Nagylám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagylám (Veľký Lom)
Jar vo V.Lome.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Turisztikai régióNógrád (Szlovákia)
Rang község
Első írásos említés 1573
Polgármester Anna Gregorová
Irányítószám 991 03
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség171 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
Terület10,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylám (Szlovákia)
Nagylám
Nagylám
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 19° 22′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 19° 22′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagylám (szlovákul: Veľký Lom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 23 km-re északra, a Kaproncai-patak völgyében, 425 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. században keletkezett, de csak 1573-ban, Laam néven említik először. Kezdetben a divényi uradalom, majd a 17. századtól a kékkői váruradalom része volt. A 18. században sörfőzde működött a községben. 1828-ban 59 háza és 440 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Később a környék nagyobb településeinek, Nagykürtösnek, Losoncnak az üzemeiben dolgoztak.

Vályi András szerint "Nagy Lám. Tót falu Nográd Várm. fekszik Felső Tiszovnyiknak szomságában, és annak filiája, földgye közé, legelője meg lehetős."[2]

Nógrád vármegye monográfiájában "Nagylám. A gácsi járásban, a Tiszovnyik-patak közelében fekvő kisközség, 105 házzal és 504 tótajkú, evangélikus vallású lakossal. Postája Nógrádszenna, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal. 1548-ban Balassa Imre és János, 1598 ban Balassa Zsigmond volt az ura. 1660-ban felerészét Balassa Imre birtokában találjuk. 1715-ben 1 magyar, 16 tót, 1720-ban 14 magyar és 11 tót háztartást írtak össze benne. Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás alkalmával Tornyos Tamás volt itt birtokos, de 1770-ben már gróf Zichy Ferencz és gróf Balassa Pál és e családból maradtak birtokosai tovább is és jelenleg is a gróf Zichy család a legnagyobb birtokosa. Az itteni evangélikus templom a XIX. század elején épült."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 496, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 254 lakosából 198 szlovák, 22 pedig ukrán és cigány volt.

2011-ben 215 lakosából 195 szlovák és 14 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1842-ben épült.
  • Jellegzetes kőből és fából épített 19. századi házai.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye.