Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje

Garai László nádor pecsétje

Drugeth János nádor pecsétje

A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. Más néven a király helyettese. Szent István nyugati mintára hozta létre a tisztséget a német-frank palotagróf(wd) (pfalzgraf) mintájára. Eleinte tisztsége egybeesett az udvarispánéval (comes curialis), aki általában a udvarház gazdasági és jogi ügyeinek felelőse volt. A 12. századtól vált el tisztsége az udvarispánétól – ahogy később az országbíróé is – és vált önálló, országos hatáskörűvé. Ekkor kialakult bírói szervezete és ekkor lett a király helyettese. A 13. századtól udvari helyett rendi méltósággá vált, a rendek hatalmi törekvéseit szolgálta a királlyal szemben is.

A szó eredete

A szó eredete tisztázatlan. Egy elmélet szerint a szláv „nádvorný župan” (udvari ispán – nádorispán) kifejezésből ered. Azaz az udvarispán szóból, akinek tisztségéből kivált, ahogy később az országbíró is.

Az „udvar” szó is a szláv u dvora azaz „udvarnál”, tulajdonképpen az „ajtónál” kifejezés átvétele. Az udvar szó (latinul curia, aula, palatium), mint királyi udvar a középkorban a fejedelem és kíséretének tartózkodási helyét jelentette, ami nem volt állandó, hanem a királyi udvarházakat, valamint az azokhoz csatolt szolgáltató falvak hálózatát jelentette. Ezek népeinek felügyelője, bírája volt különböző korokban az udvarispán, a nádor és az országbíró.

Az intézmény története

Galántai gróf Esterházy Miklós „nádor ispány”

Szent István udvarában valószínűleg a nyugati „Pfalzgraf” mintájára keletkezett a tisztség. Kezdetben a királyi udvarházak udvarnokainak felügyelőjeként (majd bírájaként) a kezdetleges udvar (azaz a kíséret) szükségleteinek biztosítása volt, majd bírói működése az udvari hivatalt lassan országos hatáskörűvé alakította. Az első név szerint ismert nádor Aba Sámuel, későbbi magyar király volt. A nádor ellátási funkcióinak megsokasodásával tehermentesítették a nádor és az udvarispán (curialis comes) vagy régebben másképpen udvarbíró tisztség szétválasztásával, amiből utóbb az országbíró tisztsége nőtt ki.

A királyné és gyakran az ifjabb király is rendelkezett saját nádorral. A királyné udvarispánját először 1198-ban említik. Az Árpád-kor végén több esetben előfordult, hogy a nádori hivatalt kettéosztották, „dunáninneni” és „dunántúli” nádorságra.

Az Árpád-ház kihalása utáni évtized anarchiával terhelt időszakában egyazon időben többen is viselték a nádori címet, nehezen meghatározható területi hatáskörrel. A tartományurak többnyire akkor is nádornak hívatták, illetve tekintették magukat, amikor a (kérdéses legitimitású) király már mást nevezett ki helyükbe. Ezért a hivatal tekintélye lehanyatlott, és Károly Róbert udvarában átmenetileg a tárnokmester lett az ország legfőbb méltósága (Kristó 1995).

A rendek először 1447-ben, Hunyadi János kormányzósága alatt választottak nádort.

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A következő évszázadokban ezek a nádori cikkelyeknek (Articuli pronunciati de officio palatinatus) nevezett törvénycikke jelentették a nádor hatáskörének alapvető szabályozását. A későbbi törvényekkel ezen csak apróbb változtatást végeztek.

József nádor az 1840-es években (Johann Nepomuk Höfel festménye)

István nádor lovasportréja. Franz Xaver Zalder színezett litográfiája. (Budapesti Történeti Múzeum)

A mohácsi csata után Magyarországon hatalomra kerülő Habsburg uralkodók uralkodói székhelye nem Magyarországon volt, ezért az országot királyi helytartón keresztül kívánták kormányozni. A magyar rendek azonban követelték a nádori hivatal betöltését és 1542. november 26-án nádorrá választották Révay Ferenc túróci főispánt. Ettől kezdve a nádori hivatalt – kis kihagyásokkal – mindig betöltötték, de a nádor személye nem volt azonos a királyi helytartó személyével.

