Fülek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülek (Fiľakovo)
A főtér
A főtér
Fülek címere
Fülek címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Rang város
Első írásos említés 1246
Polgármester Agócs Attila[1] (független)
Irányítószám 986 01
Körzethívószám +421 047
Népesség
Teljes népesség 10 772 fő (2014)[2] +/-
Népsűrűség 657 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 193–210 m
Terület 16,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülek (Szlovákia)
Fülek
Fülek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 19″, k. h. 19° 49′ 43″
Fülek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fülek (szlovákul Fiľakovo, németül Fileck) magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és cigány kisebbséggel.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról, másik legenda szerint várát egy Fulkó nevű rablólovag építtette.

Történészek a kelta fulak (rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből származtatják, utóbbi egy i. sz. 150 körül rajzolt térképen szerepel.

Történelmi elnevezései[szerkesztés]

1246: Filek, 1262: Fylek, 1348: Castrum Phylek, 1385: Oppidum Fylek, 1528: Filekwar, Vilk, Villagkk, Vieleck, Filekinum, 1684: Villeck, 1685: Filleck, 1742: Filek, 1786: Fülek, Filakowo, 1863-1913: Filekow, 1920: Filakovo (csehül), 1938-1945: Fülek, 1948-1990: Filakovo (csehül), 1991-től Fil'akovo (szlovákul) és Fülek (magyarul).

Idegen nyelveken: Filek, Fileek, Phylek, Fylek, Villeck, Fileck, Filleck.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 30 km-re délnyugatra, a magyar határtól 7,5 km-re, a Cseres-hegység lábánál, a Béna-patak partján fekszik. Vasúton a Zólyom–Kassa-vonalon érhető el. A Hatvan–Somoskőújfalu–Fülek-vasútvonal szlovákiai részén 2011-ben leállították a forgalmat.[3]

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. 1423-ban városi privilégiumot kapott.

A középkori Fülek – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza.

1682-ben a törökök az egész várost a földdel tették egyenlővé, megmaradt lakói csak hosszú idő múlva és sok munkával tudták újjáépíteni. 1696-ban már csak 24 nemesi, 8 tiszti, 13 katonai ház és egypár bódé a szegényeknek és az özvegyeknek állt.

Fülek akkori birtokosa, gróf Koháry István (országbíró) hősies hazafisága révén magasra emelkedett a ranglétrán, sőt költőként is jeleskedett. 1694 és 1727 között barokk stílusú római katolikus templomot és ferences rendházat építtetett Füleken. A ma is álló barokk épület, főleg belső berendezése révén értékes műemlék. A mellette lévő kolostor is fennáll. A ferencesek jelenléte Füleken 1513-tól – kisebb megszakításokkal – folyamatosnak mondható.

Ugyancsak 18. század eleji a Koháry-kúria, amit a róla elnevezett 47. sz. Koháry István cserkészcsapat apránként, folyamatosan rendbe hozott. A füleki Koháry-uradalom később, házasság által Coburg hercegé lett. Füleken és környékén voltak birtokaik a Berchtold és Cebrián grófoknak is. Barokk kastélyuk később a Stephani, majd Herold családé lett. Jelenleg, gyönyörűen fölújított külsővel a gimnáziumnak ad otthont.

1845-ben Petőfi felrótta a fülekieknek a savanyú bort és azt, hogy a vár vérrel öntözött köveivel töltik fel az utcákat... A mesteremberek és szőlőtermesztők csendes kis városa a 19-20. századfordulóra ipari központtá fejlődött a téglagyár és főleg az 1908-ban alakult zománcárugyár révén. Ez utóbbi túlélte az 1930-as évek gazdasági válságát is. 1945 után „Kovosmalt n.v.” néven a járás legnagyobb ipari üzeme volt (5000 főt alkalmazott) a rendszerváltást követő széthordásáig.

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott.

A klasszicista stílusú, egykori Cebrián-kúriában sokáig kisebb szakorvosi rendelőintézet működött. Mára az elkótyavetyélt ingatlan külföldi tulajdonosai hagyják az enyészetnek, mivel az orvosok az irreális bérleti díj megfizetése helyett szétszóródtak a városban, vagy Losoncra települtek át.

