Veres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veres (Červeňany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Ipolymente
Rang község
Első írásos említés 1345
Polgármester Radoslav Palášthy
Irányítószám 991 01
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 44 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 339 m
Terület 6,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veres (Szlovákia)
Veres
Veres
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 19° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 19° 23′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Veres (szlovákul: Červeňany, korábban Vereš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 29 km-re északkeletre, a Tiszovnyik partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1345-ben "Verus" alakban említik először. 1348-ban "Veres" néven említik. Mai hivatalos nevét csak 1948-ban kapta. A divényi uradalomhoz tartozott. A 16. és 17. században a Balassák birtoka. 1686-ban a Zichy család szerzett itt birtokot, később a Kálnokyaknak is volt itt területe. 1715-ben és 1720-ban 13 háztartása volt. 1828-ban 26 házában 172 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században sörfőzde működött a községben.

Vályi András szerint "VERES. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Felső Tiszovnyikhoz nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Veres, Nógrád m. tót falu, egy kősziklák közé szoritott keskeny völgyben: 1 kath., 16 evang. lak. F. u. gr. Zichy, b. Balassa. Ut. p. Losoncz."[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Veres. A felsőtisztási és a nagylámi hegyek alatt fekvő kisközség. Házainak száma 33, lakosaié 208, a kik tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Felsőtisztás, távírója Gács, vasúti állomása Nógrádszakal. A község 1548-ban Balassa Imre és János, 1598-ban Balassa Zsigmond, 1660-ban Balassa Imre birtoka volt. 1686-ban gróf Zichy István nyerte adományúl. 1715-ben 14 és 1720-ban 13 tót háztartást írtak itt össze. 1770-től a Zichy és a Balassa családok voltak a földesurai, de később a gróf Kálnoky családnak volt itt birtoka. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. 1873-ban a kolera itt is erősen pusztított."[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. Ma a járás legkisebb települése, csak 18 család él itt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 203-an, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 29 lakosából 19 szlovák volt.

2011-ben 44 lakosából 32 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Haranglába 1800 körül épült, harangját 1760-ban öntötték.
  • A faluban gazdag hagyományai vannak a hímzésnek és csipkeverésnek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nógrád vármegye.