leggyakoribb haplocsoportja, ide tartozik a magyarok több mint fele.[21]) Mivel három külföldi laboratórium is elvégezte a genetikai vizsgálatot, így nem vitatható a kontrollált eredmény.[22] Az általuk Árpád-házi uralkodóként meghatározott király apai öröklődésű Y kromoszómájának DNS-e egy olyan alcsoport része (R1a-Z93) mely az iráni és indo-iráni nyelvű népeknél, többek között az ókori szkítáknál is előfordult.[23] Az R1a ezen alcsoportja a finnugor nyelveket beszélő népekhez nem köthető és eredetét tekintve teljesen eltérő a finnugor népek között elterjedt R1a subcladektől melyek a legnagyobb valószínűséggel azonban szintén indoeurópai eredetűek.[24] Előfordulása a ma élő népek közül az észak kaukázusi karacsájok és balkárok között a legmagasabb.[25]

2018. április 27-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését[26] követően Ónodi Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusán jelentette be, hogy Kásler Miklós személyében egy gyakorló orvos lesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.[27]

Ezután az ellenzékkel szimpatizáló és a független sajtóból számos kritika érte. Bizonyos kijelentéseit (például amit a tömeg-energia ekvivalenciáról vagy a szénizotópos kormeghatározásról mondott) tudományellenesnek minősítették.[28][29][30]

A 2022. május 24-én felállt ötödik Orbán-kormány tagjai között neve már nem szerepelt. Novemberben a kultúráért is felelős miniszter, Csák János a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.[31]

Tevékenysége a minisztérium élén[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A koronavírus-járvány idején[szerkesztés]

2020 tavaszán a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs egyik irányítójának nevezték ki. Egy április 7-én keltezett körlevélben minden kórházat felszólított arra, hogy néhány napon belül szabadítsák fel a kórházi ágyak 60 %-át, összesen 36 000 ezer ágyat, az új koronavírussal fertőzöttek számára, akiknek kórházi kezelésre lesz szükségük.[32] Ezt azonban sem a járvány terjedésének üteme, sem szakmai vélemény nem indokolja. Egyes feltételezések szerint azért volt szükség erre, mert a valóságban a járványügyi helyzet lényegesen rosszabbul alakult, mint amit a hivatalos tájékoztatás sugallt.[33][34] Más magyarázatok szerint az egész akciónak a célja magyar egészségügy gyökeres átalakítása volt, amelyet így, a járványra hivatkozva gyorsabban el lehet végezni.[35] Ezt később, egy április 23-iki kormányinfón Gulyás Gergely is elismerte.[36] Ugyanakkor a kórházak emiatt arra kényszerültek, hogy több ezer olyan beteget is eltávolítsanak a kórházból, akik állandó orvosi felügyeletet igényelnek, vagy a hozzátartozójuk számára nem megoldható az otthoni ellátásuk.[37][38][39] Az operatív törzs állítása szerint ugyan szükség volt erre, mivel a legrosszabbra készültek a járvány miatt – vagyis arra, hogy a kórházi kezelésre szoruló betegek száma (a lakosság számához viszonyítva) akár az olasz- vagy spanyolországi betegszám sokszorosára is emelkedhet – és ez mindenkitől áldozatokat kívánt, a más betegségben szenvedők családjától is.[40] További érv az volt még, hogy ha csökkentik a kórházi dolgozók kontaktusainak számát a betegekkel, akkor a fertőzés lehetősége is csökken.[41]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

