Fülek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülek (Fiľakovo)
Fülek madártávlatból
Fülek madártávlatból
Fülek címere
Fülek címere
Fülek zászlaja
Fülek zászlaja
Becenév: A Felvidék gyöngye
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Rang város
Első írásos említés 1242
Polgármester Agócs Attila[1] (független)
Irányítószám 986 01
Körzethívószám +421 047
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 10 772 fő (2014)[2] +/-
Népsűrűség 657 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 193–210 m
Terület 16,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülek (Szlovákia)
Fülek
Fülek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″
Fülek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fülek (szlovákul Fiľakovo, németül Fileck) magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebánya megye Losonci járásában, számottevő szlovák és cigány kisebbséggel.

A térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. A Füleki-medence ölelésében, a magyar határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Ma fontos vasúti és közúti csomópont, itt találkozik a Zólyom–Kassa-vasútvonal és a Fülek–Somoskőújfalu-vasútvonal.

Először az érett középkor idején, 1246-ban említik Filek néven. Mai neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról kapta nevét a város, de egy másik legenda szerint várát egy Fulkó nevű rablólovag építtette. Első, ma is használatos címere 18. század végéről származik. 1423-ban városi privilégiumot kapott. Fülek virágkorát a 17. században élte, majd rövid hanyatlás után, a vasút megépülése által (1871) ismét fellendült gazdasága.

Jelképei[szerkesztés]

A 18. századi címer
Fülek jelenlegi címere

Címere[szerkesztés]

A manapság használatos hivatalos címer mellett létezik egy 18. századbeli címer is. Ezen egy piros alapon, egy aranykorona került a dombra. Ebből a dombból kiemelkedik egy kereszt és mögötte egy zöld színű pálmafa. Bevezetése II. Leopold (1790–1792) hasonló kis állami címerével függhet össze.[3]

Egy másik elmélet szerint egy ugyanúgy piros alapon ezüst kettős kereszt mögött nem pálmafa áll, hanem egy a kereszt tetejére tűzött, fácántollakból összeállított fejdísz. Ez a várvédők vitézi és anyagi hátterére utalhat.[4]

Fülek jelenlegi zászlaja

A város egy 1772-ből származó, címertanilag is helytálló, egyszerűbb címert használ. Egy zöld dombon egy pálmafa található, mindez fehér alapon, amelynek barna törzse és zöld koronája van.[3]

Zászlaja[szerkesztés]

A zászlót 6 darab függőleges sáv alkotja. A zászlón található színek sorrendje: sárga, zöld, fehér, sárga, zöld, fehér. A zászlón az oldalak 2:3 arányban oszlanak, amely úgynevezett fecskefarok mintában végződik.[3]

Története[szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1872 óta
Rangja
1872-ig mezőváros
1872–1951 nagyközség
1951–1960 járási jogú város
1960 óta város
Hozzá tartozó települések
1991-ig Fülekpüspöki
Szentfali
Bucsony
Területi beosztása
1913-ig Nógrád vármegye, Füleki járás
1913–1920 Nógrád vármegye, Losonci járás
1920–1938 Losonci járás
1938–1945 Nógrád vármegye, Losonci járás
1945–1951 Losonci járás
1951–1960 Füleki járás
1960 óta Losonci járás
Egyéb központi szerepköre
1878-ig Füleki járás székhelye

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról kapta nevét a város, de egy másik legenda szerint várát egy Fulkó nevű rablólovag építtette.[5]

Történészek a kelta fulak (rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből származtatják, utóbbi egy i. sz. 150 körül rajzolt térképen szerepel.

