Cserhátsurány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserhátsurány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Szántó József (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 2676
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 858 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 44,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserhátsurány (Magyarország)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 29″, k. h. 19° 25′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 29″, k. h. 19° 25′ 37″
Cserhátsurány (Nógrád megye)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat.

Cserhátsurány község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Romhánytól északkeletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről kétféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.

Története[szerkesztés]

Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.

A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. Az egyhajós gótikus templom nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.

1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Cserhátsurányi római katolikus templom

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]