Nadap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nadap
Nadap látképe
Nadap látképe
Nadap címere
Nadap címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállás község
Polgármester Wagner Péter Gábor (független)[1]
Irányítószám 8097
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 541 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség83,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175[3] m
Terület6,93 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájVelencei-hegység[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nadap (Magyarország)
Nadap
Nadap
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 28″, k. h. 18° 37′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 28″, k. h. 18° 37′ 07″
Nadap (Fejér megye)
Nadap
Nadap
Pozíció Fejér megye térképén
Nadap weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadap témájú médiaállományokat.

Nadap (németül: Kaltenberg) község Fejér megye Gárdonyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. A Velence és Lovasberény között futó, a Velencei-hegységet átszelő mellékút mellett fekszik. Autóbusszal elérhető Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől. A község a táj legmagasabban fekvő helysége a maga 202 méterével, ami 100 méterrel magasabb a tó víztükrénél.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,7% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 12,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 10,1% (31,8% nem nyilatkozott).[6]

Története[szerkesztés]

Nadap az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen
Nadap az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen
Nadap az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen
Kilátás a Bence-hegyi kilátóról Nadap felé, a falutól jobbra a Csúcsos-hegy

Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos elméke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a Ziráky grófi családé. Ők építették 1760-ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800. december 3-án megkeresztelték Vörösmarty Mihályt. 1904-ben neogót stílusban átépítették.

Ma a települést egyre többen keresik fel lakóingatlan vásárlása céljából, a község gyors ütemű gazdasági fejlődésben van.

Kitűnő fekvése miatt turisztikai célpontjává vált a Velencei-hegységbe kirándulók, és a Velencei-tóhoz igyekvő számára.

Látnivalók[szerkesztés]

A településen, egy gránitsziklán található a szintezési ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként számít.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nadap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nadap, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Nadap Helységnévtár

További információk[szerkesztés]