Népessége[szerkesztés]

Valóságos összetétele nagyon bizonytalan, 2011-ben 10 817 lakosából 5792 magyarnak, 3031 szlováknak és 396 cigánynak vallotta magát (mintegy 1600 fő a népszámláláskor etnikai hovatartozásáról nem is mert nyilatkozni, a csehszlovák időkben gyökerező bizonytalanság jele az is, hogy két évtized után, az alig 2000 szavazatból, 80 fős többséggel szlovák polgármestert választottak).

Városrészek[szerkesztés]

  • Bucsony (Bučeň)

Egykori falu, amely 1378-ban Muchur néven a Felediek birtokába tartozott. A török megszállás alatt, a 16. század közepén szűnt meg. Fülek mellett, Sávoly irányában, a Bucsony-hegy alatt volt.

  • Szentfali (Svätý múr)

1573-ban a török háború idején elpusztult falu, később újjászületett, s Szentfalipusztaként tartjuk számon. Ma régészeti bázis.

Falu, amely 1294-ben Puspuky, 1417-ben Puspeky, 1773-ban Filekowska, 1920-ban Pispeky, 1927-ben Biskupice, magyarul Püspöki, Fülekpüspöki. 1785-ben 53 háza, és 637 lakosa volt. A késő barokk stílusban épített kápolna és a templom (amelyet a 19. században restauráltak) a falu kulturális-történelmi emlékei. A község címere egy püspököt ábrázol püspökbottal, két csillag és két gally fölött a következő felirattal: Fülekpüspöki helység pecsétje. A másik pecsét a püspöki botot és a kettőskeresztet ábrázolja, s a Fülek Püspöki körírást. Fülekpüspöki 1991-től önálló falu, 1101 lakossal.

A falu 1246-ban Cuach, 1295-ben Koachy, 1454-ben Kowachy, 1773-ban Fülek-kovacsy, Filakowska Kowaczy, 1786-ban Fülek-Kovaschy, 1808-ban Fülek-Kovácsi, 1863-1913 és 1938-1945 között Fülekkovácsi, 1920-tól Kováčovce, 1927-1938 között és 1945 óta Fiľakovské Kováče, magyarul Fülekkovácsi.

Eredetileg a füleki uradalomhoz tartozott. 1548-ban feldúlták a törökök, a 17. században ismét benépesült. 1784-ben 34 háza és 309 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1991-ben már 835 lakosa volt.

Barokk kápolnája a 18. század második feléből való, temploma 1899-ből.

  • Kurtány (Kurtáň)

A falu 1246-ban Cutran néven, több család birtokában volt. A 17. századig önálló település. 1828-ban 88 lakosa volt, és 9 háza. Pecsétje: eke, kalapács, három kalász, körírás: Sigillum Kovács Kalu Pecsétye.

1482-ben Kerechen, 1773-ban Fülek-kelecsény, Filakowsky Klecžan, 1786-ban Fülek-Kelecschén, Filakowsky Klačan, 1808-ban Fülek-kelecsény, Klačanky, 1863-1913 és 1938-1944 között Fülek-Kelecsény volt a település neve.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Füleki vár: a város közepén emelkedő bazaltkúpon állnak várának romjai. A helyi régészeti ásatások leletei megtekinthetők a vártoronyban kialakított múzeumban.
  • Ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, 1682-ben a várossal együtt megsemmisült. 1694 és 1727 között gróf Koháry István építtette újjá barokk stílusban. Ma is híres búcsújáróhely, ünnepe Nagyboldogasszonykor van (augusztus 15.), mivel Szűz Mária mennybemenetelére szentelték föl.
  • A Coburg-kastély 17. századi barokk stílusú (a mai gimnázium)
  • A Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain.[4] 2004 óta a 47.sz. Koháry István cserkészcsapat használja.
  • A Cebrián-kúria 1847-ben épült, klasszicista stílusban.
  • A városi múzeum épületét a 18. század elején emelték. Eredetileg elemi-, majd népiskola volt. 1994 óta múzeum, amelyben elsősorban a város helytörténete tekinthető meg. Az intézmény, amely a várat is magába foglalja igazgatója Agócs Attila néprajz szakos tanár. (Apja József, korábbi polgármester, nagybátyja Agócs Gergely a mai Magyarországon élő, közismert népzenész, híres népzene-gyűjtő)
  • Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve és a Honvédemlékmű a gimnázium előtti parkban látható.

Kulturális élet[szerkesztés]

  • A Pro Kultúra férfikar 1920-ban alakult meg, Magyar Dalkör néven.
  • A Melódia Női Kart 1978-ban alapították.
  • A Rakonca Néptáncegyüttes 1995-ben alakult meg.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]