Zobor (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zobor (Zombor)
A zobori evangélikus templom
A zobori evangélikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Első írásos említés 1449
Polgármester Marián Galo
Irányítószám 991 22 (posta Bussán)
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 144 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 43,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 3,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zobor (Szlovákia)
Zobor
Zobor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′, k. h. 19° 27′Koordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 19° 27′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zobor (szlovákul: Zombor) település Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ludánytól nyugatra, Galábocs és Szécsénykovácsi közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

A Szécsénytől északnyugatra eső Zobor helyén már a középkorban fennállt egy hasonló nevű helység, mely 1449-ben, Mátyás király idején a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akiknek e település még 1498-ban is tulajdonukban volt.

Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között sorolták fel. 1587-ben Ali bin Bajezid hűbérbirtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott, még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő.

1718-ban Prónay Antal pusztája volt. Ő telepítette be újból a morvaországi Malie Hrozienka nevű helység protestáns lakosaival, akik 1734-ben községet és egyházat alapítottak az egykori Zobor helység környékén, melyet Zbor-nak (Gyülekezet) neveztek el. Idővel az újonnan alakult község felvette a régi község nevét is.

Zobor földesurai mindvégig a Prónayak voltak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Zombor vagy Zobor, Nógrád megye mély völgyben fekvő tót falu, 8 katholikus, 340 evangélikus lakossal. Földesura Prónay Ferencz. Utolsó posta Balassa Gyarmat.

1861 augusztus 17-én a falu fele része – a pajtákkal és bennük az egész terméssel – leégett.

A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 275 lakosából 118 magyar, 157 szlovák; ebből 7 római katolikus, 268 evangélikus volt.

2011-ben 144 lakosából 120 szlovák és 6 magyar.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1845-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]