[4][42]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Kásler Miklós–Pólus Károly: A gége, a légcső és az algarat sebészeti műtéttana; Euroreform, Bp., 1991
  • Gáspár Lajos–Kásler Miklós: Laserek az orvosi gyakorlatban. A laser és az optika együttes orvosi alkalmazásának elméleti és klinikai alapjai; Springer Hungarica, Bp., 1993
  • Onkoterápiás protokoll. Rosszindulatú daganatos megbetegedések komplex onkoterápiájának irányelvei és gyakorlata. Részletes diagnosztikus és terápiás menetrend és ajánlások; szerk. Kásler Miklós; Springer Hungarica, Bp., 1994
  • Kásler Miklós: Onkoterápiás protokoll. Budapest: Springer Tudományos Kiadó. 1996. ISBN 9636990018  
  • Az onkoterápia irányelvei; szerk. Kásler Miklós; B+V Bp., 2001
  • Igazvölgyi Katalin – Kásler Miklós – Szűcs Miklós: A rákról röviden: Veszélyeztető tényezők – korai felismerés. Budapest: Springmed Kiadó Kft. 2004. ISBN 9799639456166  
  • Kásler Miklós (szerk.): A komplex onkodiagnosztika és onkoterápia irányelvei. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2008. ISBN 978-963-987-911-9  
  • Várszegi Asztrik – Kásler Miklós – Iván László: Gondolatok a „jó öregséghez”: Várszegi Asztrik és Kásler Miklós előadása, Iván László előszavával. Budapest: Gondolat Kiadó. 2010. = Vinnivaló, ISBN 978 963 693 297 8  
  • Kásler Miklós: Az onkológia alapjai. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011. ISBN 978-963-226-345-8  
  • Kásler Miklós – Pete Imre: Nőgyógyászati onkológia: Gyakorlati kézikönyv. Budapest: Zafír Press. 2012. ISBN 9786155005282  
  • Kásler Miklós: Nemzeti nagyvizit. Földesi Margit, Kővári Péter, Szabados György. Kairosz. 2014. ISBN 978-963-662-730-0  
  • Géczi Lajos – Kásler Miklós: Prosztatarák – Gyakorlati kézikönyv. Budapest: Zafír Press. 2014. ISBN 978-615-500-535-0  
  • Isten tenyerén. Kásler Miklós onkológus professzorral beszélget Mezei Károly; Kairosz, Bp., 2014 (Magyarnak lenni)
  • Az emlőrák korszerű sebészete; szerk. Mátrai Zoltán, Gulyás Gusztáv, Kásler Miklós; Medicina, Bp., 2015
  • Nemzeti nagyvizit, 1-6.; szerk. Kásler Miklós; Kairosz, Bp., 2014–2017
  • Sorsfordító események Magyarország történetében; Balaton Akadémia, Keszthely, 2018 (Szent László könyvek)
  • Az onkológia alapjai. Egyetemi tankönyv; szerk. Kásler Miklós; 2. jav., bőv. kiad.; Medicina, Bp., 2018
  • A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása. Történészi, régészeti, antropológiai, radiológiai, morfológiai, radiokarbon kormeghatározási és genetikai adatok felhasználásával; szerk. Kásler Miklós, Szentirmay Zoltán; Méry Ratio, Bp., 2019

Publikációi[szerkesztés]

