Gárdony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gárdony
Jézus Szíve templom, Gádony 03.JPG
Gárdony címere
Gárdony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Gárdonyi
Jogállás város
Polgármester Tóth István József (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Kovácsné dr. Bozsoki Kornélia[2]
Irányítószám 2483
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 206 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 198,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 179[4] m
Terület 63,5 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5][6]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5][6]
Földrajzi kistáj Velencei-medence[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gárdony (Magyarország)
Gárdony
Gárdony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 18° 36′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 18° 36′ 33″
Gárdony (Fejér megye)
Gárdony
Gárdony
Pozíció Fejér megye térképén
Gárdony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdony témájú médiaállományokat.

Gárdony a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye. Részei Gárdony, Agárd, Dinnyés és Csiribpuszta.

Fekvése[szerkesztés]

A fővárostól 50, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 17 kilométerre található. A 7-es elsőrendű főút áthalad a település teljes hosszán, illetve Pákozddal és Zichyújfaluval mellékút köti össze. A város a Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű vasútvonal mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve további a vasútvonal mellett fekvő településekkel. 2013. Gárdonyt is érinti a Velence–Gárdony–Agárd–Dinnyés útvonalon közlekedő autóbusz körjárat.

A település gazdaságát a turizmus határozza meg, vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti. Gárdony manapság tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő magyarázata lehet a nagy beköltözési vágy. Elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező várost.

A település része a Matonyai-tanya, mely 1 lakásból áll és Gárdony centrumától 2,5 kilométerre fekszik.[7]

Története[szerkesztés]

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd, Sukoró, Velence és a tó déli partjától 10 km-re fekvő Zichyújfalu voltak.

Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárat elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnál.

A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épül meg református temploma. A környék a Nádasdi család marhaállományának legeltetésére szolgál a 19. században, innen a Bika völgye elnevezés, amellyel illetik Agárd térségét.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút 1861-es megépítése volt, ami egyben a Velencei-tó lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. 1870-re már a térség legjelentősebb települése[forrás?], melyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolják[forrás?]. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik Gárdony. 1962. szeptember 14-én ide csatolják Zichyújfalut, aminek következtében újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek a nádasok helyén, ami komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.

1989-ben városi rangra emelik a települést, melynek fejlődése az 1990-es években sem áll meg. Majd 1997. december 15-én elszakad a település többi részénél fejletlenebb Zichyújfalu. A különválás fő oka volt, hogy a gárdonyi önkormányzat nem forgatta vissza a faluba az ott keletkező óriási bevételeket, melyeket a zichyújfalui Agrokomplex világszínvonalú[elfogult] takarmánygyárának köszönhettek[elfogult].[forrás?]

Gárdonyi Géza szülőháza Agárdon

A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.

Az agárdi Temetődomb

Régi képek Gárdonyról>>>

Gazdaság, népesség[szerkesztés]

Magyarország egy dinamikusan fejlődő területén fekszik. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-ka.

A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, ami mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.

Sokan vándorolnak a környékre, így az 5. legkedveltebb célpont ma Magyarországon, amit elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet[forrás?]. Az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, ennek következtében a fiatal lakosság aránya viszonylag alacsony.

Sport[szerkesztés]

Kézilabda[szerkesztés]

A Gárdony-Pázmánd NKSE női kézilabdacsapat megnyerte az NBII 2015–2016-os szezonját, így feljutott a csapat az NBI/B bajnokságba.[8]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.
Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán
  • Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
  • Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.
  • Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége Agárdpusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.

Testvérvárosai[szerkesztés]

 Gyergyószentmiklós,Románia

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Gárdony települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  2. Polgármesteri hivatal, Gárdony (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Gárdony, Hungary (magyar nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  7. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  8. Fernecz Balázs; Molnár Artúr: Arany a tó partján (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. május 12. [2016. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  9. Flecken Gieboldehausen - Städtepartnerschaft (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  10. ^ a b c d e f Gárdony testvárvárosi kapcsolatai
  11. Gárdony Város Önkormányzatának képviselő-testületének 13/2007.(IV.25.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (pdf) (Hozzáférés: 2010. december 10.

További információk[szerkesztés]

Sándor Károly Labdarúgó akadémia az Agárdi Nádasdy kastélyban
Reinel compass rose.svg Pákozd Sukoró Velence, Kápolnásnyék Héraldique meuble compas.svg
Székesfehérvár, Börgönd

Észak
Nyugat  Gárdony  Kelet
Dél

Besnyő
Seregélyes Zichyújfalu Pusztaszabolcs