Történelmi elnevezései[szerkesztés]

1246-ban Filek, 1262-ben Fylek, 1348-ban Castrum Phylek, 1385-ben Oppidum Fylek, 1528-ban Filekwar, Filekinum, Villagkk, Vilk és Vieleck, 1684-ben Villeck, 1685-ben Filleck, 1742-ben Filek, 1786-ban Fülek és Filakowo, 1863 és 1913 között Fülek és Filekow, 1920-ban Filakovo (csehül), 1938 és 1945 között Fülek, 1948 és 1990 között Filakovo (csehül), 1991-től pedig Fülek (magyarul) és Fiľakovo (szlovákul).[5]

Idegen nyelveken: Filek, Fileek, Phylek, Fylek, Villeck, Fileck, Filleck. A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt.[5]

Alapítása[szerkesztés]

A környék és Fülek már lakott volt az első írásos említés előtt is. Pár forrás elméletében 12. században egy favár volt a mai vár helyén. A kővárt egy a Kacsics nemzetségből származó rablólovag (Fulkó) emeltette mielőtt még a tatárjárás kezdetét vette volna. 1242. február 2-ról származik az első írásos említés miszerint: A pápához megfogalmazott segélykérő üzenetben – Füleket besorolták a közé a 17 vár közé, amelyekbe a magyar nemesség eltudott bújni a tatár fosztogatás elől.[5]

A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. Megkapta a városi privilégiumot 1423-ban.[5]

A középkori Fülek – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza.[5]

Középkorban[szerkesztés]

Egy későbbi dokumentum ami egy 1246. január 10-én keltezett adománylevél, melyben IV. Béla elkobozza az erősséget a Kacsics nemzetségből való Fulkó rablólovag birtokából és odaadományozza a Pok nemzetségbeli Móricnak, aki a király pohárnokmestere. A tatárjárás idején Fulkó haranggal hívta magához azokat, akiket a tatárok üldöztek és kiket aztán megölt és kirabolt. Még a rokonát is megölte, ezért a tettéért a király ítélete szerint párbajt kellett vívnia, de a barátainak köszönhetően a kegyelmet megkapta, de utána ismét folytatta a gonosztetteit, hamis pénzt nyomott, megsértette a királyt többször is stb. Miután ezt a király megelégelte egy páncélos lovaggal kellett megvívnia fegyverzet nélkül, ezt akkoriban megfelelt a törvényeknek, de Fulkó egy börtöntársa segítségével megszökött és megölte az őröket. Ezek után az erdőbe menekült és öngyilkos lett.[5]

1423-ben megkapta a városi privilégiumot. A következő időszakban a vár kapitányai gyakran cserélődtek: Herthwigh lovag (1283)-ban, utána Egyed mester, később Csák Máté 1311-tól 1321-ig, Fónyi Balázs (1322-1354), Kónya (1354), később egy 1348-ból és egy 1385-ből származó oklevél Fülekit úgy említi, mint király birtok. 1435-ben A Perényiek kapták meg, miután zálogba Zsigmond király adta. Erzsébet királynő megbízta 1440-ben Ján Jiskrát a vár védelmével. Mátyás király hada Lábatlan András vezetésével 1483-ban elfoglalta Perényi Istvántól, amelyet ezután egy Ráskai Balázs nevű budai várnagyra bízott.[5]

Fülek virágkora[szerkesztés]

Miután a várat felszabadították 1598-ban Serényi Mihály, 1599-ben pedig Honorius Tonhauser töltötte be a várkapitányi posztot. A város katonai és politikai szerepe a 17. század derekán egyre csak erősödött. Fülek menedéket jelentett a nemeseknek, akik a veszélyeztetett területekről érkeztek. A század első felében itt székeltek a környélbeli vármegyék - Nógrád, Heves-Külső-Szolnok és Pest-Pilis-Solt, sőt alkalmanként még Hont és Csongrád is itt tartotta a nemesi közgyűléseit.[5]

Fülek látképe a Történelmi Képcsarnok egykorú metszetéről reprodukálva a 16. században

A korszak történetéhez társultak a Habsburg-ellenes felkelések, ezeknek nagy alakjai pl.: Bocskai István (1557–1606), Bethlen Gábor (1580–1629) és I. Rákóczi György (1593–1648) volt.[5]

