Zobor (Szlovákia)
| Zobor (Zombor) | |||
 | |||
| A zobori evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Első írásos említés | 1449 | ||
| Polgármester | Marián Galo | ||
| Irányítószám | 991 22 (posta Bussán) | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 144 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 43,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 181 m | ||
| Terület | 3,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″48.135556°N 19.448056°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″48.135556°N 19.448056°E | |||
| Zobor weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zobor (szlovákul: Zombor) település Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ludányhalászitól nyugatra, Galábocs és Szécsénykovácsi közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A Szécsénytől északnyugatra eső Zobor helyén már a középkorban fennállt egy hasonló nevű helység, mely 1449-ben, Mátyás király idején a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akiknek e település még 1498-ban is tulajdonukban volt.
Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között sorolták fel. 1587-ben Ali bin Bajezid hűbérbirtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott, még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő.
1718-ban Prónay Antal pusztája volt. Ő telepítette be újból a morvaországi Malie Hrozienka nevű helység protestáns lakosaival, akik 1734-ben községet és egyházat alapítottak az egykori Zobor helység környékén, melyet Zbor-nak (Gyülekezet) neveztek el. Idővel az újonnan alakult község felvette a régi község nevét is.
Zobor földesurai mindvégig a Prónayak voltak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Zombor vagy Zobor, Nógrád megye mély völgyben fekvő tót falu, 8 katholikus, 340 evangélikus lakossal. Földesura Prónay Ferencz. Utolsó posta Balassa Gyarmat.
1861. augusztus 17-én a falu fele része – a pajtákkal és bennük az egész terméssel – leégett.
A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 93 | 99 | 149 | 144 |
| Különbség | +6,45 % | +50,50 % | -3,35 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 147 | 144 |
| Eltérés | -2,04 % |
1910-ben 275 lakosából 118 magyar és 157 szlovák anyanyelvű, ebből 7 római katolikus, 268 evangélikus volt.
2011-ben 144 lakosából 120 szlovák és 6 magyar volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1845-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Nógrád vármegye községei
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
