Veres
| Veres (Červeňany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1345 |
| Polgármester | Radoslav Palášthy |
| Irányítószám | 991 01 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 34 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 339 m |
| Terület | 6,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Veres
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 19° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 19° 23′ 20″ | |
| Veres weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Veres (szlovákul: Červeňany, korábban Vereš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagykürtöstől 29 km-re északkeletre, a Tiszovnyik partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1345-ben "Verus" alakban említik először. 1348-ban "Veres" néven említik. Mai hivatalos nevét csak 1948-ban kapta. A divényi uradalomhoz tartozott. A 16. és 17. században a Balassák birtoka. 1686-ban a Zichy család szerzett itt birtokot, később a Kálnokyaknak is volt itt területe. 1715-ben és 1720-ban 13 háztartása volt. 1828-ban 26 házában 172 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században sörfőzde működött a községben.
Vályi András szerint "VERES. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Felső Tiszovnyikhoz nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Veres, Nógrád m. tót falu, egy kősziklák közé szoritott keskeny völgyben: 1 kath., 16 evang. lak. F. u. gr. Zichy, b. Balassa. Ut. p. Losoncz."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Veres. A felsőtisztási és a nagylámi hegyek alatt fekvő kisközség. Házainak száma 33, lakosaié 208, a kik tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Felsőtisztás, távírója Gács, vasúti állomása Nógrádszakal. A község 1548-ban Balassa Imre és János, 1598-ban Balassa Zsigmond, 1660-ban Balassa Imre birtoka volt. 1686-ban gróf Zichy István nyerte adományúl. 1715-ben 14 és 1720-ban 13 tót háztartást írtak itt össze. 1770-től a Zichy és a Balassa családok voltak a földesurai, de később a gróf Kálnoky családnak volt itt birtoka. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. 1873-ban a kolera itt is erősen pusztított."[4]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. Ma a járás legkisebb települése, csak 18 család él itt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 203-an, túlnyomórészt szlovákok lakták.
2001-ben 29 lakosából 19 szlovák volt.
2011-ben 44 lakosából 32 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Haranglába 1800 körül épült, harangját 1760-ban öntötték.
- A faluban gazdag hagyományai vannak a hímzésnek és csipkeverésnek.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
