Magyarságkutató Intézet
| Magyarságkutató Intézet | |
.svg){kind=small} | |
| Alapítva | 2019. január 1. |
| Cím | 1062 Budapest, Andrássy út 64. (2022–) |
| Főigazgató | Kásler Miklós (2023- ) |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarságkutató Intézet
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 03′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 03′ 58″ | |
| A Magyarságkutató Intézet weboldala | |
A Magyarságkutató Intézet (MKI) interdiszciplináris kutatásokat végez a magyarság múltjával, történelmével, nyelvével, hagyományaival, kultúrájával és eredetével kapcsolatosan. A szervezet a magyar kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányítása alatt kezdte meg működését 2019. január 1-jén.[1]
Áttekintés[szerkesztés]
Első főigazgatója Horváth-Lugossy Gábor volt (2019–2023), majd Prof. Dr. Kásler Miklós (2023-tól).
Az intézmény fő céljának tekinti,[1] hogy a tudomány különböző területein született ismereteket, megállapításokat összegezze és azokat tudományos színvonalon értékelje a valószínűség legmagasabb fokán. A Magyarságkutató Intézet kezdeti terveinek megfelelően eredményeinek nagy részét online publikálja web- és közösségi oldalán, a tudományos- előadások, tartalmak videó formátumban is elérhetők,[2] az intézet emellett nyomtatott kiadványokat[3] is megjelentet, amelyek online bárki számára hozzáférhetők.
Az intézet és munkatársai rendszeresen tudományos konferenciák[4] tartásával és kiállítások[5] szervezéssel is foglalkozik.
2022-ben az állam 2,21 milliárd forintot biztosított az intézet működéséhez, aminek több mint harmadát személyes juttatásokra fordították.[6]
Jogi kötelezettségek[szerkesztés]
A Magyarságkutató Intézet feladatait a 206/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet[7] sorolja fel:
206/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet (részlet):
"3. § (1) Az Intézet a következő feladatokat látja el:
1. a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása,
2. az V–IX. századi sztyeppeközösségek kutatása,
3. a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos interdiszciplináris kutatások,
4. a kelet-európai térség egyes részeinek VIII–X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója,
5. a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás,
6. vallástörténeti kutatások,
7. néprajzi és népzenei kutatások,
8. oktatási és képzési tevékenység, részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében,
9. angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása,
10. archeogenetikai kutatások,
11. a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosság-tudatban,
12. középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és felügyelete,
13. a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása és annak eredményének alkalmazása a köznevelésben,
14. nyelvtörténeti kutatások végzése, nyelvi adattárak fejlesztésének ösztönzése,
15. a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különböző szaknyelvek, terminológiák tudatos fejlesztésének koordinálása, a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása,
16. szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás és a közmédia részére,
17. a magyar nyelvi tankönyvprogram fejlesztésében való részvétel, nyelvészeti szakmai alapjainak kidolgozása, különösen gyermekbarát, az otthonról hozott anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése kidolgozásának összehangolása a magyar kultúra egészével,
18. a magyar szórványok, magyar nyelvjárások, rétegnyelvek, határon túli nyelvváltozatok, kisebbségben élő nyelvrokon népek helyzetének vizsgálata,
19. a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása a Kormány számára,
20. szakmai és nemzetközi kerekasztal-megbeszélések, nyári kurzusok és – kiemelten határon túli magyaroknak – nyári egyetemek szervezése, nyelvi kulturális napok társszervezése az adott feladathoz szükséges körben, együttműködve az illetékes hazai és Kárpát-medencei szervekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel,
21. a magyar nyelv digitális, hálózati térben való fennmaradásával összefüggő kutatások szervezése,
22. a fordítás, a többnyelvűség és az ezzel összefüggő lokalizációs tevékenységgel kapcsolatos programok tanulmányozása, ösztönzése, kidolgozása,
23. a nyelvművelő tevékenység ösztönzése,
24. az 1–23. pontok szerinti feladatok tekintetében maradandót alkotó jeles kutatók hagyatékának, szellemi örökségének gondozása, a kutatási anyagok digitalizálása,
25. a magyar identitás, hazaszeretet kifejeződésének történelmi bemutatása a magyar történelem korábbi évszázadaiból,
26. hagyományőrző események, konferenciák, rendezvények, alkotások, médiumok támogatása, valamint
27. a Kormány által normatív határozatban meghatározott egyéb, a tevékenységi körébe tartozó feladatok.
