Bárna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárna
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Oravecz Roland
Irányítószám 3126
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1024 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 67,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bárna (Magyarország)
Bárna
Bárna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 19° 55′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 19° 55′ 60″
Bárna (Nógrád megye)
Bárna
Bárna
Pozíció Nógrád megye térképén
Bárna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárna témájú médiaállományokat.

Bárna község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bárna község Nógrád megye Észak-keleti részén, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán elterülő kis község.

Nevének eredete[szerkesztés]

A helység néveredetének kutatói a "sötét" értelemben használt "barna" melléknév helynevesülését tarják a legvalószínűbbnek. Némelyek a Barna személynévből eredeztetik a falu nevét.

Története[szerkesztés]

A legkorábbi írásos adat, amely a település kapcsán egy erdőre vonatkozik, 1405-ből való.

1548-ban a Feledy család birtoka volt.

A 16. század második felében valószínűleg elpusztult, mert a későbbi összeírásokból hiányzik.

Az 1715 évi összeírásban nemes községként szerepelt, 1720-ban azonban a jobbágyközségek között foglalt helyet, hat magyar háztartással.

1770-ben Gömöry János, 1826-ban a gróf Teleki, később a báró Jósika család volt a földesura.

A Fényes Elek által szerkesztett Magyarország Geographiai szótára című 1851-ben kiadott munkában még "Barna" néven található meg a község, amely akkor 532 lakost számlált.

1929-től rendelkezik önálló általános iskolával, melyet azóta több alkalommal bővítettek.

1910-ben 833 lakosából 828 magyar volt. Ebből 824 volt római katolikus.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. A lakosság száma a salgótarjáni iparmedence fejlődésével párhuzamosan, a második világháborút követően ugrásszerűen megnőtt és elérte az 1400 főt, majd a szénbányászat visszafejlesztése és a közeli megyeszékhely ipari üzemeinek leépítése után esett vissza a jelenlegi szintre.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagykő, Bárna

Az 520 méter magas Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazalt kúpja. Talaján változatos sziklanövényzet figyelhető meg. A hegycsúcsról szép kilátás nyílik a Bükk-vidék, a Cserhát és a Mátra vonulataira, de az Alacsony- és Magas-Tátrára is. A Nagykőre a kék sávval jelzett Kohász-útról letérve a kék háromszög jelzést követve juthatunk el két irányból is.

  • Kiskő

A 381 m magas hegy a Salgótarján környéki bazaltvidék keleti végvára. Valószínűsíthető, hogy egykoron vár állott rajta. Sziklaalakzatai alatt egy több mint tíz méter hosszú üreg található. A szikla alatti üreg a legenda szerint a törökdúlás idején menedékül szolgált az itt élőknek. A geológiai érdekességű barlang évmilliókkal ezelőtt vulkáni kitörések során, egy nagy gázbuborék maradványaként alakult ki. A Kiskőre a kék sávval jelzett Kohász-útról letérve a kék kereszt jelzést követve juthatunk el, amely a Kiskő csúcsán végződik.

  • Szerkő

A falutól északkeletre található a 457 méter magas Szerkőnek (a helybeliek Szérkőnek mondják) különlegessége, hogy eltérően a környező "kövektől" nem vulkanikus eredetű, hanem homokkő.

  • Védett terület

A természetvédelmi terület a Nagykő, Kiskő és a Szilváskő csúcsok által határolt völgyben fekszik. Számos növény- és állatritkaság (fekete kökörcsin, csellőpók, császármadár, holló) megtalálható itt.

  • Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)

A római katolikus plébániát 1799-ben alapították a műemlék jellegű, késő barokk stílusú templom 1809-től 1822-ig épült. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A főoltárán lévő értékes Mária mennybemenetele oltárképet a feltételezések szerint vagy F. A. Maulbertsch vagy Kracker János Lukács festette.

Földrajza[szerkesztés]

Már Mikszáth megénekelte "Görbeország" középpontja lehetne a hegyi falu, ahová valóságos zöld alagúton lehet bemenni. Bárnát körülfogják a hegyek, erdők, melyek még a bevezető útját is hosszan elfedik. Természetvédelmi területe a Szérkő, Nagykő, Kiskő és a Szilváskő csúcsok által határolt völgyben fekszik. A Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazaltkúpja (510 m.), ahonnan a falun áthaladó, kék sávjelzéssel jelölt Kohász-út mentén eljuthatunk a bazaltzuhatagáról híres Szilváskőre (625 m.). A csúcsokról nagyszerű kilátás nyílik a Cserhát, a Mátra, a Bükk-vidék vonulataira, az Alacsony és Magas Tátrára. A községet körülvevő dombok, erdők, rendkívül gazdag élővilággal rendelkeznek. Számos - Közép Európában is ritkán előforduló -növény- és állatfaj megtalálható.(Fekete kökörcsin, csellőpók, császármadár, holló) Bárna a vizek, patakok faluja is. Majdminden utcára jut belőle egy-egy, és körben a hegyekből az utánpótlás állandó. Bárna éghajlatának fő arculatában a Cserhát alacsony hegységi jellege, illetve a tengerszint feletti magasság különbségek játszanak további meghatározó szerepet. Az évi középhőmérséklet 9 C, a csapadék mennyiség 650–700 mm/év. Az első fagyos nap gyakran október 10-15 között beköszönt. A havazás évente 20-30 nap, a hótakarásos napok száma éves átlagban 70 nap.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]