Mezőszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőszentgyörgy
Mezőszentgyörgy címere
Mezőszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásEnyingi
Jogállás község
Polgármester Berta József[1]
Irányítószám 8133
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség1266 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség47,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252[3] m
Terület27,12 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKáloz–Igari-löszhátak[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőszentgyörgy (Magyarország)
Mezőszentgyörgy
Mezőszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 52″, k. h. 18° 16′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 52″, k. h. 18° 16′ 34″
Mezőszentgyörgy (Fejér megye)
Mezőszentgyörgy
Mezőszentgyörgy
Pozíció Fejér megye térképén
Mezőszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Mezőszentgyörgy község Fejér megyében, az Enyingi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőszentgyörgy a Mezőföld szívében, a Balatontól 8 kilométerre fekvő település. Lepsény déli szomszédja, közúton onnan érhető el a legegyszerűbben, a 7-es főútból kiágazó 63 105-ös úton.

Története[szerkesztés]

A település a nevét a juhászok védőszentjéről, Sárkányölő Szent Györgyről kapta, ez alapján feltehető, hogy az alapítói a XIII-XIV. század fordulóján itt letelepült pásztorok lehettek. Már 1249-ben említi hivatalos oklevél, mint a székesfehérvári káptalan birtokát; 1488-tól világi földesura volt, Erdődy Tamás személyében; majd 1554-ben királyi adományként Palásty György birtokába került. A XVI. század közepétől a palotai végvárhoz tartozott, Veszprém elestét követően pedig a lakossága szétszéledt; 1578-ban mint elhagyott települést említették. Csak a XVII. század közepére népesítették be újra.

A község lakossága akkoriban teljes egészében reformátusokból állt, akik támogatták a Rákóczi szabadságharcot. A császári csapatok bosszúból felégették a falut, a kőtemplom kivételével minden ház leégett, és megsemmisült a község levéltára is. Az egyházi anyakönyvek 1725-től maradtak fenn.

A XVIII. század jelentős változásokat hozott a község életében. Változtak a falu birtokosai, módosult a lakosság szociális összetétele és vallási megoszlása, felerősödtek a rekatolizációs törekvések. A népesség túlnyomó többsége még ekkor is református volt (1785-ben 80%), de a protestáns hitélet korlátozása, a térítések és a bevándorlások hatására megnövekedett a katolikus népesség aránya.

A református egyházi szolgálat és az iskolai oktatás ellátása ekkor szorosan kapcsolódott egymáshoz. Általános gyakorlat volt, hogy a prédikátorságra készülők (a pápai, sárospataki és debreceni kollégiumok teológus hallgatói) tanulmányaik befejezése előtt kitérőt tettek az oskolamesterség irányába. Mezőszentgyörgy – a helyi áldozatkészségnek köszönhetően és a Mezőföldi Református Egyházmegye határozata nyomán – már az 1820-as évek végén a környék pedagógusainak továbbképzési központjává vált. 1828-ban itt nyitották meg azt a Kerületi Könyvtárat (Tractuális Bibliotheica), amely “az oskolamesterek (…) tudományos előmenetelekben való érdekében” volt hivatott tevékenykedni.

A község lakossága az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiben is aktívan közreműködött. A forradalmi események 1848 nyárutóján érintették Mezőszentgyörgyöt. Jellasics célja a magyar főváros bevétele volt, de Fehérvárra érve azt kellett tapasztalnia, hogy ereje Buda bevételéhez elégtelen. Segítségre szorult, ezért szeptember 26-án egyik hadnagyát, 17 főnyi csapatával a Balatonnál időző Philipovich tábornokhoz küldte, erősítést kérve. Ezt a csapatot átutazóban a lepsényi fogadónál id. Eötvös Lajos mezőszentgyörgyi földbirtokos meglátta és hazatérve, mint nemzetőr parancsnok intézkedett a továbbutazásuk megakadályozására. Parancsára Rózsa Sándor lelkész, Kovács János tanító és Gregovics Ferenc jegyző vezetésével a mezőszentgyörgyi közbirtokosokból (Matkovics Balázs, Fodor László, Pósa László), egy szerb kovácsból, telkes gazdákból (Kemény Péter, Szente Péter és Keresztes János) és másokból (Berta János, Újhelyi, Bende és Fazekas nevű személyekből) álló csapat vasvillákkal és fejszékkel fölfegyverkezve elállta a Handits hadnagy vezette egység útját, majd életre-halálra menő kézitusában megsemmisítették a segítségért indulókat. A helyiek közül többen megsebesültek, a jegyző – térdlövés következtében – egész életére béna maradt.

Az esemény a pákozd-sukorói csatát megelőző napokban történt. A kért segítség elmaradása, a délről segítségre siető Roth tábornokhoz intézett levél elfogása nemcsak az erőviszonyokon változtatott, hanem Jellasics vereségét is előidézte. A tájékoztatástól megfosztott Roth közel tízezer katonája ugyanis – felülve a nemzetőrök cselének – Ozora mellett, a Tóti erdőnél letette a fegyvert 1848. október 7-én. 1850-ben vizsgálatot indítottak a segélykérő csapat megsemmisítőinek kiderítésére, azonban ez eredménytelen maradt, mert a faluban egyetlen ember sem akadt, aki beárulta volna, hogy hová tüntették a bizonyítékokat. (Eötvös Károly: A nagy év)

A századfordulóra Eötvös Károly lett a falu legnagyobb birtokosa. A világhírű ügyvéd, író és függetlenségi politikus egykori lakóházában nyitotta meg kapuit az ország első népkönyvtára, és innen indította Illyés Gyula 1969-ben az “Olvasó Népért Mozgalmat”.

A község 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott, majd 1970-1990 között közös településként működött. 1991. január 1-től önálló település.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,1%, református 19,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,7% (30,1% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Mezőszentgyörgyi Református Templom

Mezőszentgyörgyi Katolikus Templom

Mezőszentgyörgyi Református Gyülekezeti Terem

Mezőszentgyörgyi Eötvös Károly Általános Iskola

Mezőszentgyörgyi Eötvös Károly Művelődési Ház

Mezőszentgyörgyi Eötvös Károly Közösségi Könyvtár

Eötvös Károly Park

Mezőszentgyörgyi Őszirózsa Nyugdíjas Klub

Mezőszentgyörgyi Gesztenyés Óvoda

Mezőszentgyörgyi Önkormányzat

Futball pálya

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  3. Mezőszentgyörgy, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Mezőszentgyörgy Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]