Fülek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülek (Fiľakovo)
Fülek
Fülek
Fülek címere
Fülek címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Rang város
Első írásos említés 1246
Polgármester Agócs Attila[1] (független)
Irányítószám 986 01
Körzethívószám +421 047
Népesség
Teljes népesség 10 772 fő (2014)[2] +/-
Népsűrűség 657 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 193–210 m
Terület 16,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülek (Szlovákia)
Fülek
Fülek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″
Fülek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fülek (szlovákul Fiľakovo, németül Fileck) magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és cigány kisebbséggel.

Jelképek[szerkesztés]

Filakovo erb.jpg
Coa Slovakia Town Fülek.svg

Címer[szerkesztés]

Egy későbbi címer a 18. század végéről származik. Itt az aranykorona a domb tetejére került, amelyet piros alapra helyeztek. Ebből emelkedik ki egy ezüstszínű kettős kereszt, amely mögött zöld pálma áll. Bevezetése valószínűleg összefügg a II. Leopold (1790-1792) idején tervezett és használt kis állami címerrel.

Fülek város napjainkban az egyszerűbb és címertanilag helytállóbb címert használja, amely 1772-ből származik: fehér alapon zöld dombból egy pálma nő ki, melynek zöld a koronája és barna a törzse.

Zászló[szerkesztés]

Fülek város zászlaját 6 hosszában elhelyezkedő sáv alkotja. A színek a következő sorrendben helyezkednek el: sárga, zöld, fehér, sárga, zöld, fehér. A zászló oldalainak aránya 2:3, mely ún. fecskefarokban végződik.

Sk-lc-fi.gif

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról kapta nevét a város, de egy másik legenda szerint várát egy Fulkó nevű rablólovag építtette.

Történészek a kelta fulak (rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből származtatják, utóbbi egy i. sz. 150 körül rajzolt térképen szerepel.

Történelmi elnevezései[szerkesztés]

1246: Filek, 1262: Fylek, 1348: Castrum Phylek, 1385: Oppidum Fylek, 1528: Filekwar, Vilk, Villagkk, Vieleck, Filekinum, 1684: Villeck, 1685: Filleck, 1742: Filek, 1786: Fülek, Filakowo, 1863-1913: Fülek, Filekow, 1920: Filakovo (csehül), 1938-1945: Fülek, 1948-1990: Filakovo (csehül), 1991-től Fil'akovo (szlovákul) és Fülek (magyarul).

Idegen nyelveken: Filek, Fileek, Phylek, Fylek, Villeck, Fileck, Filleck.

Története[szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1872 óta
Rangja
1872-ig mezőváros
1872–1951 nagyközség
1951–1960 járási jogú város
1960 óta város
Hozzá tartozó települések
1991-ig Fülekpüspöki
Szentfali
Bucsony
Területi beosztása
1913-ig Nógrád vármegye, Füleki járás
1913–1920 Nógrád vármegye, Losonci járás
1920–1938 Losonci járás
1938–1945 Nógrád vármegye, Losonci járás
1945–1951 Losonci járás
1951–1960 Füleki járás
1960 óta Losonci járás
Egyéb központi szerepköre
1878-ig Füleki járás székhelye

A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt.

A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. 1423-ban városi privilégiumot kapott.

A középkori Fülek – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza.

Fülek virágkora[szerkesztés]

A vár felszabadítása után 1598-ban Serényi Mihály, 1599-ben pedig Honorius Tonhauser volt a várkapitány. Fülek politikai és katonai jelentősége a 17. században napról napra növekedett. Ide menekült a nemesség a veszélyeztetett területekről. A század első felében fokozatosan ide települt a környék három vármegyéje - Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Heves-Külső-Szolnok, sőt alkalmanként itt tartotta nemesi közgyűlését és törvényszékeit Hont és Csongrád is.

Fülek.jpg

Ezt a korszakot a Habsburg ellenes nemesi felkelések jellemezték, gondoljunk csak Bocskay Istvánra (1557-1606), Bethlen Gáborra (1580-1629) és Rákóczi Györgyre (1593-1648).

