Zobor (Szlovákia)
| Zobor (Zombor) | |
 | |
| A zobori evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Első írásos említés | 1449 |
| Polgármester | Marián Galo |
| Irányítószám | 991 22 (posta Bussán) |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 148 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43,77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 181 m |
| Terület | 3,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zobor
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″ | |
| Zobor weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zobor (szlovákul: Zombor) település Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Ludányhalászitól nyugatra, Galábocs és Szécsénykovácsi közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A Szécsénytől északnyugatra eső Zobor helyén már a középkorban fennállt egy hasonló nevű helység, mely 1449-ben, Mátyás király idején a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akiknek e település még 1498-ban is tulajdonukban volt.
Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között sorolták fel. 1587-ben Ali bin Bajezid hűbérbirtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott, még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő.
1718-ban Prónay Antal pusztája volt. Ő telepítette be újból a morvaországi Malie Hrozienka nevű helység protestáns lakosaival, akik 1734-ben községet és egyházat alapítottak az egykori Zobor helység környékén, melyet Zbor-nak (Gyülekezet) neveztek el. Idővel az újonnan alakult község felvette a régi község nevét is.
Zobor földesurai mindvégig a Prónayak voltak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Zombor vagy Zobor, Nógrád megye mély völgyben fekvő tót falu, 8 katholikus, 340 evangélikus lakossal. Földesura Prónay Ferencz. Utolsó posta Balassa Gyarmat. | ” |
1861. augusztus 17-én a falu fele része – a pajtákkal és bennük az egész terméssel – leégett.
A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 275 lakosából 118 magyar, 157 szlovák; ebből 7 római katolikus, 268 evangélikus volt.
2011-ben 144 lakosából 120 szlovák és 6 magyar.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1845-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye községei
