Wesselényi Ferenc (nádor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wesselényi Ferenc
Wesselényi Ferenc.jpg
a Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1655. március 15.1667. március 23.
Uralkodó III. Ferdinánd, I. Lipót
Előd Pálffy Pál
Utód Esterházy Pál

Született 1605[1]
Teplice
Elhunyt 1667. március 23. (61-62 évesen)[2]
Zólyom

Szülei Wesselényi István
Derssfy Katalin
Foglalkozás
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi Ferenc témájú médiaállományokat.

Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Teplice, 1605Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.

Élete[szerkesztés]

Apja Wesselényi István (1583–1627), II. Ferdinánd király udvari tanácsosa, anyja szerdahelyi Derssfy Katalin, Derssfy Miklós Hont vármegyei főispán leánya. A jezsuiták nagyszombati iskolájában nevelkedett, ahol katolikus vallásra tért. Hatalmas testi ereje és heves vérmérséklete katonai pályára vitték. Nagyon fiatalon részt vett több csatában a törökök ellen. IV. Ulászló lengyel királynak is segítségére volt egy magyar csapattal az oroszok és tatárok ellen, amely tettéért lengyel honosságot és 100 000 tallér értékű uradalmat nyert.

Wesselényi Ferenc

II. Ferdinánd grófi rangra emelte és Fülek várának parancsnokává nevezte ki. 1647-ben Magyarország főtábornagyává lett, s mint ilyen harcolt a svédek, később Rákóczi György ellen. 1644-ben bevette Murányt, mégpedig Széchy Mária segítségével, akit feleségül is vett. Ferdinánd király e tettéért neki ajándékozta Murány várát és Balogot.

Az 1655. március 15-ei pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta. Ebbéli minőségében jelen volt I. Lipót király koronázásán. 1661-ben a császári seregekkel volt baja, amelyek lázongtak, nem akarták elhagyni az országot. 1662-ben a protestáns ügyekben ő is tevékeny részt vett, mégpedig az ország javára. 1663-ban a törökök ellen harcolt. 1665-ben a trencséni és zólyomi fürdőkben tárgyaló összeesküvőkhöz csatlakozott. Zrínyi Miklós 1664. november 18-án bekövetkező halála után a mind kiforrottabbá váló szervezkedés vezetése az annak nevet adó Wesselényi Ferenc nádorra szállt, akit mindvégig támogatott a költő-hadvezér öccse, a báni széket bátyja után elfoglaló Zrínyi Péter. Wesselényi még az összeesküvés felfedezése előtt meghalt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 141396571, 2015. október 16.
  2. Integrált katalógustár, 2014. május 3.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]