(2) Az Intézet tevékenységét nemzeti és nemzetközi működési körben látja el.
(3) Az Intézet főigazgatója meghatározott célból, feladatkörében eljárva az állami szervektől, szervezetektől személyes adatnak nem minősülő adatokat, információkat, elemzéseket kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – betekinthet, azokról másolatot kérhet."
Vezetőség[szerkesztés]
A Magyarságkutató Intézet főigazgatója Prof. Dr. Kásler Miklós, tudományos főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár, tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettes Balogh Andrea Johanna, szakmai és operatív főigazgató-helyettes Dr. Fazakas Zoltán József.
Az intézet több kutatóközponttal rendelkezik, amelyek munkáját kinevezett vezetők felügyelik.[8]
- Archeogenetikai Kutatóközpont – vezetője Dr.Török Tibor
- Eszmetörténeti Kutatóközpont – vezetője Biró Csilla
- Klasszika-filológiai Kutatóközpont – vezetője Fehér Bence
- László Gyula Kutatóközpont és Archívum – vezetője Szabados György
- Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont – vezetője Pomozi Péter
- Népességföldrajzi és Geoinformatikai Kutatóközpont
- Néprajzi-és Népzenei Kutatóközpont
- Nyelvtervezési Kutatóközpont – mb. vezetője Fehér Bence
- Régészeti Kutatóközpont – vezetője Horváth Ciprián
- Történeti Kutatóközpont – vezetője B. Szabó János
Kutatóközpontok[szerkesztés]
Archeogenetikai Kutatóközpont[9][szerkesztés]
A szervezeti egység célja, hogy új adatokkal járuljon hozzá, a magyarság eredetének valóságon alapuló, egységes történeti képének kialakításához. A kutatások középpontjába a Kárpát-medence történeti népességeinek genetikai vizsgálatát helyezik, továbbá genetikai kapcsolatuk kimutatását az egykor élt és ma élő népességekkel, de különös figyelmet fordítanak az Árpád-ház genetikai vizsgálataira, azok államalkotó és dinasztikus jelentősége miatt.
Az Archeogenetikai Kutatóközpont a legmodernebb molekuláris biológiai technikákat alkalmazva szolgáltat az adott korokból származó közvetlen genetikai információkat, ezzel egy olyan archaikus genom adatbázist hozva létre, amely a Kárpát-medencében élő magyarság közkincse.
A későbbiekben a genomadatok révén a magyarság számára elérhetővé és megismerhetővé válhat a genetikai ősök származása.
Eszmetörténeti Kutatóközpont[10][szerkesztés]
Az Eszmetörténeti Kutatóközpont azokat az európai és magyar eszmetörténet interakciókat vizsgálja, amelyek végül paradigmatikus átalakulásokat eredményeznek fogalomrendszerekben, társadalmi mentalitásban és kultúrában.
Végső cél, hogy a megszerzett ismereteket egy olyan rendszeres tanulmánysorozatban mutathassák be, melyben azokkal az alapvető alapvető fogalmi és kulturális változásokkal foglalkoznak, amelyek a középkori Európát, ezen belül a magyarságot, a modern Európába vezették át.