1604-ben a császári hadak kísérletet tettek arra, hogy kiűzzék Bocskait a Tiszántúlról és Szlovákia mai keleti részéről. A felkelők egy csoportja a füleki várkapitány (Rhédey Ferenc) vezetésével lerohanta Kishontot és Gömört, majd az év decemberében érkeztek vissza a füleki várhoz. A vár elfoglalásához szükséges lett volna, hogy átverekedjék magukat a jól felfegyverzett védőkön. A csoport úgy döntött, hogy továbbvonulnak Besztercebánya és Korpona irányába… 1605 márciusában Fülek nagy veszélyben forgott, mivel a csoport janicsárokkal tért vissza. Miután a felkelést leverték, Nagy Egídiusz, később Bosnyák Tamás töltötte be a várkapitányi posztot. A vár fejlesztése és bővítése, többszöri kedvező döntés értelmében indult meg, melyeket az országgyűlés hozott meg (1608, 1609, 1613, 1618). Szörnyű tűzvész pusztított 1615. május 4-én a várban és a városban, de az újjáépítési munkálatok 1619-re befejeződtek. Fellendültek a rendi felkelések is; a Bethlen Gábor által szítottban 1619. szeptemberében, pontosan 14-én Füleket megint elfoglalták, de mivel belső viszályok törtek ki, a császári hadsereg újra visszafoglalta Szécsénnyel együtt, Széchy György segítségével. Herencsényi várkapitány, aki korábban Bethlen Gábort követte, segített elfoglalni Füleket 1621-ben, a király részére. Másnapra halt meg Füleken rabként Rhédey Ferenc, aki nem olyan rég a vár várkapitányi tisztjét is betöltötte. Bethlen még egyszer próbálkozott az erőd elfoglalásával (10 000 katonával), de egészen Érsekújvárig vonultak vissza. 1623 októberében még egyszer megpróbálta bevenni Füleket, de ismét kénytelen volt feladni.[5]

Fülek légi felvételen

II. Ferdinánd király úgy határozott, hogy megint Bosnyák lesz a várkapitány. Az erősség 1630-ban került Bosnyák Judit tulajdonába, aki felvirágoztatta Füleket; fejlődtek a kézműves iparágak, továbbá egy evangélikus gimnáziumot is alapítottak. Még a közeli dombon is (a Vöröskőn) bástyát építettek és az Őrhegyre védőrséget állítottak a város Losonc felőli védelmére. Fülek korabeli látképén a település fallal volt körülvéve, amelyet bástyák és lőrések szegélyeztek. A várfalat elől karósánc és árok védte. A városban négy nagyobb épület volt akkoriban: egy római katolikus plébánia és templom a ferences kolostorral, két fürdő, két török építmény, a mai gimnázium épülete és az iskolák, egy hatalmas evangélikus templom kettős toronnyal, valamint egyéb emeletes építmények.[5]

A városról és a várról a legvalósághűbb ábrázolások Johann le Dentu nevéhez köthetőek, 1670-ből. A tervek ma már nem valósághűek, mivel az említett épületek nagy része elpusztult 1682-ben. A mai település területét régészeti szempontból érdekes lenne feltárni.[5]

Mikor I. Rákóczi György felkelése zajlott Wesselényi Ferenc várkapitány a császárt támogatta. A városra támadt Puchaim tábornagy 1645-ben. 1648-ban meghalt Rákóczi és ezzel az eseménnyel ért véget a 30 éves háború. 1645-től egészen 1653-ig a vár kapitányi posztját Wesselényi Ádám, majd 1657-től Koháry I. István töltötte be, ezután a vár örökös főkapitánya lett. 1652-ben a vár személyzetét 197 német gyalogosra, 300 huszárra, 150 hajdúra, 25 tüzérre és 7 egyéb beosztású katonára becsülték.[5]

A törökök 1682-ben leromboltatták az egész várost. 1696-ban már csak 24 nemesi, 8 tiszti, 13 katonai ház állt és egy pár kalyiba a szegényeknek.[5]

A vár akkori kapitánya, Koháry II. István, aki egyébként költőként is megállta a helyét, a város újjáépítését szorgalmazta. 1694 és 1727 között épült a barokk stílusú római katolikus templom és ferences rendház is Füleken. Mindkét épület még ma is áll, és értékes műemléket képez. A ferencesesek jelenléte Füleken 1513-tól – kisebb megszakításokkal – folyamatos.

