Berkenye (település)

Berkenye
Berkenye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Rétsági
Jogállás	község
Polgármester	German József (független)
Irányítószám	2641
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	795 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	45,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,46 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Észak-magyarországi-medencék
Földrajzi kistáj	Nógrádi-medence
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 53′ 24″, k. h. 19° 04′ 15″47.890038888889, 19.070830555556
Berkenye Pozíció Nógrád vármegye térképén
Berkenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenye témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Berkenye (németül: Birkenheim vagy Berkina, szlovákul: Brekyňa vagy Berkýn) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

A vármegye délnyugati részén, a Börzsöny és a Nógrádi-medence között, a járásszékhelytől, Rétságtól mintegy 10 km-re délnyugatra fekszik.

A közvetlenül határos települések: kelet felől Nőtincs, délkelet felől Szendehely, dél felől Verőce, délnyugat felől Szokolya, északnyugat felől pedig Nógrád.

Megközelítése

Közúton a 2-es főútról, annak 49. kilométere közelében letérve érhető el a Nógrád-Diósjenő felé vezető 12 123-as úton s arról délnek (balra) kanyarodva, a 12 124-esen. Keleten érinti határszélét a Nőtincs-Ősagárd felé vezető 2114-es út is.

Vasúton a Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon közelíthető meg, melynek itteni megállási pontjához, Berkenye megállóhelyhez a 12 317-es számú rövid mellékút vezet.

Története

A legrégibb, 1299-ből fennmaradt oklevélben, mely nevét említi, még puszta földterületként szerepel. 1460-ban a váci püspökség birtoka volt. A Nógrádi Főesperesség plébániái között 1629-ben szerepel először.

A török hódoltság alatt teljesen elpusztult, és még az 1715–1720. évi összeírásokból is hiányzik.

1717-ben a terület akkori birtokosa, a váci püspök népesítette be Németországból származó telepesekkel, akik Frankóniából jöttek. A berkenyei házak mindmáig magukon viselik a német betelepülők stílusát, s a lakóik közül sokan még ma is német anyanyelvűek.

A falu római katolikus temploma 1780 táján épült. Szép oltárképe különösen figyelemre méltó.

1865. szeptember 7-én a község háromnegyed része leégett, s két ember is életét vesztette.

Az utóbbi évtizedekben budapestiek is vásároltak házat Berkenyén, amely sokáig közös tanácsú község volt a szomszédos Nógráddal, de 1990-ben különvált tőle. Berkenyéhez tartozik Udvarhely-puszta és a Völgyi-malom is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Schmidt Józsefné (független)
• 1994–1998: Schmidt Józsefné (független)
• 1998–2002: Schmidt Józsefné (független)
• 2002–2006: Schmidt Józsefné (független)
• 2006–2010: Schmidt Józsefné (független)
• 2010–2014: Schmidt Józsefné (független)
• 2014–2019: Schmidt Józsefné (független)
• 2019–2024: German József (független)
• 2024– : German József (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2025 között:

Lakosok száma	603	572	583	614	599	602	775	736	774	795
	1980	1990	2001	2013	2014	2015	2021	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 22,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71%, református 3,6%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 10,3% (10,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 22,6% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,9% volt római katolikus, 3,6% református, 2,1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).

Gazdaság

A község vidékén hagyományosan jelentős a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak, és több európai országba exportálnak.

1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet alakítottak, majd 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen így a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, de 2006-ban már 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé emelkedett. A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva.

1998 óta az ukrajnai, romániai és bulgáriai munkaerő olcsósága következtében a világpiacon csökkent a málna termelői ára, s ez az utóbbi időben már maga után vonta a magyar termelés jelentős csökkenését is. A viszonylag kis területen dolgozó málnatermelők kimaradnak a hazai földalapú és egyéb támogatásokból.

Oktatás

Óvoda, bölcsőde

A berkenyei Wunderland Óvoda és Bölcsőde épületét 2021-ben 30 millió forint állami támogatásból és a berkenyei önkormányzat által biztosított 25%-s önerőből korszerűsítették, hozzákapcsolva a 12 férőhelyes minibölcsődét is. A korszerű intézményt 2021. szeptember 23-án adták át.

Látnivalók

Római katolikus templom

A 18. század elején a községnek még csak fatemploma volt. A ma is álló templomot 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette. Szerkezete egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Főhomlokzatán Migazzi püspök címere látható.

Falumúzeum

Berkenyén valaha az Engesdorf család tulajdonában volt házban a hajdani svábok életét, kultúráját bemutató faluházat rendeztek be.

Források

• "Berkenye honlapja" (html) (magyar nyelven). Hozzáférés: 2013. január 9..

Berkenye temetője a Find a grave honlapon. http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=csr&CScn=berkenye&CScntry=0&CSst=0