Sárszentágota
| Sárszentágota | |||
| A sárszentágotai katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Sárbogárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Arany Réka (független)[1] | ||
| Jegyző | Csalovszkiné Mezei Zsuzsanna[2] | ||
| Irányítószám | 8126 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1291 fő (2025. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 28,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120[4] m | ||
| Terület | 45,5 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sárszentágota weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentágota témájú médiaállományokat. | |||
Sárszentágota község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fejér vármegye déli részén, a Sárvíz mellett fekszik. A környező települések közül Káloz 8, Aba 9, Sárbogárd 13, a megyeszékhely Székesfehérvár és Kőszárhegy egyaránt 26-26, Baracs 29, Alap 33,5, Sukoró 37, Siófok pedig 47 kilométer távolságra található.
Mindössze négy közvetlen települési szomszédja van: észak felől Sárkeresztúr, kelet felől Nagylók, dél felől Sárbogárd, nyugat felől pedig Káloz.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 63-as főút mentén fekszik, így legegyszerűbben ezen az útvonalon lehet megközelíteni Székesfehérvár és Szekszárd-Sárbogárd felől is. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a 6305-ös út is, de azzal csak egy önkormányzati fenntartású, alsóbbrendű út kapcsolja össze a település lakott területeit.
Áthalad Sárszentágota területén a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Börgönd-vasútvonala is, az itteni megállóhely Felsőkörtvélyes és Sárkeresztúr között található, de a vonalon 2009. december óta szünetel a személyforgalom.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település első ismert okleveles említése 1334-ből származik, nevét akkor Sancta Agatha formában jegyezték fel. A név a falu középkori templomának védőszentjére, Szent Ágotára utal; mai nevét a község 1898-ban kapta.
A település valaha besenyők lakhelye volt. 1334-ből a besenyő kerület (rektorátus) egyik itteni esküdtjének nevét is feljegyezték az oklevelek. 1342-ből arról értesülhetünk, hogy Besenyő Miklós a Tolna vármegyei Bélcsen vett földet. 1344-ből egy nádori küldött lakhelyeként említették a települést. A 14. század közepétől a falu kisnemesi családok birtoka volt. A török időkben a lakosai elmenekültek a faluból, helyükre később szerbek települtek.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Dula József (független)[7]
- 1994–1998: Dula József (független)[8]
- 1998–2002: Baranyák István (független)[9]
- 2002–2006: Baranyák István (független)[10]
- 2006–2010: Baranyák István (független)[11]
- 2010–2014: Baranyák István (független)[12]
- 2014–2019: Sebestyén Zoltán (független)[13]
- 2019–2024: Sebestyén Zoltán (független)[14]
- 2024– : Arany Réka (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1359 | 1343 | 1358 | 1296 | 1285 | 1307 | 1308 | 1291 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 14,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,8% (20,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, lengyelnek, görögnek, örménynek és ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt római katolikus, 10,2% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Katolikus templom. (1740-ben kápolna, 1753-ban templommá bővítik a jezsuiták)
- Kúria – A jezsuiták építették a XVIII. sz. közepén. Ma a Szent Ágota Általános Iskola működik benne.
- 1. és 2. világháborús emlékmű.
- Székelykapu.
- Trianon emlékmű
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szabó Ervin (1877-1918), könyvtáros, társadalomtudós – Élete utolsó éveiben a településen élt és dolgozott.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Györffy György: Fejérvármegye
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 22.
- ↑ "Alapi Közös Önkormányzati Hivatal Sárszentágotai Kirendeltsége" (magyar nyelven). Hozzáférés: 2015. május 9.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Sárszentágota, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 8.
- 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 31.
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 15.
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 15.
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 15.
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. június 18.
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 31.
- ↑ "Sárszentágota települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 9.
- ↑ Sárszentágota Helységnévtár
- ↑ Sárszentágota Helységnévtár