Ugyancsak a 18. század elején épült a Koháry-kúria (Fülek), amit a 47. sz. Koháry István cserkészcsapat gondoz és folyamatosan rendbehoz. A füleki Koháry-uradalom később, házasság által került Coburg herceghez. Füleken és környékén voltak birtokaik még a Berchtold és Cebrián családoknak is. Barokk kastélyuk később a Stephani, majd a Herold családé lett. Jelenleg gyönyörűen fölújított külsővel a gimnáziumnak ad helyet.[5]

19-20. század[szerkesztés]

1845-ben Petőfi felvidéki körútja során ellátogatott Fülekre is, ahol Úti jegyzetek című beszámolójában felrótta a fülekieknek a savanyú bort és azt látván "kimondhatatlan harag fogta el", hogy a vár vérrel öntözött köveivel töltik fel a helyi lakosok az utcákat.[6] A mesteremberek és szőlőtermesztők csendes kis városa a 19–20. század fordulójára ipari központtá fejlődött a téglagyár és főleg az 1908-ban alakult zománcárugyár révén. Ez utóbbi túlélte az 1930-as évek gazdasági válságát is. 1945 után „Kovosmalt n.v.” néven a járás legnagyobb ipari üzeme volt (5000 főt alkalmazott) a rendszerváltást követő széthordásáig.

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott.[5]

Népessége[szerkesztés]

2011-ben 10 817 lakosából 5792 magyarnak, 3031 szlováknak és 396 cigánynak vallotta magát (mintegy 1600 fő a népszámláláskor etnikai hovatartozásáról nem nyilatkozott). A rendszerváltás után két évtizeddel alig 2000 szavazatból, 80 fős többséggel szlovák polgármestert választottak.[7]

Az alábbi táblázatok Fülek nemzetiségi és vallási eloszlását mutatja 2014-es adatok alapján:

Nemzetiségi eloszlás (2014)[8]
Magyar Szlovák Roma Cseh Ukrán Egyéb Nem válaszolt
53,8% 28,1% 3,7% 0,3% 0,1% 0,1% 14,3%

A füleki zsidóság[szerkesztés]

A füleki zsidók a középkorból fennmaradt kevés adat alapján kereskedéssel foglalkoztak. A füleki zsidó hitközséget 1820-ban Chevra Kadischa Szent Társaság névvel alapították. Az eredeti lakosok családnevei közt olyanokat találunk, mint: Boger, Kaufmann, Büchler, Fischer, Kohn, Lemberger, Mintz és Lázár. 1867-től az ortodox zsidó egyház anyakönyvét is vezették, az ezt megelőző időszakból a füleki zsidókról a losonci anyakönyvből lehet információt szerezni. Az akkori adatok alapján 1861-ben 75 zsidó lakott Füleken, 1887-ben összesen 165-en és 1900-ban pedig 175-en. 1938-tól a zsidók számára a városban tilos volt letelepedniük. 1944-ben az összes zsidót a losonci gettóba, onnan pedig koncentrációs táborokba hurcolták őket. Közülük a holokausztot kevesen élték túl.

A füleki zsinagóga, melyet 1874-ben épült Büchler Adolf Áron tervei alapján, az 1960-as években lebontották, mikor a város szocialista átépítése megkezdődött.

2013-ban a zsinagóga helyén az Ausztráliában élő Lőwy család pénzügyi támogatásával egy emlékoszlopot emeltek és lepleztek le a füleki zsidó hitközösségnek az emlékére.

