Zabar
| Zabar | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Járás | Salgótarjáni |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Ferencz Nándor Lajos (független)[1] |
| Irányítószám | 3124 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 428 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 30,43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 267[3] m |
| Terület | 18,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zabar
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″ | |
Zabar
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
| Zabar weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zabar témájú médiaállományokat.
|
|
Zabar község az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban. Településrészei: Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nógrád megye északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a Tarna folyó (ami itt még patak) völgyében fekszik, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30 km-re, Ózdtól 24,5 km-re. Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád megye legkeletibb pontja.
Éghajlat[szerkesztés]
Zabar és környéke Magyarország leghidegebb téli középhőmérsékletű területe.
Története[szerkesztés]
Neve szláv eredetű, a jelentése „fenyves mögötti hely”: a za- előtag jelentése 'valami mögött', 'valamin túl' (lásd pl. a zaporozsec szóban is), míg a bor szláv nyelvekben fenyőt, fenyvest jelent (lásd pl. boróka, borovicska szavak tövében). Leletek alapján már a bronzkorban is lakott volt. Először, Sobur néven 1332-ben említik.
A trianoni békeszerződés előtt Gömör és Kis-Hont vármegye Feledi járásához tartozott, melynek neve 1912-ig Rimaszécsi járás volt. Ezt követően – mivel Putnok, az új járás- és megyeszékhely megközelítése szinte lehetetlen volt – közigazgatásilag Nógrád megyéhez tartozott, amit 1928-ban törvény tett véglegessé.
A településen 2004-től Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.[4]
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Természeti értékek[szerkesztés]
A község természeti adottságai, klímája jó lehetőséget nyújt a vadászatra, erdei kirándulásra.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Magyarok Nagyasszonyának szentelt, műemlék jellegű római katolikus templom (13. század), mellette csaknem kétszáz éves öntöttvas keresztek.
- 1725-ben épült kúria, amely 1814-től római katolikus plébánia. (A lakosok többsége rk., anyakönyvezés 1807-től van)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zabar települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 22. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Zabar, Hungary (HTML). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Teleház
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Zabar község hivatalos honlapja
- Zabar település az utazom.com honlapján
- Gyalogló
- eMagyarország
- Medvesalja
- Geocaching
- Vendégház
|
