Fülek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülek (Fiľakovo)
A főtér
A főtér
Fülek címere
Fülek címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Rang város
Első írásos említés 1246
Polgármester Agócs Attila[1] (független)
Irányítószám 986 01
Körzethívószám +421 047
Népesség
Teljes népesség 10 772 fő (2014)[2] +/-
Népsűrűség 657 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 193–210 m
Terület 16,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülek (Szlovákia)
Fülek
Fülek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″
Fülek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fülek (szlovákul Fiľakovo, németül Fileck) magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és cigány kisebbséggel.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról kapta nevét a város, de egy másik legenda szerint várát egy Fulkó nevű rablólovag építtette.

Történészek a kelta fulak (rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből származtatják, utóbbi egy i. sz. 150 körül rajzolt térképen szerepel.

Történelmi elnevezései[szerkesztés]

1246: Filek, 1262: Fylek, 1348: Castrum Phylek, 1385: Oppidum Fylek, 1528: Filekwar, Vilk, Villagkk, Vieleck, Filekinum, 1684: Villeck, 1685: Filleck, 1742: Filek, 1786: Fülek, Filakowo, 1863-1913: Fülek, Filekow, 1920: Filakovo (csehül), 1938-1945: Fülek, 1948-1990: Filakovo (csehül), 1991-től Fil'akovo (szlovákul) és Fülek (magyarul).

Idegen nyelveken: Filek, Fileek, Phylek, Fylek, Villeck, Fileck, Filleck.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 30 km-re délnyugatra, a magyar határtól 7,5 km-re, a Cseres-hegység lábánál, a Béna-patak partján fekszik. Vasúton a Zólyom–Kassa-vonalon érhető el. A Hatvan–Somoskőújfalu–Fülek-vasútvonal szlovákiai részén 2011-ben leállították a forgalmat.[3]

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt.

A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. 1423-ban városi privilégiumot kapott.

A középkori Fülek – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza.

1682-ben a törökök az egész várost a földdel tették egyenlővé, megmaradt lakói csak hosszú idő múlva és sok munkával tudták újjáépíteni. 1696-ban már csak 24 nemesi, 8 tiszti, 13 katonai ház állt és egypár bódé a szegényeknek és az özvegyeknek.

Fülek akkori birtokosa, gróf Koháry István (országbíró) hősies hazafisága révén magasra emelkedett a ranglétrán, sőt költőként is jeleskedett. 1694 és 1727 között barokk stílusú római katolikus templomot és ferences rendházat építtetett Füleken. A ma is álló barokk épület, főleg belső berendezése révén értékes műemlék. A mellette lévő kolostor is fennáll. A ferencesek jelenléte Füleken 1513-tól – kisebb megszakításokkal – folyamatosnak mondható.

Ugyancsak 18. század eleji a Koháry-kúria, amit a róla elnevezett 47. sz. Koháry István cserkészcsapat apránként, folyamatosan rendbe hozott. A füleki Koháry-uradalom később, házasság által Coburg hercegé lett. Füleken és környékén voltak birtokaik a Berchtold és Cebrián grófoknak is. Barokk kastélyuk később a Stephani, majd a Herold családé lett. Jelenleg gyönyörűen fölújított külsővel a gimnáziumnak ad otthont.

1845-ben Petőfi felrótta a fülekieknek a savanyú bort és azt, hogy a vár vérrel öntözött köveivel töltik fel az utcákat... A mesteremberek és szőlőtermesztők csendes kis városa a 19-20. század fordulójára ipari központtá fejlődött a téglagyár és főleg az 1908-ban alakult zománcárugyár révén. Ez utóbbi túlélte az 1930-as évek gazdasági válságát is. 1945 után „Kovosmalt n.v.” néven a járás legnagyobb ipari üzeme volt (5000 főt alkalmazott) a rendszerváltást követő széthordásáig.

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott.

A klasszicista stílusú, egykori Cebrián-kúriában sokáig kisebb szakorvosi rendelőintézet működött. Mára az elkótyavetyélt ingatlan külföldi tulajdonosai hagyják az enyészetnek, mivel az orvosok az irreális bérleti díj megfizetése helyett szétszóródtak a városban, vagy Losoncra települtek át.

Népessége[szerkesztés]

Valóságos összetétele nagyon bizonytalan, 2011-ben 10 817 lakosából 5792 magyarnak, 3031 szlováknak és 396 cigánynak vallotta magát (mintegy 1600 fő a népszámláláskor etnikai hovatartozásáról nem is mert nyilatkozni. A csehszlovák időkben gyökerező bizonytalanság jele az is, hogy két évtized után, az alig 2000 szavazatból, 80 fős többséggel szlovák polgármestert választottak).