1820-ban engedélyt kaptak a Sávolyi úton egy temető létesítésére. Maga a temető a város és a lakott terület szélén található. A temetőt néhány évvel ezelőtt restaurálták a Lőwy, a bejáratától a sírokig újraburkolták a járdát. A sírok kronológiai szempont szerint helyezkednek el. Ma már a temetőt nem használják. A különböző korú sírok megkülönböztetésében segít a sírok anyaga és alakja. A legtöbb héber feliratú.

Éghajlata[szerkesztés]

Fülek éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,9 4,3 10,1 15,8 21,1 24,0 26,2 26,3 21,4 14,9 6,7 2,1 14,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,0 −4,3 −0,6 3,5 8,3 11,3 12,8 12,4 8,8 4,1 −0,2 −3,9 3,9
Átl. csapadékmennyiség (mm) 26 24 29 46 71 77 62 50 45 44 50 33 557
Forrás: http://www.foreca.com/Slovakia/Fil'akovo


Közlekedése[szerkesztés]

Közúton[szerkesztés]

Autóval Losonc felől a 71-es számú főúton, kényelmes tempót választva 20 perc elteltével érhető el a város.[9] Salgótarján felől a 21-es főúton a határig, onnan a 71-es főúton egészen Fülekig.[10] Rimaszombat felől az 531-es főúton Feledig, onnan az 571-esen Fülekig.[11] A város a jövőben beruházást indít még egy várost elkerülő út megépítésére.[12]

Fülek megközelíthetőségei
Út Útvonal Km Idő
Losonc

Fülek

LCCesta I. triedy číslo 71.svgFL 14,9 16 perc
LosoncRapp

Fülek

LCCesta II. triedy číslo 585.svgCesta II. triedy číslo 594.svgRapp2652Cesta I. triedy číslo 71.svgFL 20 23 perc
Salgótarján

Fülek

ST21 (Hu) Otszogletu zold tabla.svgCesta I. triedy číslo 71.svgFL 22,9 28 perc
Rimaszombat

Fülek

RSCesta II. triedy číslo 531.svgCesta II. triedy číslo 571.svgFL 39,5 43 perc

Vasúton[szerkesztés]

Vonattal a ZSSK 160-as számú Zólyom-Kassa és a 164-es számú Fülek-Somoskőújfalu vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbi vonalon Fülek-gyártelep megállóhely és Perse között, az utóbbi vonalon Ragyolc után található.[13]

Oktatása[szerkesztés]

Fülek oktatási intézményeinek a nagy részét a város tartja fenn: az öt alapiskolából négyet, a két középiskolából egyet sem, mind a két óvodát és az egy művészeti alapiskolát. Érdekesség, hogy az Ifjúság Utcai Alapiskola fennállásának 50. évét betöltve felvette a II. Koháry István Alapiskola nevet.[14][15]

Óvodák[szerkesztés]

  • Daxner utcai Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda
  • Štúr utcai Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Iskola utcai Szlovák Tannyelvű Alapiskola
  • II. Koháry István Alapiskola
  • Mocsáry Lajos Alapiskola
  • Szlovák Tannyelvű Alapiskola
  • Bentlakásos Speciális Alapiskola

Középiskolák[szerkesztés]

  • Gimnázium (Námestie padlých hrdinov)
  • Összevont Szakközépiskola

Művészeti iskolák[szerkesztés]

  • Művészeti Alapiskola

Gazdasága[szerkesztés]

Fülek a környék gazdasági központja. Losoncot kivéve a járásban az egyetlen település mely fix termelési rátát tud felmutatni.

Ipar[szerkesztés]

Fülek iparát a Kovosmalt felbomlását követően létrejött cégek képezik. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek:

  • Agropodnik s.r.o. mezőgazdasági cikkek
  • Thorma k.s. kályhagyártás
  • DOMETIC Slovakia s.r.o.Fiľakovo kültéri bútorok
  • EKOLTECH spol. s r.o. bútorgyártás

Kereskedelem[szerkesztés]

Fülek kereskedelmét főleg a várba érkező turisztika bevételek alkotják. E formája a jövedelemszerzése a környéken szinte mindennapi, hiszen Füleken több panzió, szálloda várja az ide látogatókat.