Klasszika-filológiai Kutatóközpont[11][szerkesztés]
A Klasszika-filológiai Kutatóközpont fókuszában a hazai antik örökség gondozása áll, illetve ezen ismeretanyagok bővítése, rendszerezése modern módszerek alkalmazásával. Magyarország és a magyarság történetének ókori és középkori írott forrásaival dolgoznak, elsősorban, de ez az szervezeti egység foglalkozik a klasszika-filológia tudománytörténetének hagyományos témáival (irodalomtörténeti, nyelvtörténeti, történeti és régészeti).
Hazai antik örökségen a történeti Magyarország és a magyarság történetének ókori és középkori írott forrásai, valamint a hazai klasszika-filológia tudománytörténetének hagyományos – irodalomtörténeti, nyelvtörténeti, történeti és régészeti – témái értendők.
László Gyula Kutatóközpont és Archívum[12][szerkesztés]
A László Gyula Intézet 2018. január 1-én jött létre, majd 2019. június 1-jétől a Magyarságkutató Intézet részeként László Gyula Kutatóközpont és Archívum folytatja tevékenységét. A szervezeti egység két fő profillal rendelkezik.
- Kutatóközpontként, a magyar nép és műveltség eredetét vizsgálja az alábbi öt tematika mentén: a korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) ; az ősi magyar hitvilág és népzenei hagyaték eurázsiai összefüggésekben; A Kárpát-medence tágabb értelemben vett népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltjának és tárgyi hagyatékának kutatása; A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, különös tekintettel a Kaukázus előterére; A magyar eredetkutatás történetének feltárása.
- Archívumként, László Gyula tudományos és művészeti hagyatékának rendszeres gyűjtése, digitalizálása, archiválása.
A László Gyula Kutatóközpont és Archívum küldetése, hogy mindenkivel megismertessék a magyar őstörténetet és az arról való felelős gondolkodást.
Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont[13][szerkesztés]
A szervezeti egység célja, a magyar nyelv történeti értékeinek, alakulására vonatkozó adatainak felkutatása, kinyerése és megőrzése a magyarságtudat mélyítésének céljából.
Fő a kutatóközpont fő feladatait három alegységere lehet bontani:
- hiánypótló kutatási irányok, innovatív digitális adatbázisok létrehozása;
- a magyar őstörténeti kutatások nyelvtörténeti támogatása;
- a magyar nyelvjárások történeti vizsgálata.
A Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont nem csupán a nyelv történeti alakulására vonatkozó értékfeltáró kutatások eredményeinek hasznosítását, és elérhetővé tételét tűzte ki céljául, de a nyelv múltjával való foglalkozás révén erősíteni kívánják az egyéni, a helyi és a nemzeti identitás, továbbá a mindennapi patriotizmus érzését.
Nyelvtervezési Kutatóközpont[14][szerkesztés]
A Nyelvtervezési Kutatóközpont célja az anyanyelvnek a nemzeti identitás képzésében, kultúrában betöltött szerepének méltó helyre emelése és megerősítése.
Célnak nevezte meg a szervezeti egység, hogy a magyar anyanyelvet jelenkori helyzetének, használati minőségének, közérthetőségének tudományos eredményekre támaszkodva javítsák, formálják.
Régészeti Kutatóközpont[15][szerkesztés]
A Régészeti Kutatóközpont a magyar nemzet őstörténetével és a magyarság eredetével kapcsolatba hozható régészeti lelőhelyekkel, foglalkozik. Feladata ezen lelőhelyek felkutatása, feltárása, megfelelő dokumentálása a Kárpát-medence és Eurázsia területén, továbbá a magyarsággal kapcsolatba hozható (lovas)népek régészeti hagyatékának kutatása, az elért eredmények dokumentálása, publikálása, a régészeti témájú szakmai eredmények minél szélesebb körben történő megismertetése.
A szervezeti egység lehetőségeihez mérten segíti a más szervezetek által megvalósított vagy megvalósítandó régészeti célú kiállításokat, rendezvényeket, felkérésre szakmailag felügyeli azokat.
