Pálffy Miklós (nádor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálffy Miklós (nádor)
Palatin Erdödi gróf Pálffy Miklós (Josef Kriehuber litográfiaja, 1827-ben)
Palatin Erdödi gróf Pálffy Miklós (Josef Kriehuber litográfiaja, 1827-ben)
a Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1714. október 14.1732. február 20.
Uralkodó III. Károly
Előd Esterházy Pál
Utód Pálffy János

Született 1657. március 1.
Elhunyt 1732. február 20. (74 évesen)

Szülei Pálffy (IV.) Miklós
Harrach Mária Eleonóra
Foglalkozás politikus
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálffy Miklós (nádor) témájú médiaállományokat.

Pálffy ( V.) Miklós (1657. május 1.Pozsony, 1732. február 20. ) főúr, császári tábornagy,[1] Magyarország nádora.

Család származása[szerkesztés]

Erdődi előnevű neves történelmi grófi család tagja volt. Apja Pálffy (IV.) Miklós királyi koronaőr, főajtónálló, anyja gróf Harrach Mária Eleonóra volt.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait Nagyszombatban kezdte, de 1670-től kezdve a pozsonyi iskolákban tanult. Atyja halála után (1679), özvegy édesanyját Lipót, királyi gyermekeinek nevelésével bízta meg, ezért a család Bécsbe költözött. Császári és királyi udvarnokként kezdte pályáját. 1675-ben kamarássá nevezték ki, de az udvarit, hadseregbeli szolgálatra cserélte.

Hadi pályafutása[szerkesztés]

1687. április 19-én már ezredes és Esztergom várának kapitánya. 1688. szeptember 1-én a saját költségén felállított 12 századból álló magyar gyalogezrede élére áll. Erre az önálló hadtestre alapozza katonai karrierjét.

1690. május 30-án vezérőrnagy lett, 1692. augusztus 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693. április 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, Charles Eugène de Croÿ herceg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. Croÿ hercegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. Johann Donatus Heisslerrel folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle Kaiserfeldet az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.

Közszolgálati tisztségei[szerkesztés]

Pálffy Címer.png

Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694. december 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700. augusztus 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.

Testvérével Pálffy Jánossal együtt ostromolták Belgrádot, majd mind a ketten ott vannak a trónfoglaló III. Károly királyt fogadó ceremónián. Hamarosan el is nyerik az új uralkodó kegyeit. Miklós 1712. március 30-án az Aranygyapjas rend lovagja. 1713. január 6-án, Erdődy György halála után, országbíróvá történt választásával együtt a kunok kapitánya címet és a történelmi vármegyék élére történő főispáni kinevezést is megkapta. 1714. október 14-én pedig nádor lett.

Részt vesz az 1713. április 19-én és azt megelőző titkos tanácskozáson, melyek a pragmatica sanctiót készítették elő az 1722-23. évi rendi országgyűlésre, amely végül tővénybe iktatta, Csáky bíboroson és Károlyi Sándoron kívül Pálffy Miklós tett a legtöbbet az uralkodó család női ágának örökösödési joga érdekében. Testvéréről, Pálffy (III.) Jánosról már nem is beszélve, aki horvát bánként előzetesen már megszavaztatta délvidéken, tekintélye miatt a felvidéki megyék is az elfogadás mellett voksoltak.

A király nagy örömmel fogadta a törvénybefoglalást. Nem is maradt hálátlan. Még tartott az országgyűlés, amikor már levélben írt köszönetet a Pálffyaknak. Miklósnak eképpen.:

Mein lieber alt und krumber Palatin! - Weiss auch, dass ich das Meiste meinem Nikerl und den Seinigen schuldig bin (Kedves öreg, sánta palatinusom! Tudom, hogy legtöbbet köszönhetek Miklósomnak és hozzátartozóinak.) (Fessler: Gesch. d. Ungarn. X. 49.)

Az országgyűlés berekesztésekor, önarcképes festményt ad Miklósnak és mellé a szentgyörgyi és bazini uradalmakat szándékolta adni, de végül „csak” Bajmóc várát és a velejáró uradalmat (4 m. város 14 falu) kapták meg 1726-ban. 200 000 frt (aranyforint) kegyadomány fejében.

Ami késik nem múlik, 1734-ben a másik két uradalom is az övéké lesz, amikor a háború költségeihez 50 000 frt-os rendkívüli hozzájárulásukat az uralkodóház elismerte. A királyi adománylevél külön kiemeli a család rendíthetetlen hűségét és a koronáért tett szolgálatait. (Millenn. Tört. VIII. k. 223..)

Pálfi Miklós nádor fényűző háztartása és fogadási asztala nemzetközi hírű volt.

Nádorként rendezte a töröktől visszaszerzett területek sorsát. A döntő bizottság a Neoacquistica Commissio képviselői 1702 júliusában jelentek meg Szegeden a megye és Lovagrend közti területi vita felmérésére és rendezésére. Pálffy Miklós 1715. évi X. törvénycikkének megfelelően hatáskörük és feladatuk kiterjedt a töröktől visszaszerzett területek sorsának elbírálására. Pozsonyban, Zágrábban és Kassán állítottak fel ilyen célú újabb bizottságokat.

Tudomány szolgálatában szerzett érdemei[szerkesztés]

1723-as évi országgyűlés határozatán alapulva saját hatáskörében elrendelte az egyházi és magánlevéltárak egybegyűjtését. Előírta, hogy a kincstári kamaráknál levőket is (!) be kell vonni a körbe. Érdemben ő teremtette meg a mai magyar Országos Levéltár gyűjteményi alapját.

Az országos levéltár székhelye Pozsony lett: A Pálffyak bazini, vöröskői, bajmóci irat- és levéltárainak anyagát maga szedette össze. Sok hasonlóval rendelkező nemest pedig személyesen keresett meg. Tette a dolgát, amíg erejéből bírta. Élete alkonyán köszvény kínozta, de a tudományt a gyűjtést és a kutatást sosem hanyagolta, maga is szívesen elmerült az iratokban. Kiváló színvonalon jártas a tudományokban.Támogatta, pártfogolta annak jeles képviselőit. Bél Mátyást és műveinek kiadását különösen. Számára még egy nagyobb kegydíjat is elért a királynál. Hasznos gesztusnak bizonyult, hogy segítette korának nagyhírű tudósát, hiszen Bél Mátyás művei ma is hasznos források.[2]

Életének zárófejezete[szerkesztés]

Feleségét Báró Weichs Katalin Erzsébetet túlélte, hiszen 1724. június 25-én hunyt el. ő meg csak 1732. február 20-án , Pozsonyban.

Életútja egy újabb vastagbetűs fejezetet rótt a Pálffyak Dicsőség Könyvébe.

Boldog családi körben született 7 fia és négy lánya tőle kapott esélyt ugyanerre.

  1. Campi Mareschallus
  2. Bél legfontosabb műve a tudományos szempontból még ma is aktuális „Notitia Hungariae novae historico-geographica” lett, amit később magyarul; Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése címen adtak ki. Az anyaggyűjtést ehhez a hatalmas munkához Bél tanítványai és fiai segítségével végezte, munkájában pedig még Pálffy Miklós nádor támogatta. A mű 1735 és 1742 között jelent meg négy kötetben.

Források[szerkesztés]