Üzletláncok[szerkesztés]

A Tesco, a Lidl, a Billa, a CBA és a Môj obchod. Ezeken kívül még sok kisebb üzlet, bolt, mini ABC is található Füleken

Szabadidő, kikapcsolódás[szerkesztés]

Füleken a kikapcsolódást leggyakoribb formája a Füleki Városi Park, itt játszótér és kisállatkert várja az idelátogatókat.

Parkok[szerkesztés]

  • Városi Park

Éttermek[szerkesztés]

  • Restaurant Victory
  • Penzión Pepita
  • Anna Villa
  • Penzión Bebek
  • Kállai-panzió
  • Nostalgia

Bárok[szerkesztés]

  • Roxy Bar
  • Centrál
  • Cocoloco Bar
  • Európa Bar

Pizzériák[szerkesztés]

  • Restaurant Victory
  • Anna Villa
  • Pizzeria Dolce Vita

Kulturális élete[szerkesztés]

  • A Pro Kultúra férfikar 1920-ban alakult meg, Magyar Dalkör néven.
  • A Melódia Női Kart 1978-ban alapították.
  • A Rakonca Néptáncegyüttes 1995-ben alakult meg.
  • FS Jánošík szlovák néptáncegyüttes.

Híres emberei[szerkesztés]

Politikája[szerkesztés]

Közigazgatása[szerkesztés]

Egészen 1872-ig birtokolta a mezővárosi rangot, később Nógrád vármegyében a Füleki járásban volt nagyközség, majd 1913 és 1920 között a Losonci járásba tartozott. Miután Csehszlovákiához csatolták 1951-ig és 1960-tól napjainkig a Losonci járáshoz tartozik, 1951 és 1960 ideiglenesen helyreállították a Füleki járást. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ugyanúgy Nógrád vármegyének a Losonci járásába tartozott. 1960-ban kapta meg a városi rangot. Fülekhez tartoztak a következő községek: Fülekpüspöki 1971 és 1990 között és Bolgárom 1988 és 1992 között. Területe ma 16,18 km², viszont 1910 és 1938 között volt 16,16 km².[7]

Városvezetés[szerkesztés]

A város polgármestere 2014 óta Agócs Attila (független).[1]

A képviselő-testület összetétele[7][szerkesztés]

2014-ben 15 tagú képviselő-testületet választottak Füleken. A választáskor a Most–Híd-nak 8, az SMK-MKP-nek 4, a SMER-SD-nek 1 és 2 független képviselő lett.

Párt

2014[szerkesztés]

Jelenlegi képviselő-testület
  MOST - HÍD 8        
  SMK-MKP 4                
  SMER-SD 1                      
  Független 2                    

Polgármesterek[7][szerkesztés]

Név Hivatali idő Párttagság
Agócs József 20022006

Partei der ungarischen Koalition Logo.svg MKP

Agócs József 20062010

Partei der ungarischen Koalition Logo.svg MKP

Jaromír Kaličiak 20102014

Smer-share.png SMER-SD

Agócs Attila 2014 független

Városrészei[szerkesztés]

  • Bucsony (Bučeň)
Fülek etnikumai és vallásai alapján megállapítható városrészek

Egykori falu, amely 1378-ban Muchur néven a Felediek birtokába tartozott. A török megszállás alatt, a 16. század közepén szűnt meg. Fülek mellett, Sávoly irányában, a Bucsony-hegy alatt volt.