Ezt az ellentmondásos állapotot a II. Mátyás koronázása előtt (1608. november 18-án) kiadott 3. törvénycikkben szüntették meg, ahol újra szabályozták a nádorság intézményét. A király 2 katolikus és 2 protestáns jelöltet állíthatott, a rendek ezek közül választották meg a nádort, aki ekkortól a nádor a rendi országgyűlés elnöke, különösen a felsőtábla elnöke is volt.

1723-ban létrehozták a helytartótanácsot és a Hétszemélyes Táblát, amelyek elnöke a nádor lett. 1790 után Habsburg főhercegek töltötték be a nádori tisztséget, 1848 után a tisztség betöltetlen maradt. A legnevezetesebb késői nádor József nádor Habsburg főherceg (1776 – 1847), Magyarország utolsó nádora István nádor volt. Az ő lemondatásával (1848. szeptember 25.) a gyakorlatban megszűnt a nádori hivatal, de ennek törvényi kifejezése csak később történt meg. Még ezen a napon a bécsi udvar Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki gr. Lamberg Ferencet, de a pesti tömeg meggyilkolta, mielőtt gr. Batthyány Lajos miniszterelnöktől átvehette volna megbízatását. 1867-től megmaradt szerepköreit a miniszterelnökre ruházták, I. Ferenc József király koronázásán gróf Andrássy Gyula és IV. Károly koronázásán gróf Tisza István mint az országgyűlés által megválasztott nádorhelyettesek segédkeztek.

Korabeli törvények a nádor méltóságáról

Szent László törvényei

A nádor bírói működését szabályozta a Szent László III. dekrétumának nevezett törvény harmadik cikkelye:

3. A nádorispánról Azt is akarjuk, hogy ha olykor a nádorispán hazamegy, a király és az udvar pecsétjét hagyja annál, aki helyetteseképpen ott marad, hogy miképpen a királynak egy udvara van, úgy pecsétje is egy legyen. Ameddig pedig ez az ispán otthon marad, pecsétjét senkire se küldje, csupán azokra, kiket "udvarnokok"-nak neveznek, és akik önként, saját akaratukból mennek hozzá, azok felett legyen szabad neki ítélkezni. Ha másképpen cselekszik, ötvenöt penzát fizessen. Hasonlóképpen a herceg ispánját is, ha az nemcsak a saját alattvalói, hanem mások felett is ítélkezik, ugyanazon büntetéssel javítsák meg.

Aranybulla

Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján a hétszer vágott, négy pólyás magyar címer háromszögű pajzson

A nádor országos köztisztviselői jogállásáról tanúskodik az Aranybulla (II. András, 1222):

8. A nádor bírói jogköréről a) A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék. b) De a nemesek (olyan) ügyeit, melyek a fővesztésre vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be. c) Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet, a saját udvarában

Nádori cikkelyek

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A nádori cikkelyeknek (Articuli pronunciati de officio palatinatus) nevezett törvénycikkek a következők:

Nádori cikkek

A király választásánál övé az első szavazat, A kiskorú király gyámja vagy gondnoka; Király nem létében vagy a király serdületlen kora alatt országgyűlést hirdethet; Nemesi felkelés (insurrectio) esetében ő az országnak főkapitánya; A honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti, A király és ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár; Ha a király gyengeelméjűségnél vagy hanyagságnál fogva azt nem tehetné, vagy nem tenné, az ország szónokait meghallgatja, és azoknak válaszol; A királyi adományok alkalmánál felmerült panaszokat a király elé terjeszti; Ő az országnak első nagybírája oly értelemben hogy a királyi méltóságon kívül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs, A király távollétében annak helytartója; A kunoknak főkapitánya és bírája s ezért tőlük évenként 3000 aranyat húz; Dalmáciának bírája, amiért bizonyos dalmátszigeteknek jövedelmei illetik.