1604-ben a császári hadsereg megpróbálta kiszorítani Bocskayt a mai Szlovákia keleti részéről és a Tiszántúlról. A felkelők egyik ága Rhédey Ferenc (füleki várkapitány) vezetésével elfoglalta Gömört és Kishontot, majd 1604 decemberében beért a füleki vár alá. A várat azonban jól felfegyverzett katonák őrizték. A csapat inkább tovább indult Korpona és Besztercebánya felé... 1605 márciusában janicsárokkal tértek vissza elfoglalni Füleket. A felkelés leverését követően Nagy Egídiusz majd Bosnyák Tamás lett a vár kapitánya. Füleki kapitánykodása idején az országgyűlés többször is kedvező döntést hozott a vár megerősítését és bővítését illetően (1608, 1609, 1613, 1618). 1615. május 4-én szörnyű tűz pusztította a várat és a várost, de 1619-re rekonstruálni tudták. A rendi felkelés harcai azonban újra lendületet vettek. Bethlen Gábor felkelése során Füleket újra elfoglalták (1619. szeptember 14.), ám belső viszályok következményeként a császári hadsereg Széchy György segítségével újra visszafoglalta Szécsénnyel együtt. Herencsényi várkapitány, aki korábban maga is Bethlen követője volt, 1621-ben segített bevenni a várat a király részére. Egy nappal ezután halt meg Füleken rabként az a Rhédey Ferenc, aki korábban a vár kapitánya is volt. Bethlen még próbálkozik a vár bevételével (10.000 katonával), de kénytelen egészen Érsekújvárig visszavonulni. 1623 októberében újra Fülek alá érkezik, de ismét kénytelen feladni tervét.

Mesto Fiľakovo 1.jpg

II. Ferdinánd király megint Bosnyákot nevezi ki kapitánynak. A vár 1630-tól Bosnyák Judit tulajdonába került. Fülek, mint Nógrád központja, ezekben az időkben éli a virágkorát. Evangélikus gimnáziumot alapítanak, fejlődik kézművesipar. Egy közeli dombon (a Vöröskőn) bástyát emelnek és az Őrhegyre Losonc felől védő őrséget állítanak. A város korabeli látképei bizonyítják, hogy fallal volt körülvéve, melyet lőrések és bástyák tagoltak. A várfal előtt árok és karósánc húzódott. A városban négy nagyobb szakrális építmény állt: egy monumentális protestáns templom két toronnyal, a római katolikus templom a kolostorral, két török szakrális építmény, két fürdő, az iskolák és a gimnázium épülete, valamint további emeletes épületek.

A város és a vár leghitelesebb terveit Johann le Dentu francia mérnök 1670-ben készített el. Sajnos a felsorolt építmények többsége 1682-ben elpusztult. Érdekes lenne régészeti szempontból megkutatni a mai város területét is.

I. Rákóczi György felkelése idején az akkori várkapitány Wesselényi Ferenc a császár oldalára állt. 1645-ben a városra tört Puchaim Farkas tábornagy. 1648-ban Rákóczi meghalt és véget ér a 30 éves háború is. 1645 és 1653 között a vár kapitánya Wesselényi Ádám volt, majd 1657-től I. Koháry István lett a vár örökös főkapitánya. 1652-ben a vár katonai állományát 197 német gyalogos, 300 huszár, 150 hajdú, 25 tüzér és 7 egyéb beosztású katona képezte.

1682-ben a törökök az egész várost a földdel tették egyenlővé, megmaradt lakói csak hosszú idő múlva és sok munkával tudták újjáépíteni. 1696-ban már csak 24 nemesi, 8 tiszti, 13 katonai ház állt és egypár bódé a szegényeknek és az özvegyeknek.

Fülek akkori birtokosa, gróf Koháry István (országbíró) hősies hazafisága révén magasra emelkedett a ranglétrán, sőt költőként is jeleskedett. 1694 és 1727 között barokk stílusú római katolikus templomot és ferences rendházat építtetett Füleken. A ma is álló barokk épület, főleg belső berendezése révén értékes műemlék. A mellette lévő kolostor is fennáll. A ferencesek jelenléte Füleken 1513-tól – kisebb megszakításokkal – folyamatosnak mondható.

Ugyancsak 18. század eleji a Koháry-kúria, amit a róla elnevezett 47. sz. Koháry István cserkészcsapat apránként, folyamatosan rendbe hozott. A füleki Koháry-uradalom később, házasság által Coburg hercegé lett. Füleken és környékén voltak birtokaik a Berchtold és Cebrián grófoknak is. Barokk kastélyuk később a Stephani, majd a Herold családé lett. Jelenleg gyönyörűen fölújított külsővel a gimnáziumnak ad otthont.

Fulek3.jpg

19.- 20. század[szerkesztés]

1845-ben Petőfi felrótta a fülekieknek a savanyú bort és azt, hogy a vár vérrel öntözött köveivel töltik fel az utcákat... A mesteremberek és szőlőtermesztők csendes kis városa a 19-20. század fordulójára ipari központtá fejlődött a téglagyár és főleg az 1908-ban alakult zománcárugyár révén. Ez utóbbi túlélte az 1930-as évek gazdasági válságát is. 1945 után „Kovosmalt n.v.” néven a járás legnagyobb ipari üzeme volt (5000 főt alkalmazott) a rendszerváltást követő széthordásáig.

