Borsa nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Borsa vagy Barsa, Borsay nemzetség ősi fészke a Sebes-Körös és Berettyó vidéke volt. A Váradi Regestrum a nemzetség tagjai közül Apa, Mika, János, Domonkos Balád és Kelemen nevét említette először.

Története[szerkesztés]

A nemzetség bölcsőjeként a Csökmő és a Füzes-Gyarmat közti Barsa-pusztát tartották, mely a fennmaradt oklevelek szerint 1220-ban már a nemzetség birtokában volt, de a Váradi Regestrum szerint, ekkor már Békés vármegye területén is birtokos volt.

A tatárjárás utáni időben Barnabás fiai: Tamás és János tűntek fel e nemzetségből. 1278-ban IV. László a Tiszántúlra jött, a Váradon tartott országgyűlésen tanúkihallgatást rendelt el egy birtokháborítási perben (Wenzel - i. m. XII. 251.), majd 1279. januárban a király kárpótlásul Kányi Tamás birtokait (Orosz helység, püspökmáli szőlő) Barnabás fiainak Tamásnak és Jánosnak, továbbá Tamás fiainak Rolandnak és Jánosnak. E birtokokat azonban a Barsák 1284-ben átengedték Dés mesternek és testvérének.

Tamás

fiai: Roland, István, Jakab, Vak László, Benedek, III. János voltak.

  • Roland vagy Loránt (1279-97) - 1284-ben erdélyi vajda, aki a Gutkeled nemzetségbeli Joakim leányát vette feleségül, kitől születtek: II. István (1316-1337), IV. János (1316-1337 és II. László 1316-57 váradi kanonok.
  • István (1297 † 1279 körül) - 1284-ben főpohárnok, 1285-ben Szatmár vármegye főispánja, ennek fia: III. István ( † 1332).
  • Jakab más néven Kopasz - 1284-ben főlovászmester, 1304-ben bán, 1306-ban nádor fia: II. Benedek (Beke) 1316.
  • Vak László ( † 1307).
  • Benedek (Beke) - 1302-ben Bihar vármegye főispánja; 1308-ban a királyné főtárnokmestere, neje Ákos nb. Erne bán fia, István leánya: Anna.
  • III. János (1279). János fiai: Péter, János és Miklós 1279-ben voltak említve.

A nemzetség ezen ágából leszármazott tagok magas méltóságokra emelkedtek. Főleg IV. László uralkodása alatt nagy vagyonra tettek szert. Ekkor nyerik Szalárdot, Rév helységet, de ezeket, valamint Körösszeget a fenti Kopasz nádor pártütése miatt, I. Károly király 1316-ban elvette tőlük s a Borsák várai a koronára szálltak. Ismételt pártütésük következtében 1341-ben ősi birtokaikat is elvesztették. (Hazai okmt. VII. 374.)

A nemzetség Kolozs megyei ágának bölcsője Borsa. Ez ágból származtak:

Rudolf ispán (comes) fiáé volt.

- A Borsa nemzetség ez ágából származott a Szentpály család (Kolozs-szentpáli). E ágnak a 13-16. században a Kolozs megyei Szent-Pál helység volt ősi fészke. 1295-ben a Borsa (Borsay) nemzetségből származott comes (ispán) Szentpály Rudolf fia Szentpály Gyula birtoka Sásság föld fele.

  • Szucsák másik fele István-é.
  • A harmadik ág I. László-é volt.

- A Szucsáky család Kolozs megye kihalt régi családja. A család 1400-as évekből ismert tagjai:

Sandrinus 1465-ben kolozsmonostori convent volt.
Benedek 1482-ben Kolozs megye alispánja volt.

A (Borsai) Borsay családból származott, s Doboka megyében élt még 1298-ban Borsay György, aki erdélyi vajda volt, s a Doboka megyei Víz-Szilváson volt lakhelye.

A Borsay család több ága származott át más megyékbe, így Ugocsa, Szatmár és Nógrád megyébe is.

A nemzetség Szatmár megyében is feltűnt a 13. század vége felé:

1300-ban Tamás fia Beke bihari főispán, majd később királynéi tárnokmester került Szatmár megyébe, s birtokolta neje után Mérket.

1312-ben Beke már Szamosszeg-en is szerzett birtokot.

Benedek (Beke) Károly Róbert híve volt, annak nagy szolgálatokat tett, azonban 1316-ban belekeveredett a Borsa Kopasz-féle lázadásba, s emiatt elvesztette a király kegyeit. Birtokaitól megfosztották, s későbbiekben már nincs nyoma. 1321 előtt a nemzetség tagjai birtokosok voltak Bihar vármegyében is, Tenkeszéplakon, valamint Feketegyörösön, ahol a nemzetség 1321 évi osztozkodásakor Feketegyörös ((Gyres) Apa fiainak jutott.

Források[szerkesztés]