Magyarország nádorai időrendben

Árpád-kor

Név	Nádorság ideje	Nádorsága alatt uralkodó	Megjegyzés
Aba Sámuel	1038 előtt	Szent István	1041-1044 között király
Zache	1055	I. András	szerepel a Tihanyi alapítólevélen
Radó	1057	I. András
Ottó	1066	Salamon	Győr nembeli
Radván	1067 körül	Salamon
Gyula	1075-1091 előtt	I. Géza, Szent László (?)
Péter	1091	Szent László
János	1108–1113	Könyves Kálmán	Uros fia
Fancsal	1131 körül –1138	II. Béla	Bozeta fia
Belos	1146–1157	II. Géza	Ilona királyné öccse, II. Géza nagybátyja
Henrik	1162-1163 körül	III. István	Héder nembeli
Tamás	1163	IV. István	Héder nembeli
Ampud	1165-1174	III. István, III. Béla
Farkas	1177körül –1183	III. Béla	Bikács nembeli
Dénes	1184	III. Béla
Tamás	1185-1186	III. Béla
Mog	1192-1193, 1198-1199, 1206	III. Béla, Imre, II. András
Ézsau	1197-1198	Imre
Mika (Mihály)	1199-1201	Imre	Ják nembeli
Benedek	1202-1204	Imre
Miklós	1205	III. László
Csépán	1206-1209	II. András	Győr nemzetség
Pot	1209-1212	II. András	Győr nembeli
Bánk	1212-1213	II. András	Bár-Kalán nembeli
Miklós	1213-1214, 1219-1222, 1226	II. András	Szák nembeli
Gyula	1215-1217, 1222-1226	II. András	Kán nembeli
Tódor	1222	II. András	Csanád nembeli
Dénes	1227-1229, 1231-1234	II. András	Apod fia
I. Mojs	1229-1230	II. András	Apod fia
Dénes	1235-1241	IV. Béla	Tomaj nembeli
Arnold	1242	IV. Béla	Buzád-Hahót nembeli
László	1242-1245	IV. Béla	Kán nembeli
Dénes	1245-1246, 1248	IV. Béla	Türje nembeli
István	1246-1248	IV. Béla	Gutkeled nembeli
Rátót I. Loránd	1248-1261, 1272-1273, 1274-1275	IV. Béla, IV. István, IV. (Kun) László	Rátót nembeli
Kőszegi Nagy Henrik	1261-1267	IV. Béla	Héder nembeli
Péc nembeli Dénes	1263, 1273-1274, 1277-1278	IV. Béla, IV. (Kun) László	Péc nembeli, 1263-ban István ifjabb király nádora
Domonkos	1266	IV. Béla	Csák nembeli, István ifjabb király nádora
Benedek	1268	IV. Béla	Tombold fia, István ifjabb király nádora
Lőrinc(wd)	1267-1270,1272, 1273	IV. Béla, V. István, IV. (Kun) László	Kemény fia
II. Mojs	1270-1272	V. István
Kőszegi Miklós	1275, 1276-1277, 1284-1286, 1289-1290, 1291, 1293-1295	IV. (Kun) László, III. András	Héder nembeli, 1289-1290 között „dunántúli” nádor
Péter	1275-1276, 1277, 1278	IV. (Kun) László	Csák nembeli
Máté	1278-1280, 1282-1284	IV. (Kun) László	Csák nembeli
Finta	1280-1281	IV. (Kun) László	Aba nembeli
Kőszegi Iván	1281-1282, 1287-1288	IV. (Kun) László	Héder nembeli
István	1284 november	IV. (Kun) László	Kacsics nembeli (?) Tekus fia
Makján	1286-1287	IV. (Kun) László	Aba nembeli
Amadé	1288-1289, 1290-1291, 1293, 1295-1296, 1297-1298, 1299-1301	IV. (Kun) László, III. András	Aba nembeli
Rénold	1289-1290	IV. (Kun) László	Basztély nembeli, „dunáninneni” nádor
Mizse	1290	IV. (Kun) László	„dunáninneni” nádor
Mihály	1291-1293	III. András	Szente-Mágócs nembeli
Máté	1296-1297	III. András	Csák nembeli
Apor	1298-1299	III. András	Péc nembeli, „dunántúli” nádor
Lóránd	1298-1299	III. András	Rátót nembeli, „dunáninneni nádor”