  • Szentfali (Svätý múr)

1573-ban a török háború idején elpusztult falu, később újjászületett, s Szentfalipusztaként tartjuk számon. Ma régészeti bázis.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Füleki vár: a város közepén emelkedő bazaltkúpon állnak várának romjai. A helyi régészeti ásatások leletei megtekinthetők a vártoronyban kialakított múzeumban.[16][17]
  • Ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, 1682-ben a várossal együtt megsemmisült. 1694 és 1727 között gróf Koháry István építtette újjá barokk stílusban. Ma is híres búcsújáróhely, ünnepe Nagyboldogasszonykor van (augusztus 15.), mivel Szűz Mária mennybemenetelére szentelték föl.[16][17]
  • A Berchtold-kastély 17. századi barokk stílusú (ma gimnázium).[16][17]
  • A Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain.[18] 2004 óta a 47.sz. Koháry István cserkészcsapat használja.[16][17]
  • A Cebrián-kúria 1847-ben épült, klasszicista stílusban.[16][17]
  • A városi múzeum épületét a 18. század elején emelték. Eredetileg elemi-, majd népiskola volt. 1994 óta múzeum, amelyben elsősorban a város helytörténete tekinthető meg. A várat is magába foglaló intézmény igazgatója Agócs Attila néprajz szakos tanár. (Apja József, korábbi polgármester, nagybátyja Agócs Gergely a mai Magyarországon élő, közismert népzenész, híres népzene-gyűjtő).[16][17]
  • Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve és a Honvédemlékmű a gimnázium előtti parkban látható.[16][17]

Sportélete[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

Miután megalakult a KFC (Komáromi Futball Club), mindössze tíz éven belül Fülek, Ipolyság, Érsekújvár és Kassa is büszkélkedhetett egy jól megszervezett sportélettel.[19] A Füleki TC Stadion Fülek labdarúgócsapatának stadionja. Pontosan 924 állóhely, 624 ülőhely és 12 VIP hely is található benne, de a stadion képes akár 5000 személy befogadására is.[20]

Atlétika[szerkesztés]

A füleki Szikora Pál az 1980-as években 50 km-es gyaloglásban a világ élmezőnyében tudhatta magát, még a táv legjobb idejét is ő érte el 1987-ben.[19]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Ismét magyar polgármestere lesz Füleknek. Új Szó, 2014. november 16. (Hozzáférés: 2014. november 16.)
  2. http://www.scitanie2014.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  3. ^ a b c Városunk szimbólumai. filakovo.sk. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  4. Fil'akovo - Fülek 1246-1996>Jozef, Drenko. Fiľakovo - Fülek 1246–1996. Füleki Városi Hivatal (1996) 
  5. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Városunk múltja. filakovo.sk. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  6. Hazajáró Petőfivel. korkep.sk. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  7. ^ a b c d Velemjáró: Velemjáró. www.velemjaro.sk. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  8. Szlovák Statisztikai Hivatal (szlovák nyelven). ŠúSR, 2014. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
  9. Losonc-Fülek közúton. Google maps, 2017. március 12. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  10. Salgótarján-Fülek közúton. Google maps, 2017. március 12. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  11. Rimaszombat-Fülek közúton. Google maps, 2017. március 12. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  12. ^ a b Polgármesteri számadás 2016 (második rész). Fülek város. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  13. Vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
  14. Fülek honlapja. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
  15. A II. Koháry István Alapiskola honlapja. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
  16. ^ a b c d e f g Műemlék jellegű épületek. Filakovo.sk, 2014. június 4. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  17. ^ a b c d e f g Állami műemlékek. Filakovo.sk, 2014. június 4. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  18. 47. sz. Koháry István cserkészcsapat - Fülek
  19. ^ a b A dél-szlovákiai sportélet alakulása (1989–2003). szlomasport.sk. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  20. A stadion adatai (legalul). futbalnet.sk. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
  21. ^ a b c Testvérvárosok. filakovo.sk. (Hozzáférés: 2017. május 6.)

Források[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Szlovákia Losonc SzlovákiaOsgyán Szlovákia Rimaszombat Héraldique meuble compas.svg
Szlovákia Rapp

Észak
Nyugat  Szlovákia Fülek  Kelet
Dél

Szlovákia Feled
Magyarország Ipolytarnóc Magyarország Salgótarján Szlovákia Ajnácskő