Zabar

Zabar
Római katolikus templom
Zabar címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Ferencz Nándor Lajos (független)
Irányítószám	3124
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	428 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	23,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	267 m
Terület	18,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zabar Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″48.139, 20.05
Zabar Pozíció Nógrád megye térképén
Zabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zabar témájú médiaállományokat.

Zabar község az észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében, a salgótarjáni járásban fekszik. Településrészei: Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja.

Fekvése

Nógrád megye északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a Tarna folyó (ami itt még patak) völgyében fekszik, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30 km-re, Ózdtól 24,5 km-re a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál. Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád megye legkeletibb pontja.

Éghajlat

Zabar és környéke Magyarország leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. A mérések kezdete óta Magyarországon előfordult júliusi legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletet 2007-ben észlelték Zabaron, ami 3 °C volt. Két részre tagolódik a település: Külső- és Belső-Zabarra. A hidegrekordok az utóbbira jellemzőek, mivel dombok között fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen.

Története

Neve szláv eredetű, a jelentése „fenyves mögötti hely”: a za- előtag jelentése 'valami mögött', 'valamin túl' (lásd pl. a zaporozsec szóban is), míg a bor szláv nyelvekben fenyőt, fenyvest jelent (lásd pl. boróka, borovicska szavak tövében). Leletek alapján már a bronzkorban is lakott volt. Először, Sobur néven 1332-ben említik.

A trianoni békeszerződés előtt Gömör és Kis-Hont vármegye Feledi járásához tartozott, melynek neve 1912-ig Rimaszécsi járás volt. Ezt követően – mivel Putnok, az új járás- és megyeszékhely megközelítése szinte lehetetlen volt – közigazgatásilag Nógrád megyéhez tartozott, amit 1928-ban törvény tett véglegessé.

A településen 2004-től Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).

Természeti értékek

A község természeti adottságai, klímája jó lehetőséget nyújt a vadászatra, erdei kirándulásra.

Látnivalók

A falu egykori plébánosa, Ruby Antal sírja a római katolikus templom mellett öntöttvas kereszttel

• A Magyarok Nagyasszonyának szentelt, műemlék jellegű római katolikus templom (13. század), mellette csaknem kétszáz éves öntöttvas keresztek.
• 1725-ben épült kúria, amely 1814-től római katolikus plébánia. (A lakosok többsége rk., anyakönyvezés 1807-től van)

Külső hivatkozások

• Zabar község hivatalos honlapja
• Zabar település az utazom.com honlapján
• Gyalogló
• eMagyarország
• Medvesalja
• Geocaching
• Vendégház