Zabar
| Zabar | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ferencz Nándor Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3124 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 428 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 267[3] m | ||
| Terület | 18,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zabar
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″ | |||
Zabar
Pozíció Nógrád megye térképén
| |||
| Zabar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zabar témájú médiaállományokat. | |||
Zabar község az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban. Településrészei: Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nógrád megye északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a Tarna folyó (ami itt még patak) völgyében fekszik, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30 km-re, Ózdtól 24,5 km-re a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál. Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád megye legkeletibb pontja.
Éghajlat[szerkesztés]
Zabar és környéke Magyarország leghidegebb téli középhőmérsékletű területe.
Története[szerkesztés]
Neve szláv eredetű, a jelentése „fenyves mögötti hely”: a za- előtag jelentése 'valami mögött', 'valamin túl' (lásd pl. a zaporozsec szóban is), míg a bor szláv nyelvekben fenyőt, fenyvest jelent (lásd pl. boróka, borovicska szavak tövében). Leletek alapján már a bronzkorban is lakott volt. Először, Sobur néven 1332-ben említik.
A trianoni békeszerződés előtt Gömör és Kis-Hont vármegye Feledi járásához tartozott, melynek neve 1912-ig Rimaszécsi járás volt. Ezt követően – mivel Putnok, az új járás- és megyeszékhely megközelítése szinte lehetetlen volt – közigazgatásilag Nógrád megyéhez tartozott, amit 1928-ban törvény tett véglegessé.
A településen 2004-től Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.[4]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).[6]
Természeti értékek[szerkesztés]
A község természeti adottságai, klímája jó lehetőséget nyújt a vadászatra, erdei kirándulásra.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Magyarok Nagyasszonyának szentelt, műemlék jellegű római katolikus templom (13. század), mellette csaknem kétszáz éves öntöttvas keresztek.
- 1725-ben épült kúria, amely 1814-től római katolikus plébánia. (A lakosok többsége rk., anyakönyvezés 1807-től van)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zabar települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 22. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Zabar, Hungary (HTML). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Teleház. [2008. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Zabar Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Zabar község hivatalos honlapja
- Zabar település az utazom.com honlapján
- Gyalogló
- eMagyarország[halott link]
- Medvesalja
- Geocaching
- Vendégház
|