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

Valóságos összetétele nagyon bizonytalan, 2011-ben 10 817 lakosából 5792 magyarnak, 3031 szlováknak és 396 cigánynak vallotta magát (mintegy 1600 fő a népszámláláskor etnikai hovatartozásáról nem is mert nyilatkozni. A csehszlovák időkben gyökerező bizonytalanság jele az is, hogy két évtized után, az alig 2000 szavazatból, 80 fős többséggel szlovák polgármestert választottak).

Közlekedés[szerkesztés]

Közúton[szerkesztés]

Autóval Losonc felől a 71-es számú főúton, kényelmes tempót választva 20 perc elteltével érhető el a város.Salgótarján felől a 21-es főúton a határig,onnan a 71-es főúton egészen Fülekig.Rimaszombat felől aVz 531-es főúton Feledig,onnan az 571-esen Fülekig.

Fülek megközelíthetőségei
Út Útvonal Km Idő
Losonc

Fülek

LC – 71 – FL[szerkesztés]

14,9 16 perc
LosoncRapp

Fülek

LC585594Rapp265271FL 20 23 perc
Salgótarján

Fülek

ST21 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg71FL 22.9 28 perc
Rimaszombat

Fülek

RS531571FL 39,5 43 perc

Vasúton[szerkesztés]

Vonattal a ZSSK 160-as számú Zólyom-Kassa és a 164-es számú Fülek-Somoskőújfalu vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbi vonalon Fülek-gyártelep megállóhely és Perse között, az utóbbi vonalon Ragyolc után található. A 164-es számú vonal Szlovákia egyik legszebb vasútvonala.

Oktatás[szerkesztés]

Óvodák[szerkesztés]

  • Daxner utcai Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda (Daxner utca (Daxnerova) 15)
  • Štúr utcai Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda (Štúr utca (Štúrova) 1)

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Iskola utcai Szlovák Tannyelvű Alapiskola (Iskola utca (Školská) 1)
  • II.Koháry István Alapiskola (Ifjúság utca (Mládežnícka) 7)
  • Mocsáry Lajos Alapiskola (Paprét (Farská lúka) 64/B)
  • Szlovák Tannyelvű Alapiskola (Paprét (Farská lúka) 64/A)
  • Bentlakásos Speciális Alapiskola (Szőlőhegy utca (Viničná) 12)

Középiskolák[szerkesztés]

  • Gimnázium (Elesett hősök tere (Námestie padlých hrdinov) 2)
  • Összevont Szakközépiskola (J. Kalinčiak utca (Jána Kalinčiaka) 1584/8)

Művészeti iskolák[szerkesztés]

  • Művészeti Alapiskola (Záhradnícka 2a)

Politika[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

1872-ig mezőváros volt, majd 1913-ig Nógrád vármegye Füleki járásához, 1913-20 között Losonci járásához tartozó nagyközség (1878-ig a járás székhelye). Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig, majd 1960-tól a Losonci járáshoz tartozott, 1951-1960 között az ideglenesen helyreállított Füleki járás székhelye volt. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1960-ban városi rangot kapott. 1971-1990 Fülekpüspöki, 1988-1992 között pedig Bolgárom községek is Fülekhez tartoztak. Területe (16,18 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 16,16 km²).

Városvezetés[szerkesztés]

A város polgármestere 2014 óta Agócs Attila (független)

A képviselő-testület összetétele[szerkesztés]

2014-ben 15 tagú képviselő-testületet választottak Füleken. A választáskor a MOST - HÍD-nak 8, az SMK-MKP-nek 4, a SMER-SD-nek 1 és 2 független képviselő lett.

Párt

2014[szerkesztés]

Jelenlegi képviselő-testület
  MOST - HÍD 8                      
  SMK-MKP 4                
  SMER-SD 1                      
  Független 2                    

Polgármesterek[szerkesztés]

Név Hivatali idő Párttagság
Agócs József 20022006

Partei der ungarischen Koalition Logo.svg MKP

Agócs József 20062010

Partei der ungarischen Koalition Logo.svg MKP

Jaromír Kaličiak 20102014

Smer-share.png SMER-SD

Agócs Attila 2014 Független

Városrészek[szerkesztés]

  • Bucsony (Bučeň)

Egykori falu, amely 1378-ban Muchur néven a Felediek birtokába tartozott. A török megszállás alatt, a 16. század közepén szűnt meg. Fülek mellett, Sávoly irányában, a Bucsony-hegy alatt volt.

