Cserhátsurány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cserhátsurány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Szántó József (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 2676
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 858 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserhátsurány (Magyarország)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 29″, k. h. 19° 25′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 29″, k. h. 19° 25′ 37″
Cserhátsurány (Nógrád megye)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat.

Cserhátsurány község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Cserhátsurányi római katolikus templom

Fekvése[szerkesztés]

Romhánytól északkeletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről kétféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.

Története[szerkesztés]

Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.

A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.

A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.

1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.

1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
  • Sréter kastély - a 18. században épült.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Cserhátsurány, Jánossy-kastély, légi fotó
Cserhátsurány, Simonyi-kastély, légi felvétel

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sréter kiskastély - Cserhátsurány. museum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Simonyi-kastély. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)

További információk[szerkesztés]