Szanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szanda
Szanda falu (Nógrád megye) látképe - háttérben a Szanda hegy vonulataival és a Berceli-heggyel.jpg
Szanda címere
Szanda címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Rugáné Pongrácz Mária Anna[1]
Irányítószám 2697
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség634 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szanda (Magyarország)
Szanda
Szanda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 19° 26′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 19° 26′ 16″
Szanda (Nógrád megye)
Szanda
Szanda
Pozíció Nógrád megye térképén
Szanda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat.

Szanda község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Ismert történelme közel 800 évet ölel fel, fénykorát a XV. században élte, amikor egy ideig városi rangot is viselt.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Cserhát belsejében, a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el. A legközelebbi település Terény, mintegy 2 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

Szanda Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette először oklevél Zunda néven.

1232-ben Scunda, 1279-ben és 1331-ben Zonda néven írták.

1214-ben II. András király által Gömörbe és a Tomaj nemzetségbeli Losonci Dénes nádor által Mosonba kiküldött poroszlókat említett egy oklevél, akik szandai nemesek voltak.

Szanda vára a 14. század elején már fennállt a Szanda-hegy 529 méter magas keleti sziklaszirtjén. A középkorban igen sok uradalom, birtok és falu tartozott hozzá.

1326-1331 között szandai várnagy volt a Balog nemzetségbeli Szécsi Péter egy fennmaradt oklevél adatai szerint.

Birtokosai:

A faluhoz tartozik közigazgatásilag Szandaváralja település is.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72%, református 2,6%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (19% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Palóc lakóházak
  • A szandai vár romjai
  • Tájház
  • Mária-kápolna ("Máriácska káponkája")[6]
  • Szent Péter-hegyi Mária-kút és kereszt – a környék egykori népszerű búcsújáró helye volt. Az eredeti kutat a kőbányászat eltüntette, de a közelében emelt kereszt megmaradt, melynek felhasználásával a közelmúltban felújították az egykori búcsújáróhelyet.
  • A település külterületén több olyan hely (öreg fa, forrás, dűlő) található, amelyeket a hozzájuk fűződő, egykori betyárokkal kapcsolatos helyi legendák tesznek érdekessé.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://szanda.hu/?page_id=8
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Szanda Helységnévtár
  6. http://szanda.hu/?page_id=14
  7. http://www.lesenice.sk/oznamy.phtml?id6=51&module_action__0__id_info=28956
  8. Archivált másolat. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Szanda
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat.