Leszenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leszenye (Lesenice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Hont
Rang község
Első írásos említés 1244
Polgármester Ladislav Majdán
Irányítószám 991 08
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 522 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 169 m
Terület 7,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Leszenye (Szlovákia)
Leszenye
Leszenye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 20″, k. h. 19° 14′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 20″, k. h. 19° 14′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Leszenye (szlovákul: Lesenice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 21 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1244-ben "Lezene" alakban említik először. A falunak már a 13. században volt temploma. 1342-ben "Lezenye" alakban említik, mint Litva várának tartozékát. 1526-ig a Hont-Pázmány nembeli Leszenyei család birtoka. 1598-ban a török égette fel a falut, ekkor égett le régi temploma is. A XVIII. századtól a Majthényi család birtoka, akik a meglevő XVII. századi kúriát 1795-ben klasszicista stílusban építtették át. Szintén ők építtették 1790-ben a falu első iskoláját és a templomot is. A településen 1715-ben 11 ház állt. 1828-ban 61 házában 367 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LESENYE. Leszenicza. Tót falu Hont Várm. földes Ura Majthényi Uraság,[2] a’ kinek szép Kastéllyával, és jeles kertyével ékes, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Házas Nénnyének, és Csalomiának szomszédságában, és annak filiája a’ katolika, ennek pedig az evangelika Ekklézsia, jó szántó földgyei két vetőre osztottak, legelője, középszerű, mind a’ két féle fája, szőlő hegye van, de savanyú bort termő, réttyei jók, de kevesek."[3]

Fényes Elek szerint "Leszenye, magyar-tót f., Honth vmegyében, B.-Gyarmathoz 1 mfld. 235 kath., 122 evang. lak. Csinos urasági kastély és kert; termékeny hasznos határ. Bortermesztés. F. u. Majthényi Antal."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 477-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 571 lakosából 328 szlovák és 235 magyar volt.

2011-ben 522 lakosából 448 szlovák és 56 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]