Történeti Kutatóközpont[16][szerkesztés]
A Történeti Kutatóközpont olyan kérdéskörökre helyezi a hangsúlyt, mint magyarságtudat, nemzettudat, Hungarus-tudat, identitás, identitásválság, identitáspusztítás, identitásvesztés, identitásképzés, identitásteremtés. Célja a magyar nemzeti identitás történelmi korszakokon átívelő változásainak feltérképezése.
Történelmi perspektívába helyezve keresik a választ az „Integráció vagy asszimiláció?” és a „Ki a magyar?” kérdésére.
Különösen fontosnak érzik kritikai szemlélettel feldolgozni a régebbi és az újabb emlékezetpolitikai törekvéseket, mivel a a magyar identitást is meghatározó közpolitikai kérdéssé vált, s ezáltal annak jelentősége is megnőtt.
Kiemelt kutatások[szerkesztés]
Aba Sámuel király – nemzetségfői, királyi és egyházi központjának abasári feltárása[17]
Árpád-házi királyok azonosítása, uralkodói dinasztiák vizsgálata – székesfehérvári osszárium-kutatás[18]
A Hunyadi-ház genetikájának meghatározása, Mátyás király azonosítása[19]
A Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálata[20]
Kiadványok[szerkesztés]
- Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10–11. századi településtörténetéhez Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben[21]
- A hatalom forrása és a magyar honfoglalás – hódítás és integráció – A korai magyar történelem egy régész szemszögéből Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben[22]
- Növényi ornamentika a késő avar kori díszítőművészetben (Kr. u. 8. század – 9. század eleje) – Kultúrtörténeti tanulmányok Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben[23]
- Menandrosz protector töredékei Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben[24]
- Fuldai évkönyvek / Annales Fuldenses Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben[25]
- A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai – Északkelet és a Tisza völgye Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben[26]
- Rovás – magyar nyelvtörténet – művelődéstörténet Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben[27]
- Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából – Tanulmánykötet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet által 2018. december 13-án rendezett tanácskozáson elhangzott előadásokból Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[28]
- A magyar nyelvjárások a XXI. században – nyelvstratégiai megközelítésben – Tanulmánykötet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet által 2018. december 4–5-én rendezett konferencián elhangzott előadásokból Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben[29]
- Palóc olvasókönyv – Nyelvi és irodalmi kalandozások Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[30]
- A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019 Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[31]
- A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye – I. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[32]
- Mesés kémjátszmák – A nyugati külkereskedelmi hálózatok kiépülése 1945 után Archiválva 2021. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben[33]
- Hazafiak voltak – Az ember, a hit és a történelem méltósága az 1867. évi kiegyezés utáni nemzeti ünnepeken Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[34]
- Hős vagy lázadó? – Koppány alakja a folklórban és a kultúrtörténetben Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[35]
- Ősi írásaink Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[36]
- Magyar Világ 1938–1940 Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[37]
- A királyi öl hossza – Rekonstruálható-e az egykori hosszmértékegység? Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben[38]
- Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés Archiválva 2021. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben[39]
- Frank királyi évkönyvek / Annales Regni Francorum Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben[40]
- Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben[41]
- Magyarok temetője, Ó-Románia – A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában[halott link][42]
- Bartók Béla életének krónikája Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben[43]
- Chronicles of Béla Bartók's Life Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben[44]
- Identifizierung der Skelette von Angehörigen des Arpadenhauses in der Matthiaskirche – Unter Verwendung von historischen, archäologischen, anthropologischen, radiologischen, morphologischen, Radiokarbondatierungs- und genetischen Daten Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben[45]
- Identifying the Árpád Dynasty Skeletons Interred in the Matthias Church – Applying data from historical, archaeological, anthropological, radiological, morphological, radiocarbon dating and genetic research Archiválva 2021. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben[46]
- „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük” – Történeti tanulmányok Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben[47]
- A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben[48]
Ephemeris Hungarologica[szerkesztés]
A Magyarságkutató Intézet 2021-ben indította el az Ephemeris Hungarologica című folyóiratát. Az intézet kutatási profiljába tartozó területekről közöl anyagokat, recenziókat, vitacikkeket. Főszerkesztője Fehér Bence.[49]
Kiállítások[szerkesztés]
Konferenciák[szerkesztés]
Európa elfeledett hadszíntere – A tizenöt éves háború és Magyarország (1591–1606)[54][szerkesztés]
- Dr. Kenyeres István: A tizenöt éves háború és a Habsburg Monarchia[55]
- Dr. Kruppa Tamás: Pápa és a Pápaság[56]
- Dr. Nagy-Luttenberger István: A pápai vár a kutatási eredmények tükrében[57]
- Dr. Bagi Zoltán Péter: Mercoeur herceg vértesei a tizenöt éves háborúban[58]
- Dr. Száraz Csilla: Régészeti kutatások Kanizsa várának területén: múlt, jelen, jövő[59]
- Prof. Dr. Giampiero Brunelli: Kanizsa, 1601: approaches: the most horrible[60]
- Kanász Viktor: Kanizsa 1600. és 1601. évi ostromainak emlékezete[61]
- Dr. Hidán Csaba: Fegyverzet és harceljárások a tizenöt éves háborúban[62]
- Dr. Illik Péter: A tizenöt éves háború a hazai középiskolai tankönyvekben, avagy Kanizsa elveszett[63]
Dualizmus kori emlékezetőrzés: Az emlékezet forrásai[64][szerkesztés]
- Várkonyi Gábor: A 19. századi magyar történelmi regények történelemszemlélete[65]
- Apor Eszter: Liszt Ferenc és az 1848–1849-es magyar forradalom- és szabadságharc emlékezete[66]
- Dr. Kovács Kálmán Árpád: A magyar református emlékezetkultúra fejlődése 1870–1918[67]
- Dr. Fabó Edit: Szentbeszédek a liberalizmus kezdetén[68]
- Dr. Dede Franciska: „Szava van hozzá minden magyarnak.” Emlékművek a századfordulón[69]
- Dr. Ligeti Dávid: A magyar történeti emlékezet az Andrássy-lovasszobor 1906. évi avatásának tükrében[70]
- Babucs Zoltán: Honvédalbum[71]
- Dr. Bacher-Tuli Andrea: Lóverseny: lovagi torna modern köntösben?[72]
A barokk történetírás Magyarországról, Magyarországon[73][szerkesztés]
- A barokk történetírás Magyarországról, Magyarországon (tudományos online konferencia)[74]
Bethlen 100[75][szerkesztés]
- Bethlen 100 – Klinghammer István interjú[76]
- Bethlen 100 – Anka László interjú[77]
- Bethlen 100 – Szávai Ferenc interjú[78]
- Bethlen 100 – Ligeti Dávid interjú[79]
- Bethlen 100 – Hamerli Petra interjú[80]
- Bethlen 100 – Bognár Zalán interjú[81]
- Bethlen 100 – Barna Attila interjú[82]
- Bethlen 100 – Vizi László Tamás[83]
- Bethlen 100 – Raffay Ernő interjú[84]
