Zobor (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zobor (Zombor)
A zobori evangélikus templom
A zobori evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Első írásos említés1449
PolgármesterMarián Galo
Irányítószám991 22 (posta Bussán)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség148 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Terület3,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″
Zobor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zobor (szlovákul: Zombor) település Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ludányhalászitól nyugatra, Galábocs és Szécsénykovácsi közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

A Szécsénytől északnyugatra eső Zobor helyén már a középkorban fennállt egy hasonló nevű helység, mely 1449-ben, Mátyás király idején a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akiknek e település még 1498-ban is tulajdonukban volt.

Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között sorolták fel. 1587-ben Ali bin Bajezid hűbérbirtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott, még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő.

1718-ban Prónay Antal pusztája volt. Ő telepítette be újból a morvaországi Malie Hrozienka nevű helység protestáns lakosaival, akik 1734-ben községet és egyházat alapítottak az egykori Zobor helység környékén, melyet Zbor-nak (Gyülekezet) neveztek el. Idővel az újonnan alakult község felvette a régi község nevét is.

Zobor földesurai mindvégig a Prónayak voltak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Zombor vagy Zobor, Nógrád megye mély völgyben fekvő tót falu, 8 katholikus, 340 evangélikus lakossal. Földesura Prónay Ferencz. Utolsó posta Balassa Gyarmat.

1861. augusztus 17-én a falu fele része – a pajtákkal és bennük az egész terméssel – leégett.

A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 275 lakosából 118 magyar, 157 szlovák; ebből 7 római katolikus, 268 evangélikus volt.

2011-ben 144 lakosából 120 szlovák és 6 magyar.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1845-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

Források[szerkesztés]