Ugrás a tartalomhoz

Berkenye (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berkenye
Berkenye címere
Berkenye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterGerman József (független)[1]
Irányítószám2641
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség795 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,46 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 24″, k. h. 19° 04′ 15″47.890039°N 19.070831°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 24″, k. h. 19° 04′ 15″47.890039°N 19.070831°E
Berkenye (Nógrád vármegye)
Berkenye
Berkenye
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Berkenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenye témájú médiaállományokat.

Berkenye (németül: Birkenheim vagy Berkina, szlovákul: Brekyňa vagy Berkýn) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

A vármegye délnyugati részén, a Börzsöny és a Nógrádi-medence között, a járásszékhelytől, Rétságtól mintegy 10 km-re délnyugatra fekszik.

A közvetlenül határos települések: kelet felől Nőtincs, délkelet felől Szendehely, dél felől Verőce, délnyugat felől Szokolya, északnyugat felől pedig Nógrád.

Közúton a 2-es főútról, annak 49. kilométere közelében letérve érhető el a Nógrád-Diósjenő felé vezető 12 123-as úton s arról délnek (balra) kanyarodva, a 12 124-esen. Keleten érinti határszélét a Nőtincs-Ősagárd felé vezető 2114-es út is.

Vasúton a Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon közelíthető meg, melynek itteni megállási pontjához, Berkenye megállóhelyhez a 12 317-es számú rövid mellékút vezet.

A legrégibb, 1299-ből fennmaradt oklevélben, mely nevét említi, még puszta földterületként szerepel. 1460-ban a váci püspökség birtoka volt. A Nógrádi Főesperesség plébániái között 1629-ben szerepel először.

A török hódoltság alatt teljesen elpusztult, és még az 1715–1720. évi összeírásokból is hiányzik.[4]

1717-ben a terület akkori birtokosa, a váci püspök népesítette be Németországból származó telepesekkel, akik Frankóniából jöttek. A berkenyei házak mindmáig magukon viselik a német betelepülők stílusát, s a lakóik közül sokan még ma is német anyanyelvűek.

A falu római katolikus temploma 1780 táján épült. Szép oltárképe különösen figyelemre méltó.

1865. szeptember 7-én a község háromnegyed része leégett, s két ember is életét vesztette.

Az utóbbi évtizedekben budapestiek is vásároltak házat Berkenyén, amely sokáig közös tanácsú község volt a szomszédos Nógráddal, de 1990-ben különvált tőle. Berkenyéhez tartozik Udvarhely-puszta és a Völgyi-malom is.

  • 1990–1994: Schmidt Józsefné (független)[5]
  • 1994–1998: Schmidt Józsefné (független)[6]
  • 1998–2002: Schmidt Józsefné (független)[7]
  • 2002–2006: Schmidt Józsefné (független)[8]
  • 2006–2010: Schmidt Józsefné (független)[9]
  • 2010–2014: Schmidt Józsefné (független)[10]
  • 2014–2019: Schmidt Józsefné (független)[11]
  • 2019–2024: German József (független)[12]
  • 2024– : German József (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2025 között:
Lakosok száma
603
572
583
614
599
602
775
736
774
795
1980199020012013201420152021202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 22,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71%, református 3,6%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 10,3% (10,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 22,6% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,9% volt római katolikus, 3,6% református, 2,1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).[15]

A község vidékén hagyományosan jelentős a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak, és több európai országba exportálnak.

1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet alakítottak, majd 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen így a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, de 2006-ban már 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé emelkedett. A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva.

1998 óta az ukrajnai, romániai és bulgáriai munkaerő olcsósága következtében a világpiacon csökkent a málna termelői ára, s ez az utóbbi időben már maga után vonta a magyar termelés jelentős csökkenését is. A viszonylag kis területen dolgozó málnatermelők kimaradnak a hazai földalapú és egyéb támogatásokból.

A berkenyei Wunderland Óvoda és Bölcsőde épületét 2021-ben 30 millió forint állami támogatásból és a berkenyei önkormányzat által biztosított 25%-s önerőből korszerűsítették, hozzákapcsolva a 12 férőhelyes minibölcsődét is. A korszerű intézményt 2021. szeptember 23-án adták át.

Római katolikus templom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 18. század elején a községnek még csak fatemploma volt. A ma is álló templomot 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette. Szerkezete egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Főhomlokzatán Migazzi püspök címere látható.

Berkenyén valaha az Engesdorf család tulajdonában volt házban a hajdani svábok életét, kultúráját bemutató faluházat rendeztek be.[16]

  1. 1 2 "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2..
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. "Berkenye. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2022. július 20..
  5. "Ba települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  6. "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
  7. "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 1..
  8. "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1..
  9. "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1..
  10. "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 25..
  11. "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 11..
  12. "Berkenye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25..
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Berkenye Helységnévtár
  15. Berkenye Helységnévtár
  16. "Túraindex: Berkenye" (magyar nyelven). 2013. november 13. dátummal az eredeti (html) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 9..

Berkenye temetője a Find a grave honlapon. http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=csr&CScn=berkenye&CScntry=0&CSst=0

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]