- „Bethlen 100” konferencia[85]
- Kossuth Rádió "100 éve történt” – A Bethlen kormány megalakulása[86]
- Kossuth Rádió "100 éve történt” – A Bethlen kormány külpolitikája[87]
Hamis gulyás[88][szerkesztés]
- Hamis gulyás – konferencia[89]
Hun, hungarus, magyar[90][szerkesztés]
- HUN, HUNGARUS, MAGYAR. Identitásunk több ezer éve[91]
Regnum Marianum[92][szerkesztés]
Ősi írásaink a Kárpát-medencében II.[95][szerkesztés]
Ősi írásaink a Kárpát-medencében II.[96]
A magyar nyelvjárások napja[97][szerkesztés]
- Magyar nyelvjárások napja – kerekasztal[98]
- A nyelvjárás mint nyelvstratégiai kérdés[99]
- Nyelvjárások a múltban, a jelenben és a jövőben[100]
- Magyar nyelvjárások napja – megnyitó[101]
Trianon utóélete[102][szerkesztés]
- A legbátrabb falu[103]
- A legbátrabb város[104]
- A leghűségesebb város[105]
- Az 1923-as osztrák–magyar határváltozás[106]
- Az első bécsi döntés 1938[107]
- Somoskőújfalu hazatérése 1924[108]
- Kárpátalja visszatérése 1939[109]
- Délvidék visszatérése 1941[110]
- Újabb országcsonkítás a második világháború után[111]
- Trianon megítélése a kommunizmus évtizedeiben[112]
- Trianon és a rendszerváltás 1990–2010[113]
A magyar nyelv Trianon előtt és után[114][szerkesztés]
Kásler Miklós köszöntője[115]
Miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban (is)?[116]
Nyelvi egységesítés a Kárpát-medencében[117]
A magyar nyelvi tankönyvekről[118]
Egyedül nem megy Trianon után[119]
Kassa és vidékének magyarsága az ezredfordulón[120]
A felvidéki magyar közoktatás jövőképe[121]
Nemzetiségi jogok Szerbiában[122]
Az új NAT[123]
A nyelvi és nyelvpolitikai helyzet alakulása[124]
Székelyföld saját nyelve, a magyar[125]
Talpra állás Trianon után[126][szerkesztés]
Megnyitó[127]
A jogfolytonosság visszaállítása[128]
Nemzeti Hadseregből magyar királyi Honvédség[129]
Az önálló magyar ipar[130]
Az agrárágazat[131]
Magyarország felvétele a Népszövetségbe[132]
Rendszerszerűen építkező kultúrpolitika[133]
A pénzügyi stabilizáció[134]
Az önálló külpolitika megteremtése[135]
Kereszténységért és a magyarságért[136]
Trianon 2020 – A 100 éves trianoni békediktátum születése[137][szerkesztés]
Adjátok vissza a hegyeimet – Rékasi Károly[138]
Jószándék és balszerencse – avagy IV. Károly az összeomlás forgatagában[139]
Rosszkor rossz helyen?[140]
Több évtizedes román készülődés Erdély elcsatolására[141]
Hősok voltak?[142]
Lehetett volna másképp? Apponyi és Benárd Versailles-ban[143]
Kultúra nélkül nincs Magyarország?[144]
Miért épp Horthy?[145]
Nekik miért sikerült? – Sopron példája[146]
Szétszabdalva is egységben?[147]
Mi az, amit elvesztettünk?[148]
Magyar Világ 1938–1940[149][szerkesztés]
Magyar Világ 1938–1940 – Szávai Ferenc[150]
Magyar Világ 1938–1940 – Teiszler Éva[151]
Magyar Világ 1938–1940 – Szekér Nóra[152]
Magyar Világ 1938–1940 – Gulyás László[153]
Magyar Világ 1938–1940 – Babucs Zoltán[154]
Magyar Világ 1938–1940 – Botlik József[155]
Magyar Világ 1938–1940 – Köő Artúr[156]
Magyar Világ 1938–1940 – Illik Péter[157]
Magyar Világ 1938–1940 – Pál Zsombor Szabolcs[158]
Magyar Világ 1938–1940 – Kása Csaba[159]
Magyar Világ 1938–1940 – Nyári Gábor[160]
Magyar Világ 1938–1940 – Vizi László Tamás[161]
Ősi írásaink a Kárpát-medencében[162][szerkesztés]
Megfejthetetlen írások?[163]
Forrás[szerkesztés]
- ↑ a b Intézet, Magyarságkutató: Magyarságkutató Intézet: az MKI célja és feladatai (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Videók (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kiadványok (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Konferenciák (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kiállítások (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Túl sokba kerül Kásler Miklós "hobbija" az adófizetőknek (mfror.hu, 2023. október 25.)