  • Kásler Miklós, Ottó Szabolcs: Európai és hazai kihívások az onkológiában, Magyar Onkológia, 2008[48]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Önéletrajz – Prof. dr. Kásler Miklós. [2016. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
  2. ↑ Kásler Miklós publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2020. március 8. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  3. ↑ Isten léte mellett szól minden – vallja az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója
  4. ↑ a b c d e Szakmai önéletrajza az Onkológiai Intézet honlapján. [2016. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
  5. ↑ Nemzeti Rákkontroll Program. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  6. ↑ A centrumszintű onkológiai ellátás kialakításának szükségessége Magyarországon Kásler Miklós az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, főigazgató, Országos Onkológiai Intézet. [2015. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  7. ↑ 11 magyar tagot választott az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia - Dehir
  8. ↑ Kásler Miklós: Nemzeti nagyvizit. Földesi Margit, Kővári Péter, Szabados György. Kairosz. 2014. ISBN 978-963-662-730-0  
  9. ↑ Lezsák Sándor: Nemzetközi nagyvizit előtt. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  10. ↑ Itt vannak az MNB-alapítványok támogatásai: kiadók, egyetemek, alapítványok a listán. [2018. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  11. ↑ Vágvölgyi Gergely: El a kezekkel Kásler Miklóstól! Archiválva 2018. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – 777blog.hu
  12. ↑ Dr. Csókay András és dr. Kásler Miklós. Isten és a tudomány szolgálatában. 777 Offline. A jelenet helye a filmen: 38:26. (Hozzáférés ideje: 20108-05-03.)
  13. ↑ Életünk Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 54. évf. 12. sz. (2016): Az onkológia professzora
  14. ↑ Kásler doktor köszöntése
  15. ↑ ORIGINAL PAPER
  16. ↑ Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete. [2018. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  17. ↑ László, Szily: Kiborult az Akadémia, és három svungos cikkben megírta, hogy mi a magyar. 444, 2018. június 19. [2019. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  18. ↑ A [[mitokondriális genetika]]i szekvenciaanalízist követően sikeresen azonosították az Árpád-háziak DNS-ét. [2018. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  19. ↑ Haplogroup R1a. [2018. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  20. ↑ Magyar Tudomány, 2008/10 1204. o. Genetika és (magyar) őstörténet
  21. ↑ Haplocsoportok. [2020. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  22. ↑ III. Béla csontjai – megjelenésre vár az onkológiai intézet szakmai publikációja. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  23. ↑ (PDF) Haplogroup R1a, Its Subclades and Branches in Europe During the Last 9,000 Years (angol nyelven). ResearchGate. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
  24. ↑ Villems, Richard, Stephen R. (2015. január 1.). „The phylogenetic and geographic structure of Y-chromosome haplogroup R1a” (angol nyelven). European Journal of Human Genetics 23 (1), 124–131. o. DOI:10.1038/ejhg.2014.50. ISSN 1476-5438.  
  25. ↑ III. BÉLA KIRÁLY CSONTJAINAK TANÚSÁGA – AZ ÁRPÁDHÁZ EREDETE. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
  26. ↑ Orbán Viktor bejelentette a kormány tagjait. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  27. ↑ Ónodi elköszönt, Kásler lesz a miniszter. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  28. ↑ A buldózer, a katona és a Churchill-gondolkodású onkológus – íme az Orbán-kormány új miniszterei. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  29. ↑ „Kásler Miklós és a Tízparancsolat” (Hozzáférés: 2018. május 3.) 
  30. ↑ „A Balog-pótló Kásler Miklós: a halálos betegségeknek jó 70-80%-át a Tízparancsolat megtartásával el lehet kerülni”, 2018. április 26.. [2018. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 30.) 
  31. ↑ https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/minden-hir-hu/a-magyarsagkutato-intezet-tiszteletbeli-elnoke-lett-prof-dr-kasler-miklos-miniszter-ur
  32. ↑ A kórházak ágykapacitásának 60 százalékát szabaddá kell tenni keddig. szeretlekmagyarorszag.hu , 2020. április 13. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  33. ↑ Hargitai Miklós: Elszámolták. Népszava, 2020. április 16. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  34. ↑ Falus Ferenc: Itt katasztrófa lesz, ha a kórházból kisöpört betegeket rászabadítják a családokra. Nyugati Fény, 2020. április 16. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  35. ↑ https://www.facebook.com/notes/di%C3%A9t%C3%A1s-magyar-m%C3%BAzsa/hatvan-sz%C3%A1zal%C3%A9kos-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy/836535376845186/
  36. ↑ Csiki Gergely: Kiderült a koronavírus miatti kórházi ágyszámcsökkentés valódi háttere. Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  37. ↑ Kálmán Attila: A folyamatos ápolásra szoruló betegeket is hazaküldik a járvány miatt. 24.hu, 2020. április 12. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  38. ↑ Egy nyaktól lefelé lebénult fiút is haza kell vinni a kórházból: „Nem tudom, mi lesz velünk”. szeretlekmagyarorszag.hu , 2020. április 15. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  39. ↑ Doros Judit, Vas András: „Nem tudunk beadni egy injekciót”. Népszava, 2020. április 20. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  40. ↑ Csiki Gergely: Koronavírus: új szakaszra készülnek a magyar kórházak. Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  41. ↑ Cseke Balázs: Három oka lehet az óriási, rohamtempójú kórházkiürítésnek. Index.hu, 2020. április 18. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  42. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  43. ↑ Magyar-orosz együttműködések a tudományban. kormany.hu. EMMI, 2018. november 14. [2021. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 19.)
  44. ↑ Kerner Zsolt: Gyorsan kitalálták Vas megye díszpolgári címét, elsőként rögtön Kásler Miklós kapta meg. 24.hu, 2018. augusztus 18. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  45. ↑ Fakkas Ágnes Virág: Díszpolgárrá avatták Kásler Miklóst, amiért megszervezte a járvány elleni védekezést. Index.hu, 2021. június 19. (Hozzáférés: 2021. június 19.)
  46. ↑ Díszdoktori címet kapott Kásler Miklós (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  47. ↑ Díszpolgár lett Kásler Miklós (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  48. ↑ Kásler Miklós, Ottó Szabolcs: Európai és hazai kihívások az onkológiában. [2018. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kásler_Miklós&oldid=27071235”