Anjou-kor

Az Árpád-ház kihalását követő trónharcok ideje alatt a nagybirtokos tartományurak sokszor önhatalmúlag is viselték a nádori címet.

Név	Nádorság ideje	Nádorsága alatt uralkodó	Megjegyzés
Csák Máté	1297–1322	III. Vencel, Ottó, Károly Róbert	Csák nemzetség, a címet önkényesen viselte tisztségétől 1297-ben történt megfosztása után
Ákos István	1301–1307	III. Vencel, Ottó	Ákos nemzetség
Kőszegi Iván	1302–1307	III. Vencel, Ottó, Károly Róbert	Kőszegi család
Aba Amadé	1302–1310	III. Vencel, Ottó, Károly Róbert	Aba nemzetség
Rátót II. Loránd (Roland)	1303–1307	III. Vencel, Ottó	Rátót nemzetség
Péc Apor	1304–1307	Vencel	Péc nemzetség
Borsa Kopasz	1306–1315	Ottó, Károly Róbert	Borsa nemzetség
Rátót II. Domonkos (Rátót Domokos)	1315–1320	Károly Róbert	Rátót nemzetség, a Pásztói család őse
Debreceni Dózsa	1322	Károly Róbert
Drugeth Fülöp	1323–1327	Károly Róbert	Drugeth család
Drugeth János	1328–1333	Károly Róbert	Drugeth család
Drugeth Vilmos	1333–1342	Károly Róbert	Drugeth család
Gilétfi Miklós	1342–1356	I. Nagy Lajos	Zsámboki Miklós
Kont Miklós	1356–1367	I. Nagy Lajos	az Újlaki család őse
Oppelni László	1367–1372	I. Nagy Lajos	Piast-dinasztia
Lackfi Imre	1372–1375	I. Nagy Lajos	Simontornyai I.
Garai Miklós	1375–1385	I. Nagy Lajos 1382-ig, utána I. Anjou Mária	V. Miklós
Szécsi Miklós	1385–1386	I. Anjou Mária	VI. Miklós

