Iváncsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Iváncsa
Iváncsa címere
Iváncsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Molnár Tibor (független)[1]
Irányítószám 2454
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 2758 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség108,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252[3] m
Terület25,17 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVáli-víz síkja[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iváncsa (Magyarország)
Iváncsa
Iváncsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 27″, k. h. 18° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 27″, k. h. 18° 49′ 43″
Iváncsa (Fejér megye)
Iváncsa
Iváncsa
Pozíció Fejér megye térképén
Iváncsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iváncsa témájú médiaállományokat.

Iváncsa község Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye középső részén fekvő - külterülete alapján - Duna parti település. Budapest 51 km, Százhalombatta 23 km, Velence 19 km, Baracska 19 km, Ercsi 15 km, Adony 6 km távolságra található.

Vasútállomása a település központjától kb. 3 km-re van a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonalon.

Nyugatról az M6-os autópályán, keletről a "régi" 6-os úton közelíthető meg.

Az adonyi Dunapart és öböl miatt turisztikai szempontból is felértékelődik a terület (biciklizés, kenuzás, horgászás). Közelében terülnek el a híres Cikolai (Liviai) halastavak.

Története[szerkesztés]

Iváncsa és környéke ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római kori, avar- és honfoglalás korából származó leletek sokasága került felszínre. Több évezredes múltja a bronzkorig tárul fel előttünk. A Krisztus előtti 2. évezredben a középső bronzkorban a Vatya-kultúra népe lakta. Elsősorban a vízjárta területek partjain emelkedő fennsíkokat szállták meg, így nem meglepő, hogy az iváncsai párkányzaton is otthont találtak.

Tompa Ferenc neves ősrégész 1935-ben öt urnasírt tár fel, de hasonló leletek a község egész területén előfordultak. Ezek között a legbecsesebb egy díszes, felfüggeszthető edényke, mely emberi alakot formáz, két lábon áll.

A rómaiak emlékét őrzi a határvonal – a limes. A mai 6-os műút közelében épült az eszéki országút. A 3. századból való két mérföldkő, az Aquincumtól mért 34 római mérföldet jelölték. Iváncsa határában a „Fok és a Malom út felező útján” Marosi Arnold feltárt egy 4*4 méter alapterületű római épületet, egy őrtorony maradványát.

A népvándorlás koráról egy avar lovasvezér gazdag sírlelete tanúskodik.

A honfoglalás, államalapítás korában királyi birtok.

Nevét az oklevelek 1290-ben említik először, Iwanch alakban. Iváncs királynéi föld volt. 1291-ben Erzsébet királyné Tivadar (Theodor) fehérvári választott prépostnak, királyi alkancellárnak adta, s az adományt 1291-ben Fenenna királyné megújíttatta, s határait is leíratta. Ez első írásos emlékünk – egy adományozó oklevél –, melyben leírják Iváncs földjét rétjeivel, erdeivel, kaszálóival, szigeteivel és minden tartozékával együtt. Iváncs a mai településtől keletre feküdt. A határleírás szerint Iváncs királynéi részének határa átterjedt a Duna keleti oldalára is, s nyugaton a nagy út határolta.

1333-ban a pápai tizedlajstromban a falu plébánosa egy garast fizetett, ami 6-10 család adója lehetett. A középkori falu, Iváncs(a), a Duna partján feküdt, Adony mai határa mellett.

A török időben elnéptelenedett.

Az 1700-as években csak mint puszta szerepel, alig félszáz lakossal. II. József idején Iváncsapuszta népessége 74 fő, a házak száma 14, a családoké 17 volt. Benépesedése a 19. században ment végbe. Birtokosai, baracskai közbirtokosok Iváncsán építkeztek. 1830 óta működik a református iskola és imaház. 1850-ben adóközséggé szerveződött. Legjelentősebb birtokosai a Pázmándyak, Dienesek, Kazaiak, Robozok, Hollósyak, Bédyek, Kandók voltak.

1897-ben olvasókör, 1898 önkéntes tűzoltóegyesület alakult. A 20. század elején a népesség létszáma 1800 fő. 1907-ben a római katolikusok iskolakápolnát építettek, ez lett az új templom megépítéséig, 1985-ig a templomuk. Az első világháború nagy véráldozatot követelt: 122 hősi halottat. 1921-től az agrárnincsteleneknek házhelyet és néhány holdas parcellákat juttatnak. Ekkor épül a Szabadság és a Táncsics utca. Megalakul a Levente Egyesület, a Faluszövetség helyi szervezete, a KALOT, a KALÁSZ, a KIE, a Dalárda. 1938-ban Községi beruházás keretében megkezdődik az áramszolgáltatás bevezetése. A két világháború között díszpolgárrá választják gróf Bethlen István miniszterelnököt, Vas József népjóléti minisztert és Kozma Miklós belügyminisztert. A második világháború alatt közel három hónapig folytak itt a harcok. A hősi halottak száma 64, polgári áldozatoké 27, 1944 nyarán 14 zsidót hurcoltak el.

Az 1950-es években Iváncsa szántóföldjein jött létre Beloiannisz, Fejér megye egyik legfiatalabb települése. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. A körülbelül 400 görög család számára létesítették a települést. Az építkezés rohamléptekben, önkéntes munkában folyt. Rövid idő alatt 418 nagyrészt sorházi (kisebb számban családi házas) lakás, óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház épült fel Görögfalván.

http://kozadat.localinfo.hu/ivancsa/

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,4%, református 14,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 15,2% (32,6% nem nyilatkozott).[6]

Források[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gazdaság, lakosság[szerkesztés]

A helyi ipar meghatározó elemei:

-

A szolgáltatási szektor minden területre kiterjed. Panzió, cukrászda, posta, kiskereskedelmi egységek és természetgyógyász működik itt.

Munkanélküliségi ráta alacsony. A lakosság egy része a környező városokban (Százhalombatta, Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest) keres munkát.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Iváncsa község testvértelepülései:[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Polgármestert választott Iváncsa (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Iváncsa, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Iváncsa Helységnévtár
  7. Iváncsai Szó-váltás, XX. évfolyam 3. szám, 2009. március
  8. Iváncsa testvértelepülései a község honlapján ivancsa.hu

További információk[szerkesztés]