Városrészek[szerkesztés]

  • Bucsony (Bučeň)

Egykori falu, amely 1378-ban Muchur néven a Felediek birtokába tartozott. A török megszállás alatt, a 16. század közepén szűnt meg. Fülek mellett, Sávoly irányában, a Bucsony-hegy alatt volt.

  • Szentfali (Svätý múr)

1573-ban a török háború idején elpusztult falu, később újjászületett, s Szentfalipusztaként tartjuk számon. Ma régészeti bázis.

Fülekhez nem tartozó, önálló települések:[szerkesztés]

Falu, amely 1294-ben Puspuky, 1417-ben Puspeky, 1773-ban Filekowska, 1920-ban Pispeky, 1927-ben Biskupice, magyarul Püspöki, Fülekpüspöki. 1785-ben 53 háza, és 637 lakosa volt. A késő barokk stílusban épített kápolna és a templom (amelyet a 19. században restauráltak) a falu kulturális-történelmi emlékei. A község címere egy püspököt ábrázol püspökbottal, két csillag és két gally fölött a következő felirattal: Fülekpüspöki helység pecsétje. A másik pecsét a püspöki botot és a kettőskeresztet ábrázolja, s a Fülek Püspöki körírást. Fülekpüspöki 1991-től önálló falu, 1101 lakossal.

A falu 1246-ban Cuach, 1295-ben Koachy, 1454-ben Kowachy, 1773-ban Fülek-kovacsy, Filakowska Kowaczy, 1786-ban Fülek-Kovaschy, 1808-ban Fülek-Kovácsi, 1863-1913 és 1938-1945 között Fülekkovácsi, 1920-tól Kováčovce, 1927-1938 között és 1945 óta Fiľakovské Kováče, magyarul Fülekkovácsi.

Eredetileg a füleki uradalomhoz tartozott. 1548-ban feldúlták a törökök, a 17. században ismét benépesült. 1784-ben 34 háza és 309 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1991-ben már 835 lakosa volt. Barokk kápolnája a 18. század második feléből való, temploma 1899-ből. Nem tartozik Fülekhez, önálló falu.

  • Kurtány (Kurtáň)

A falu 1246-ban Cutran néven, több család birtokában volt. A 17. századig önálló település. 1828-ban 88 lakosa volt, és 9 háza. Pecsétje: eke, kalapács, három kalász, körírás: Sigillum Kovács Kalu Pecsétye. Fülekkovácsihoz tartozik.

1482-ben Kerechen, 1773-ban Fülek-kelecsény, Filakowsky Klecžan, 1786-ban Fülek-Kelecschén, Filakowsky Klačan, 1808-ban Fülek-kelecsény, Klačanky, 1863-1913 és 1938-1944 között Fülekkelecsény volt a település neve. 1941 óta Fülekkovácsihoz tartozik, előtte önálló település volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Füleki vár: a város közepén emelkedő bazaltkúpon állnak várának romjai. A helyi régészeti ásatások leletei megtekinthetők a vártoronyban kialakított múzeumban.
  • Ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, 1682-ben a várossal együtt megsemmisült. 1694 és 1727 között gróf Koháry István építtette újjá barokk stílusban. Ma is híres búcsújáróhely, ünnepe Nagyboldogasszonykor van (augusztus 15.), mivel Szűz Mária mennybemenetelére szentelték föl.
  • A Coburg-kastély 17. századi barokk stílusú (ma gimnázium).
  • A Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain.[4] 2004 óta a 47.sz. Koháry István cserkészcsapat használja.
  • A Cebrián-kúria 1847-ben épült, klasszicista stílusban.
  • A városi múzeum épületét a 18. század elején emelték. Eredetileg elemi-, majd népiskola volt. 1994 óta múzeum, amelyben elsősorban a város helytörténete tekinthető meg. A várat is magába foglaló intézmény igazgatója Agócs Attila néprajz szakos tanár. (Apja József, korábbi polgármester, nagybátyja Agócs Gergely a mai Magyarországon élő, közismert népzenész, híres népzene-gyűjtő).
  • Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve és a Honvédemlékmű a gimnázium előtti parkban látható.

Kulturális élet[szerkesztés]

  • A Pro Kultúra férfikar 1920-ban alakult meg, Magyar Dalkör néven.
  • A Melódia Női Kart 1978-ban alapították.
  • A Rakonca Néptáncegyüttes 1995-ben alakult meg.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]