Vegyesházi királyok korától

Nádasdi és fogarasföldi báró Nádasdy Tamás nádor

Galántai gróf Esterházy Miklós nádor

Galántai herceg Esterházy Pál nádor

Németújvári gróf Batthyány Lajos nádor

Erdődi gróf Pálffy János nádor

Főherceg Habsburg–Lotaringiai Sándor nádor

Főherceg Habsburg–Lotaringiai József nádor

	Név	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Uralkodó		Megjegyzés
74.	Lackfi (V.) István (1340–1397)	1387 áprilisa	1392 novembere	Mária		A Lackfi családból való magyar főúr, csáktornyai és simontornyai Lackfi István erélyi vajda fia
75.	Jolsvai Leusták (?–1400)	1392 novembere	1397 áprilisa	Mária	Zsigmond	A Rátót nemzetség sarja
76.	Bebek Detre (1350 körül –1404 körül)	1397 májusa	1402 szeptembere	Zsigmond		Az Ákos nemzetségbéli Bebek családból való magyar főúr, Bebek György királynéi tárnokmester fia
77.	Ifj. Garai (VII.) Miklós (1367–1433)	1402 szeptembere	1433 novembere			A Garai családból való korábbi horvát–szlavón bán, idősebb Garai Miklós nádor fia
78.	Pálóci (III.) Máté (1390–1437)	1435 márciusa	1437 februárja			Az ősi Pálóci család sarja, Pálóci Péter pozsonyi alispán fia, Pálóci György esztergomi érsek testvére
79.	Hédervári (II.) Lőrinc (?–1447)	1437 márciusa	1447 júliusa	Albert	I. Ulászló	A Héder nemzetségbéli Hédervári család sarja
80.	Garai (III.) László (1410–1459)	1447 szeptembere	1458 júliusa	V. László		A Garai családból való magyar főúr, ifjabb Garai Miklós nádor és Cillei Anna fia
81.	Guthi Országh (III.) Mihály (1410 körül –1484)	1458. júliusa	1484.	I. Mátyás		A Gutkeled nemzetségbéli Országh családból való magyar főúr, Országh Gáspár és Parlagi Katalin fia
82.	Szapolyai (II.) Imre (? –1487)	1486 januárja	1487. szeptember 12.			A Szapolyai-családból való magyar főúr, korábbi horvát–szlavón bán
83.	Szapolyai (VI.) István (? –1499)	1492 márciusa	1499. december 23.	II. Ulászló		A Szapolyai családból való magyar főúr, Szapolyai Imre nádor testvére, Szapolyai János király apja
84.	Geréb (III.) Péter (? –1503)	1500 áprilisa	1503 eleje			Korábbi erdélyi vajda
85.	Perényi (III.) Imre (?–1519)	1504 áprilisa	1519. február 5.	II. Ulászló	II. Lajos	A Perényi családból való korábbi horvát bán, Perényi István tárnokmester és Újlaki Orsolya fia
86.	Báthori (VII.) István (1485 körül –1530)	1519 februárja	1523 májusa	II. Lajos		A Báthori család ecsedi ágából való magyar főúr, ecsedi Báthori András és Rátóti Julianna fia
		1524 szeptembere	1525. június 24.
87.	Werbőczy (VIII.) István (1458–1541)	1525. június 24.	1526 áprilisa			A Werbőczy családból való magyar főúr, korábbi királyi személynök, Werbőczy Osvát és Deák Apollónia fia
(86.)	Báthori (VII.) István (1485 körül –1530)	1526 áprilisa	1530. május 8.	I. János	I. Ferdinánd	Harmadik periódusa
88.	Bánffy (IV.) János (?–1534)	1530 májusa	1533 máriusa			Az alsólendvai Bánffy család való magyar nemes, alsólendvai Bánffy Miklós ajtónállómester, pozsonyi főispán és Piast-házi Margit sagani hercegnő fia
89.	báró Nádasdy (III.) Tamás (1498–1562)	1554. március 20.	1562. június 2.	II. János		A Nádasdy családból való magyar báró, nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Ferenc vas vármegyei alispán és Terjék Orsolya fia
				Jagelló Izabella
90.	gróf Illésházy (IX.) István (1541–1609)	1608. november 20.	1609. május 5.	II. Mátyás		Az Illésházy családból való magyar gróf, illésházai báró Illésházy Tamás pozsonyi alispán és nemes Földes Zsófia fia
91.	gróf Thurzó György (1567–1616)	1609. december 7.	1616. december 26.			A Thurzó családból való magyar gróf, bethlenfalvi gróf Thurzó Ferenc nyitrai püspök és Zrínyi Kata fia
92.	gróf Forgách Zsigmond (1565–1621)	1618. május 16.	1621. június 23.			A Forgách családból való magyar gróf, gímesi és gácsi gróf Forgách Simon főpohárnok és báró Pemfflinger Orsolya fia
				II. Ferdinánd
