Ugrás a tartalomhoz

Sárszentágota

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárszentágota
A sárszentágotai katolikus templom
A sárszentágotai katolikus templom
Sárszentágota címere
Sárszentágota címere
Sárszentágota zászlaja
Sárszentágota zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterArany Réka (független)[1]
JegyzőCsalovszkiné Mezei Zsuzsanna[2]
Irányítószám8126
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség1291 fő (2025. jan. 1.)[3]
Népsűrűség28,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120[4] m
Terület45,5 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 14″, k. h. 18° 33′ 42″46.970461°N 18.561550°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 14″, k. h. 18° 33′ 42″46.970461°N 18.561550°E
Sárszentágota (Fejér vármegye)
Sárszentágota
Sárszentágota
Pozíció Fejér vármegye térképén
Sárszentágota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentágota témájú médiaállományokat.

Sárszentágota község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fejér vármegye déli részén, a Sárvíz mellett fekszik. A környező települések közül Káloz 8, Aba 9, Sárbogárd 13, a megyeszékhely Székesfehérvár és Kőszárhegy egyaránt 26-26, Baracs 29, Alap 33,5, Sukoró 37, Siófok pedig 47 kilométer távolságra található.

Mindössze négy közvetlen települési szomszédja van: észak felől Sárkeresztúr, kelet felől Nagylók, dél felől Sárbogárd, nyugat felől pedig Káloz.

A 63-as főút mentén fekszik, így legegyszerűbben ezen az útvonalon lehet megközelíteni Székesfehérvár és Szekszárd-Sárbogárd felől is. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a 6305-ös út is, de azzal csak egy önkormányzati fenntartású, alsóbbrendű út kapcsolja össze a település lakott területeit.

Áthalad Sárszentágota területén a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Börgönd-vasútvonala is, az itteni megállóhely Felsőkörtvélyes és Sárkeresztúr között található, de a vonalon 2009. december óta szünetel a személyforgalom.

A település első ismert okleveles említése 1334-ből származik, nevét akkor Sancta Agatha formában jegyezték fel. A név a falu középkori templomának védőszentjére, Szent Ágotára utal; mai nevét a község 1898-ban kapta.

A település valaha besenyők lakhelye volt. 1334-ből a besenyő kerület (rektorátus) egyik itteni esküdtjének nevét is feljegyezték az oklevelek. 1342-ből arról értesülhetünk, hogy Besenyő Miklós a Tolna vármegyei Bélcsen vett földet. 1344-ből egy nádori küldött lakhelyeként említették a települést. A 14. század közepétől a falu kisnemesi családok birtoka volt. A török időkben a lakosai elmenekültek a faluból, helyükre később szerbek települtek.

  • 1990–1994: Dula József (független)[7]
  • 1994–1998: Dula József (független)[8]
  • 1998–2002: Baranyák István (független)[9]
  • 2002–2006: Baranyák István (független)[10]
  • 2006–2010: Baranyák István (független)[11]
  • 2010–2014: Baranyák István (független)[12]
  • 2014–2019: Sebestyén Zoltán (független)[13]
  • 2019–2024: Sebestyén Zoltán (független)[14]
  • 2024– : Arany Réka (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1359
1343
1358
1296
1285
1307
1308
1291
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 14,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,8% (20,3% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, lengyelnek, görögnek, örménynek és ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt római katolikus, 10,2% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[16]

  • Katolikus templom. (1740-ben kápolna, 1753-ban templommá bővítik a jezsuiták)
  • Kúria – A jezsuiták építették a XVIII. sz. közepén. Ma a Szent Ágota Általános Iskola működik benne.
  • 1. és 2. világháborús emlékmű.
  • Székelykapu.
  • Trianon emlékmű
  • Szabó Ervin (1877-1918), könyvtáros, társadalomtudós – Élete utolsó éveiben a településen élt és dolgozott.
  1. 1 2 "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 22.
  2. "Alapi Közös Önkormányzati Hivatal Sárszentágotai Kirendeltsége" (magyar nyelven). Hozzáférés: 2015. május 9.
  3. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  4. "Sárszentágota, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 8.
  5. 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
  6. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  7. "Sárszentágota települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  8. "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 31.
  9. "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 15.
  10. "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 15.
  11. "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 15.
  12. "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. június 18.
  13. "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 31.
  14. "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 9.
  15. Sárszentágota Helységnévtár
  16. Sárszentágota Helységnévtár