Országos Onkológiai Intézet

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Onkológiai Intézet
Egyéb nevekKékgolyó
Alapítva1936
Típuskórház-rendelőintézet
JogelődSiesta Postás Szanatórium
Tevékenységfekvőbeteg és szakorvosi ellátás
Székhely1122 Budapest, Ráth György utca 7–9.
főigazgató főorvosProf. Dr. Polgár Csaba
Működési régióBudapest XII. kerülete, illetve országos hatáskör [1]
Elhelyezkedése
Országos Onkológiai Intézet (Budapest)
Országos Onkológiai Intézet
Országos Onkológiai Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 03″, k. h. 19° 01′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 03″, k. h. 19° 01′ 16″
Az Országos Onkológiai Intézet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Onkológiai Intézet témájú médiaállományokat.

Az Országos Onkológiai Intézet Budapest Hegyvidékének gyógyító, kutató, oktatókórháza.

Története[szerkesztés]

A Kékgolyó utcai intézetben az 1850-es évektől Schwartzer Ferenc magyar királyi egyetemi magántanár alapította meg az első magyar elmegyógyintézetet, majd fia, Schwartzer Ottó (1853–1913) vette át az intézet irányítását. Ekkortájt a profil a pszichiátria volt.

Később mint Siesta Postás Szanatórium működött, amely már rekreációval is foglalkozott. Betegei között volt Szemere Bertalan, József Attila, Babits Mihály és Reza Pahlavi iráni sah is.[2][3] A postás gyógyintézet idejében épült a ma is használatban lévő, a kórház területén található kápolna is.

Az idők folyamán az osztályok is átalakultak, specializálódtak. Jelenleg fekvőbeteg-, kutató-, diagnosztikai osztályok és önálló szakrendelések segítik a betegek gyógyulását. Az intézet három pilléren nyugszik, ezek: a gyógyítás, az oktatás és a kutatás. Számos nemzetközi kapcsolatot ápol a világ minden részén lévő kutatóközpontokkal.

Statisztika[szerkesztés]

Az Országos Onkológiai Intézet 1950 óta a magyar onkológia epidemiológiai, szervezési, módszertani, terápiás, kutatási és oktatási központja. Hazánkban és a környező országokban az egyetlen komprehenzív rákcentrum, kiváló nemzetközi elismertséggel és 95%-os betegelégedettségi mutatóval.[4]

Hat kutató és tíz klinikai osztálya magas szellemi és technológiai körülmények között látja el feladatait. Évente több mint 15 ezer új fekvőbeteget kezelnek, és több mint 56 ezer beteget részesítenek kúraszerű ellátásban, és az ambuláns forgalom meghaladja a 600 ezer főt.

Felépítése[szerkesztés]

Fekvő- és járóbeteg-ellátás[szerkesztés]

  • Ambuláns rendelések
  • Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
  • Gyógyszerterápiás Központ
  • Hematológia és Lymphoma Osztály
  • „Kemoterápia A”
  • Mellkasi és Hasüregi Daganatok és Klinikai Farmakológiai Osztály
  • „Kemoterápia B”
  • Gyógyszerterápiás Központ Urogenitális Tumorok
  • Klinikai Farmakológiai Osztály
  • „Kemoterápia C”

Bőrgyógyászat[szerkesztés]

  • Gyógyszerterápiás Központ
  • Dermatoonkológiai Osztály
  • „Kemoterápia D”

Daganatsebészeti Központ[szerkesztés]

  • Hasi-daganatsebészeti Osztály
  • Emlő-lágyrész Daganatsebészeti Osztály
  • Mellkasi Központ
  • Sugárterápiás Központ
  • Nőgyógyászati Osztály
  • Fej-nyaki Daganatok multidiszciplinális Központ
  • Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központ
  • Izotópdiagnosztikai Osztály
  • Kúraszerű ellátórészleg
  • Fájdalomcsillapítási Ambulancia
  • Rehabilitációs Részleg
  • Kardiológiai Járóbeteg Szakellátás

Diagnosztikai osztályok[szerkesztés]

  • Daganatpatológiai Központ
  • Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztály
  • Citopatológiai Osztály
  • Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központ
  • Klinikai Központi Laboratórium

Oktatás, kutatás[szerkesztés]

A tudományos-kutatói munka színvonalát jellemzi az évi 360 feletti kumulatív impact faktor, a sok száz hazai, külföldi közlemény, előadás, a klinikai onkológus és sugárterapeuta szakorvosi képzés, és az egész magyar onkológiai ellátás számára szervezett folyamatos orvostovábbképzés, hézagpótló szakmai és tankönyvek.

Vezetői[szerkesztés]

  • Az intézmény előző főigazgató főorvosa prof. dr. Kásler Miklós, a későbbi emberi erőforrások minisztere volt.
  • A főigazgató főorvos Polgár Csaba.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Infoboxban653/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet az állami fenntartású egészségügyi intézmények irányításának egyes szabályairól és ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról" 5. melléklet a 653/2021. (XI. 30.) Korm. rendelethez Az országos gyógyintézetek és az országos társgyógyintézetek 1. Országos gyógyintézetek, 1.1. Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, 1.2. Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, 1.3. Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, 1.4. Országos Mozgásszervi Intézet, 1.5. Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, 1.6. Országos Onkológiai Intézet, 1.7. Országos Sportegészségügyi Intézet, 2. Országos társgyógyintézetek, 2.1. A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet irányítása alá tartozó országos társgyógyintézet:2.1.1. Állami Szívkórház Balatonfüred, 2.2. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet irányítása alá tartozó országos társgyógyintézet:2.2.1. Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, 2.2.2. Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet, 2.3. Az Országos Mozgásszervi Intézet irányítása alá tartozó országos társgyógyintézet:2.3.1. Parádfürdői Állami Kórház, 2.4. Az Országos Onkológiai Intézet irányítása alá tartozó országos társgyógyintézet:2.4.1. Mátrai Gyógyintézet"
  2. ↑ Babits Mihály a Hegyvidéken. hegyvidekujsag.hu, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  3. ↑ Világszínvonalú gyógyítás. hegyvidekujsag.hu, 2007. szeptember 25. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  4. ↑ Világszínvonalú gyógyítás. hegyvidekujsag.hu, 2007. szeptember 25. (Hozzáférés: 2021. január 13.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Országos_Onkológiai_Intézet&oldid=26420789”