Ipolyhídvég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie)
Ipolyhídvég katolikus temploma
Ipolyhídvég katolikus temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Lestyánszky Viktor
Irányítószám 991 10
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 633 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 133 m
Terület 13,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolyhídvég (Szlovákia)
Ipolyhídvég
Ipolyhídvég
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 03′ 48″, k. h. 19° 03′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 48″, k. h. 19° 03′ 27″
Ipolyhídvég weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyhídvég témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolyhídvég (szlovákul: Ipeľské Predmostie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 27 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 8 km-re keletre, Drégelypalánktól 1,5 km-re északra, közvetlenül a magyar–szlovák határon, az Ipoly jobb partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

Ipolyhídvégen 3 gólyafészket tartanak nyilván.[2]

Története[szerkesztés]

Az alapítás pontos ideje nem ismert, azonban a régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Település állhatott itt a bronzkorban is. A hévmagyarádi kultúra, a hallstatti kultúra és a latén kor idejéből is találtak maradványokat.[3]

A falut 1252-ben "Hydveg" alakban említik először, amikor IV. Béla király Mikó zólyomi ispánnak adja. Vízivárát Mikó ispán építtette a 13. század közepén. Alispánsági székhely, melyet már 1331-ben országút kötött össze a környező fontosabb várakkal. A 14. századra a település jelentősége annyira megnőtt, hogy 1356 és 1399 között vármegyegyűléseket is tartottak itt. 1412-től vámszedőhely, majd vásároshely. Hídjának megépítését a vármegye kérése alapján Hunyadi János rendelte el 1449-ben. A 15. században Pálóczi György esztergomi érsek volt a birtokosa, ebből az időszakból származik a falu első pecsétje is. A török korban is fontos hadászati szerepe volt, mint Drégely várával szemben fekvő vízi átkelőhelynek. Drégely 1552-es ostromakor a török Ipolyhídvéget is elpusztította, a határában feküdt egykori Aba községgel együtt. A török kiűzése után újból fejlődésnek indult és a 18. század végére már népes falunak számított. 1715-ben 2 malma és 24 adózó családfője volt. 1828-ban 153 házában 925 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "HÍDVÉG. Népes magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Hont mellett, Drégely Palánknak filiája, határjában minden javai vagynak, réttye, legelője elég, bora, búzája sok terem, dohánya nevezetes."[4]

Fényes Elek szerint "Hidvégh, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján: 960 kath. lak. Fekete homokos határja szép gabonát, sok kukoriczát, dohányt terem. Szőlőhegye s erdeje is van. F. u. az eszterg. érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh."[5]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az újonnan meghúzott határ elvágta az anyaországtól és határtelepülésként vámhivatal és laktanya épült a községben. 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében ismét Magyarország része lett. A második világháborúban az anyaországhoz egyetlen összekötő kapocsként szolgáló hidat is felrobbantották, amely azóta sem épült újjá. A Beneš-dekrétumok hatására 1947-ben 28 magyar családot erőszakkal Magyarországra telepítettek, helyükre önként betelepülő magyarországi szlovákok érkeztek. A szocialista tervgazdálkodás az 1950-es években sikertelen kísérletet tett a rizstermesztés helyi meghonosítására, mely területet a helybéliek azóta Rizsföldnek nevezik.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 911-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 650 lakosából 499 magyar és 138 szlovák volt.

2011-ben 633 lakosából 456 magyar és 132 szlovák. Lakosságának jelentős többsége római katolikus vallású.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1924-ben épült. Karzata alatt helyezték el a lengyel Máriának nevezett ikonszerű képet, melynek alkotója és adományozója egy lengyel katona volt 1942-ben. A templom bejáratánál helyezték el a második világháború után kitelepített lakosainak emléktábláját.
  • A Tesmag felé menő út mellett 19. századi, neogótikus kápolna áll.
  • A temetőben egy 18. századból fennmaradt, színezett kő Pietà-szobor található.
  • Határában található az Ipoly-menti 401 hektáros természetvédelmi terület. Lápos-vizenyős térség különleges növényzettel és állatvilággal. Területén gyakori a vízisikló.

Oktatásügy[szerkesztés]

  • Állami általános iskola nincs a községben.
  • A magyar tanítási nyelvű, alsó tagozatos Szent Rita Egyházi Alapiskolát a 2009/2010-es tanévben nyolc tanuló látogatta. Az iskola épülete a templom mellett helyezkedik el.
  • Magyar óvodáját a 2009/2010-es tanévben tizennyolc gyermek látogatta.

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Zolczer László írása a Szabad Újság 2009. szeptember 23-i lapszámában.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk
  3. Maráz Borbála 1974: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn). JPMÉ XIX, 117, 122; Blažej Beňadik 1971. Slovenská archeológia XIX; Jan Filip 1956: Keltové ve střední Evropě. Praha, Taf. CII.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyhídvég témájú médiaállományokat.