- ↑ 206/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. njt.hu. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Vezetőség (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI Archeogenetikai Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI Eszmetörténeti Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI László Gyula Kutatóközpont és Archívum (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI Nyelvtervezési Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI Régészeti Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: MKI Történeti Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Aba Sámuel király – nemzetségfői, királyi és egyházi központjának abasári feltárása (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Árpád-házi királyok azonosítása, uralkodói dinasztiák vizsgálata – székesfehérvári osszárium kutatás (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Mátyás király azonosítása (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Archeogenetikai eredmények (magyar nyelven). mki.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. június 13.)[halott link]
- ↑ Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10–11. századi településtörténetéhez. mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ A hatalom forrása és a magyar honfoglalás – hódítás és integráció. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Növényi ornamentika a késő avar kori díszítőművészetben (Kr. u. 8. század – 9. század eleje). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Menandrosz protector töredékei. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Fuldai évkönyvek /. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Rovás – magyar nyelvtörténet – művelődéstörténet. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ A magyar nyelvjárások a XXI. században – nyelvstratégiai megközelítésben. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Palóc olvasókönyv. mki.gov.hu. [2020. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019. mki.gov.hu. [2021. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Mesés kémjátszmák. mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Hazafiak voltak. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Hős vagy lázadó?. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Ősi írásaink. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Magyar Világ 1938–1940. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ A királyi öl hossza. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Frank királyi évkönyvek / Annales Regni Francorum. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Ecsettel a nyugati hadifogságban. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Magyarok temetője, Ó-Románia. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Bartók Béla életének krónikája. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Chronicles of Béla Bartók's Life. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Identifizierung der Skelette von Angehörigen des Arpadenhauses in der Matthiaskirche. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Identifying the Árpád Dynasty Skeletons Interred in the Matthias Church. mki.gov.hu. [2021. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. mki.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. június 20.)[halott link]
- ↑ A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön. mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Ephemeris Hungarologica. mki.gov.hu. [2021. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Trianon roll-up (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Ezer és ezer jel (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 (Budapest) (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Attila örökösei (Budapest) (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Európa elfeledett hadszíntere – A tizenöt éves háború és Magyarország (1591–1606) (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Kenyeres István: A tizenöt éves háború és a Habsburg Monarchia (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Kruppa Tamás: Pápa és a Pápaság (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Nagy-Luttenberger István: A pápai vár a kutatási eredmények tükrében (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Bagi Zoltán Péter: Mercoeur herceg vértesei a tizenöt éves háborúban (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Száraz Csilla: Régészeti kutatások Kanizsa várának területén: múlt, jelen, jövő (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Prof. Dr. Giampiero Brunelli: Kanizsa, 1601: approaches: the most horrible (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kanász Viktor: Kanizsa 1600. és 1601. évi ostromainak emlékezete (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Hidán Csaba: Fegyverzet és harceljárások a tizenöt éves háborúban (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Illik Péter: A tizenöt éves háború a hazai középiskolai tankönyvekben, avagy Kanizsa elveszett (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dualizmus kori emlékezetőrzés: Az emlékezet forrásai (magyar nyelven). mki.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. június 20.)[halott link]
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Várkonyi Gábor: A 19. századi magyar történelmi regények történelemszemlélete (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Apor Eszter: Liszt Ferenc és az 1848–1849-es magyar forradalom- és szabadságharc emlékezete (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Kovács Kálmán Árpád: A magyar református emlékezetkultúra fejlődése 1870–1918 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Fabó Edit: Szentbeszédek a liberalizmus kezdetén (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Dede Franciska: „Szava van hozzá minden magyarnak.” Emlékművek a századfordulón (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Ligeti Dávid: A magyar történeti emlékezet az Andrássy-lovasszobor 1906. évi avatásának tükrében (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Babucs Zoltán: Honvédalbum (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Dr. Bacher-Tuli Andrea: Lóverseny: lovagi torna modern köntösben? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A barokk történetírás Magyarországról, Magyarországon (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A barokk történetírás Magyarországról, Magyarországon (tudományos online konferencia) (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Klinghammer István interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Anka László interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Szávai Ferenc interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Ligeti Dávid interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Hamerli Petra interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Bognár Zalán interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Barna Attila interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Vizi László Tamás (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Bethlen 100 – Raffay Ernő interjú (magyar nyelven). mki.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. június 20.)[halott link]
