Sárszentágota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sárszentágota
A sárszentágotai katolikus templom légifotója
A sárszentágotai katolikus templom légifotója
Sárszentágota címere
Sárszentágota címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Sebestyén Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8126
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 1358 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120[3] m
Terület45,5 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárszentágota (Magyarország)
Sárszentágota
Sárszentágota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 23″, k. h. 18° 33′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 23″, k. h. 18° 33′ 39″
Sárszentágota (Fejér megye)
Sárszentágota
Sárszentágota
Pozíció Fejér megye térképén
Sárszentágota weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentágota témájú médiaállományokat.

Sárszentágota község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye közepén, A Sárvíz mellett fekvő település. Székesfehérvár 26 km, Káloz 8 km, Aba 9 km, Sárbogárd 13 km, Baracs 29 km, Kőszárhegy 26 km, Alap 33,5 km, Sukoró 37 km, Siófok 47 km távolságra található.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Szentágota nevét az oklevelek 1334-ben említik először, nevét ekkor Sancta Agatha-ként írták. A név a középkori templom védőszentjére Szent Ágotára utal. A Sárszentágota nevet a község 1898-ban kapta.

A település besenyők lakhelye volt. 1334-ben a besenyő kerület (rektorátus) egyik esküdtjének nevét említik az oklevelek.1342-ben Besenyő Miklós Bélcsen (Tolna vm.) vesz földet. 1344-ben egy nádori küldött lakhelyeként említik a települést. A 14. század közepétől a falu kisnemesi családok birtoka.

A török időkben lakosai elmenekültek a faluból, helyükre szerbek települtek.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 14,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,8% (20,3% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Katolikus templom. (1740-ben kápolna, 1753-ban templommá bővítik a jezsuiták)
  • Kúria – A jezsuiták építették a XVIII. sz. közepén. Ma a Sárszentágotai Általános Iskola működik benne.
  • 1. és 2. világháborús emlékmű.
  • Székelykapu.

Hírességek a faluban[szerkesztés]

  • Szabó Ervin (1877-1918), könyvtáros, társadalomtudós – Élete utolsó éveiben a településen élt és dolgozott.
Sárszentágota légifotó1.jpg

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárszentágota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárszentágota, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. A vonalon 2009. december óta szünetel a személyforgalom.
  7. Sárszentágota Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]