93.	gróf Thurzó Szaniszló (1576–1625)	1622. május 16.	1625. május 1.			A Thurzó családból való magyar gróf, bethlenfalvi Thurzó Elek örökös főispán és Zrinyi Borbála fia
94.	gróf Esterházy (VIII.) Miklós (1582–1645)	1625. október 25.	1645. szeptember 11.			Az Esterházy családból való magyar gróf, hadvezér, galántai gróf Esterházy Ferenc és illésházi gróf Illésházy Zsófia fia
				III. Ferdinánd
95.	báró Draskovits (V.) János (1603–1648)	1646. szeptember 23.	1648. november 8.			A Draskovich családból való magyar báró, trakostyáni báró Draskovits János horvát bán és baranyavári és kisasszonyfalvi báró Istvánffy Éva fia
96.	gróf Pálffy (III.) Pál (1580–1653)	1649 eleje	1653. november 26.			A Pálffy családból való magyar gróf, erdődi gróf Pálffy Miklós országbíró és Maria von Fugger fia
97.	gróf Wesselényi Ferenc (1605–1667)	1655. március 15.	1667. március 23.			A Wesselényi családból való magyar gróf, hadvezér, hadadi és murányi báró Wesselényi István és szerdahelyi báró Derssfy Katalin fia
				I. Lipót
98.	herceg Esterházy (IV.) Pál (1635–1713)	1681. június 13.	1713. március 26.			Az Esterházy családból való magyar gróf és birodalmi herceg, galántai gróf Esterházy Miklós nádor és bedeghi báró Nyáry Krisztina fia
				I. József
				III. Károly
99.	gróf Pálffy (IX.) Miklós (1657–1732)	1714. október 14.	1732. február 20.			A Pálffy családból való magyar gróf és császári tábornagy, Pálffy Miklós ajtónállómester és roraui báró Harrach Mária Eleonóra fia
100.	gróf Pálffy (VI.) János (1664–1751)	1741. június 22.	1751. március 24.	Mária Terézia		A Pálffy családból való magyar gróf és császári tábornagy, erődi gróf Pálffy Miklós nádor testvére
101.	gróf Batthyány Lajos (1696–1765)	1751. május 4.	1765. október 26.			A Batthyány családból való magyar gróf, németújvári gróf Batthyány Ádám országbíró és Eleonore von Strattmann grófnő fia
102.	főherceg Sándor Lipót (1772–1795)	1790. november 12.	1795. július 12.	II. Lipót		A Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg és magyar királyi herceg, II. Lipót császár és király és Spanyolországi Mária Lujza fia
				Ferenc
103.	főherceg József Antal (1776–1847)	1795. szeptember 20.	1847. január 13.			A Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg és magyar királyi herceg, Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor testvére
				V. Ferdinánd
104.	főherceg István Ferenc (1817–1867)	1847. november 12.	1848. szeptember 25.			A Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg és magyar királyi herceg, Habsburg–Lotaringiai József Antal magyar nádor fia

Kapcsolódó szócikkek

• Árpád-ház
• Erdélyi vajda 1526 előtt
• Erdélyi fejedelmek listája 1526 – 1711 között
• Országbíró
• Tárnokmester
• Horvát bánok listája
• Magyarország államfőinek listája (Itt található a kormányzók listája is.)
• Magyarország kormányfőinek listája

Források

• ↑ KMTL: Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 474–475. o. ISBN 963 05 6722 9
• ↑ Dénes Bódvaszilasi-medence: Dénes György. A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Herman Ottó Múzeum, Miskolc (1983) 
• Révai nagy lexikona
• Klaus Jürgen Matz. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. ISBN 963-547849-6 
• Fügedi Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó (1986). ISBN 963-14-0582-6 
• Kristó, 1995: Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309), Századok, Budapest, 133/1. 41–62.

További információk

• Ezer év törvényei. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)
• Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története, 1000–1342; MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája, Bp., 2014 (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam)
• C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története, 1342–1562; Magyar Történelmi Társulat–BTK TTI, Bp., 2020 (Századok könyvek)
• Németh István: A nádori méltóság a középkori Magyarországon; Romanika, Bp., 2021 (A Szent Korona öröksége)