  • Szentfali (Svätý múr)

1573-ban a török háború idején elpusztult falu, később újjászületett, s Szentfalipusztaként tartjuk számon. Ma régészeti bázis.

Fülekhez nem tartozó, önálló települések:[szerkesztés]

Falu, amely 1294-ben Puspuky, 1417-ben Puspeky, 1773-ban Filekowska, 1920-ban Pispeky, 1927-ben Biskupice, magyarul Püspöki, Fülekpüspöki. 1785-ben 53 háza, és 637 lakosa volt. A késő barokk stílusban épített kápolna és a templom (amelyet a 19. században restauráltak) a falu kulturális-történelmi emlékei. A község címere egy püspököt ábrázol püspökbottal, két csillag és két gally fölött a következő felirattal: Fülekpüspöki helység pecsétje. A másik pecsét a püspöki botot és a kettőskeresztet ábrázolja, s a Fülek Püspöki körírást. Fülekpüspöki 1991-től önálló falu, 1101 lakossal.

A falu 1246-ban Cuach, 1295-ben Koachy, 1454-ben Kowachy, 1773-ban Fülek-kovacsy, Filakowska Kowaczy, 1786-ban Fülek-Kovaschy, 1808-ban Fülek-Kovácsi, 1863-1913 és 1938-1945 között Fülekkovácsi, 1920-tól Kováčovce, 1927-1938 között és 1945 óta Fiľakovské Kováče, magyarul Fülekkovácsi.

Eredetileg a füleki uradalomhoz tartozott. 1548-ban feldúlták a törökök, a 17. században ismét benépesült. 1784-ben 34 háza és 309 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1991-ben már 835 lakosa volt. Barokk kápolnája a 18. század második feléből való, temploma 1899-ből. Nem tartozik Fülekhez, önálló falu.

  • Kurtány (Kurtáň)

A falu 1246-ban Cutran néven, több család birtokában volt. A 17. századig önálló település. 1828-ban 88 lakosa volt, és 9 háza. Pecsétje: eke, kalapács, három kalász, körírás: Sigillum Kovács Kalu Pecsétye. Fülekkovácsihoz tartozik.

1482-ben Kerechen, 1773-ban Fülek-kelecsény, Filakowsky Klecžan, 1786-ban Fülek-Kelecschén, Filakowsky Klačan, 1808-ban Fülek-kelecsény, Klačanky, 1863-1913 és 1938-1944 között Fülekkelecsény volt a település neve. 1941 óta Fülekkovácsihoz tartozik, előtte önálló település volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Füleki vár: a város közepén emelkedő bazaltkúpon állnak várának romjai. A helyi régészeti ásatások leletei megtekinthetők a vártoronyban kialakított múzeumban.
  • Ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, 1682-ben a várossal együtt megsemmisült. 1694 és 1727 között gróf Koháry István építtette újjá barokk stílusban. Ma is híres búcsújáróhely, ünnepe Nagyboldogasszonykor van (augusztus 15.), mivel Szűz Mária mennybemenetelére szentelték föl.
  • A Berchtold-kastély 17. századi barokk stílusú (ma gimnázium).
  • A Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain.[3] 2004 óta a 47.sz. Koháry István cserkészcsapat használja.
  • A Cebrián-kúria 1847-ben épült, klasszicista stílusban.
  • A városi múzeum épületét a 18. század elején emelték. Eredetileg elemi-, majd népiskola volt. 1994 óta múzeum, amelyben elsősorban a város helytörténete tekinthető meg. A várat is magába foglaló intézmény igazgatója Agócs Attila néprajz szakos tanár. (Apja József, korábbi polgármester, nagybátyja Agócs Gergely a mai Magyarországon élő, közismert népzenész, híres népzene-gyűjtő).
  • Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve és a Honvédemlékmű a gimnázium előtti parkban látható.

Kulturális élet[szerkesztés]

  • A Pro Kultúra férfikar 1920-ban alakult meg, Magyar Dalkör néven.
  • A Melódia Női Kart 1978-ban alapították.
  • A Rakonca Néptáncegyüttes 1995-ben alakult meg.
  • FS Jánošík szlovák néptáncegyüttes.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Drenko et al.: Fiľakovo. 1246–1996 (Fülek, 1996)
  • Csiffáry Tamás: Felvidék gyöngyszemei (Titán Computer, Budapest, 2007) ISBN 9789639784048
  • Komjáti Zoltán Igor: „…a füleki főkapitányságra csábrági Koháry Istvánt kegyesen kijelölöm…”. Koháry István főkapitányi kinevezése Fülek végvárába 1667-ben. Lymbus 2014, 73-81

További információk[szerkesztés]