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: „Bethlen 100” konferencia (magyar nyelven). mki.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. június 20.)[halott link]
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kossuth Rádió "100 éve történt” – A Bethlen kormány megalakulása (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kossuth Rádió "100 éve történt” – A Bethlen kormány külpolitikája (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Hamis gulyás (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Hamis gulyás – konferencia (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Hun, hungarus, magyar (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: HUN, HUNGARUS, MAGYAR. Identitásunk több ezer éve (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Regnum Marianum (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Regnum Marianum (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Regnum Marianum kerekasztal-beszélgetés (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Ősi írásaink a Kárpát-medencében II. (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Ősi írásaink a Kárpát-medencében II. (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A magyar nyelvjárások napja (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar nyelvjárások napja – kerekasztal (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A nyelvjárás mint nyelvstratégiai kérdés (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Nyelvjárások a múltban, a jelenben és a jövőben (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar nyelvjárások napja - megnyitó (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Trianon utóélete (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A legbátrabb falu (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A legbátrabb város (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A leghűségesebb város (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Az 1923-as osztrák–magyar határváltozás (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Az első bécsi döntés 1938 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Somoskőújfalu hazatérése 1924 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kárpátalja visszatérése 1939 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Délvidék visszatérése 1941 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Újabb országcsonkítás a második világháború után (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Trianon megítélése a kommunizmus évtizedeiben (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Trianon és a rendszerváltás 1990–2010 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A magyar nyelv Trianon előtt és után (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kásler Miklós köszöntője (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban (is)? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Nyelvi egységesítés a Kárpát-medencében (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A magyar nyelvi tankönyvekről (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Egyedül nem megy Trianon után (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kassa és vidékének magyarsága az ezredfordulón (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A felvidéki magyar közoktatás jövőképe (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Nemzetiségi jogok Szerbiában (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Az új NAT (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A nyelvi és nyelvpolitikai helyzet alakulása (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Székelyföld saját nyelve, a magyar (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Talpra állás Trianon után (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Megnyitó (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A jogfolytonosság visszaállítása (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Nemzeti Hadseregből magyar királyi Honvédség (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Az önálló magyar ipar (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Az agrárágazat (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyarország felvétele a Népszövetségbe (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Rendszerszerűen építkező kultúrpolitika (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: A pénzügyi stabilizáció (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Az önálló külpolitika megteremtése (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kereszténységért és a magyarságért (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Trianon 2020 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Adjátok vissza a hegyeimet – Rékasi Károly (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Jószándék és balszerencse – avagy IV. Károly az összeomlás forgatagában (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Rosszkor rossz helyen? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Több évtizedes román készülődés Erdély elcsatolására (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Hősok voltak? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Lehetett volna másképp? Apponyi és Benárd Versailles-ban (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kultúra nélkül nincs Magyarország? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Miért épp Horthy? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Nekik miért sikerült? – Sopron példája (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Szétszabdalva is egységben? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Mi az, amit elvesztettünk? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Szávai Ferenc (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Teiszler Éva (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Szekér Nóra (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Gulyás László (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Babucs Zoltán (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Botlik József (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Köő Artúr (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Illik Péter (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Pál Zsombor Szabolcs (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Kása Csaba (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Nyári Gábor (magyar nyelven). mki.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. június 20.)[halott link]
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Magyar Világ 1938–1940 – Vizi László Tamás (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Ősi írásaink a Kárpát-medencében (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Intézet, Magyarságkutató: Megfejthetetlen írások? (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)