Széchy Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchy Mária
Széchy Mária (1661). Egykorú festmény az Esterházyak fraknói (Fraknó/Forchtenstein, Ausztria) várkastélyában. Felirata: COMIT(issa) MARIA SZECZI DE RIMA: SZECZI: CELS(issimi): PRINC(ipis): FRANCISCI: VESELENI: R(egni): HVN(gariae): PALATINI: CONS(ors): A(nno): M: DC: LVI:
Széchy Mária (1661). Egykorú festmény az Esterházyak fraknói (Fraknó/Forchtenstein, Ausztria) várkastélyában. Felirata: COMIT(issa) MARIA SZECZI DE RIMA: SZECZI: CELS(issimi): PRINC(ipis): FRANCISCI: VESELENI: R(egni): HVN(gariae): PALATINI: CONS(ors): A(nno): M: DC: LVI:
Születési név Maria Szeczi de Rima-Szecz
Született 1610 k.
Rimaszécs
Elhunyt 1679. július 18.
Kőszeg
Nemzetisége magyar
Házastársa Bethlen István (házasság időtartama: 1627-1632), Rozsályi Kun István (házasság időtartama: 1634-1637), Wesselényi Ferenc (házasság időtartama 1644-1667)
Foglalkozása 8
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchy Mária témájú médiaállományokat.

Gróf rimaszécsi Széchy Mária (Rimaszécs, 1610 k. – Kőszeg, 1679. július 18.) magyar főúrnő, aki a „Murányi Vénusz” néven vált ismertté.

Magánélet[szerkesztés]

Széchy Máriának, aki a régi Magyarország legtöbbet emlegetett nőalakjai közé tartozik, három férje volt.[1] Előbb körülbelül tizenhét évesen, 1627-ben ifjabb Bethlen István (főispán) váradi főkapitányhoz ment hozzá, aki azonban alig ötévnyi együttlét után, 1632-ben meghalt. Az 1630-as években három Széchy lány örökölte a murányi várat: Éva, Kata és Mária. A várat Széchy Mária és két lánytestvérének férjei birtokolták. Széchy Máriát özvegyként másodszor rozsályi Kun István köznemes, szatmári főispán vette feleségül 1634-ben, akitől 1637-ben – harcias előzmények után – elvált. Legvégül Wesselényi Ferenc füleki főkapitánnyal, későbbi nádorral Széchy Mária 1644-ben, kb. harmincnégy éves korában lépett frigyre. Utóbbi vezetése alatt folyt a Wesselényi-összeesküvés. Mire befejeződött, a nádor már nem élt, de a mozgalom több résztvevője életével lakolt; egy ideig Széchy Mária is volt miatta börtönben.

Különösen erkölcsös emberek a gyűlöletig fokozódó ellenszenvvel emlegették. Felidézték az asszony sok excentrikusságát, többek között azt, hogy szeretett férfiruhában járni, és férfimódra ülte meg a lovat. Sőt mi több – ahogyan a második házasságát felbontó válás fényesen tanúsította –, általában nem törődött a konvenciókkal.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]