Sárbogárd
Sárbogárd | |||
A Sárbogárdi Járásbíróság épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Sükösd Tamás (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Venicz Anita[2] | ||
Irányítószám | 7000 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 600 fő (2021. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 63,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 131[4] m | ||
Terület | 189,33 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[5] | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 16″, k. h. 18° 37′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 16″, k. h. 18° 37′ 010″ | |||
Sárbogárd weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sárbogárd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárbogárd (németül: Bochart, szerbül: Šarbogard / Шарбогард) város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb, a Dunántúl legnagyobb területű települése.[6]
A város mai központjának, Bogárdnak az első említése 1323-ból való, földesura, Bogárdi István besenyő nemes volt. Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely ma a város része. Az 1969. július 1-jén Sárszentmiklóssal egyesült település 1970-ben kapott nagyközségi, 1986. január 1-én pedig városi rangot. Sárbogárd fontos vasúti csomópont: érinti a Budapest–Pécs-vasútvonal, itt kezdődik a Sárbogárd–Bátaszék-vonal, valamint végpontja a Sárbogárd–Székesfehérvár-vonalnak.[7] A kiváló vasúti kapcsolatok mellett jó közúti megközelíthetőséggel rendelkezik, elsősorban a Székesfehérvárt Szekszárddal összekötő 63-as számú főútnak köszönhetően. Híres szülöttei többek között Mészöly Géza, Májer Lajos és Tinódi Lantos Sebestyén.
Neve[szerkesztés]
Sárbogárd nevében a Bogárdnak a magyar bogár főnév az alapszava. A „Sár-” előtag a Sárvíz folyóra utal. Valószínűleg a Bogár és a Tinódi családoktól kapta Sárbogárd a nevét, akik az első tulajdonosai voltak a területnek.[8]
Élővilága[szerkesztés]
Flóra[szerkesztés]
Sárbogárd és kistérségének növényvilágát leginkább a geológiai felépítése és a földrajzi helyzete határozza meg. Sárbogárd és vele együtt az egész Mezőföld az Alföld flóravidékéhez tartozik. Természetes növénytakarójára jellemzőek voltak a homokpuszták, a löszpuszták, a homoki tölgyesek és a tatár juharos lösztölgyesek, továbbá a folyóvizek völgyeit szikesek, mocsarak, ártéri ligeterdők és rétlápok jellemezték. Napjainkra azonban megváltozott a környék flórája, mindezek már nagyrészt eltűntek, a mocsaras, lápos területeket pedig nagy részét igyekeztek lecsapolni, átalakítani.[9] A 200 évvel ezelőtti ritka fajokban gazdag lápvilágnak mára csak maradványai maradtak. A Sárréti Tájvédelmi Körzetnek területén a mai napig értékes nyúlfarkfüves láprétek, a tocsogós területeken csátés láprétek maradtak fenn. A legértékesebb botanikai értékei a tájvédelmi körzetnek a szikes- és sztyepptársulások, melyek közül kiemelkedő jelentőségűek az ürmöspuszták és a zárt homoki rétek növénytársulása.[10]
Mivel a Mezőföld botanikai szempontból még viszonylag feltáratlan, országos vagy megyei szinten ritka növényfajok is előfordulnak. Például 1890 nyarán a dégi gyógyszerész pamacslabodát (latinul: Krascheninnikovia ceratoides) talált a Sárbogárdhoz tartozó Nagyhörcsökpusztán. 1957 óta pedig semmi jele annak, hogy valaki látott volna pamacslabodát a környéken.[11]
Fauna[szerkesztés]
Sárbogárdon a főút mentén 3 gólyafészek és egy fészekalátét található. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán elérhető adatbázisának 2012-es lekérdezése szerint Sárbogárd területén abban az évben 19 gólyafészek és 10 gólyafészek nélküli fészekalátét volt.[12]
A Sárrét állatvilágát gazdag kétéltűfauna jellemzi (hat béka- és két gőtefaj). A területen a védett madárfajok közül 197 faj előfordulása és 97 faj fészkelése bizonyított, köztük olyan ritkaságok, mint a hamvas rétihéja, a kabasólyom, a macska- és a gyöngybagoly, a kuvik, a kék vércse és a kis őrgébics. A vonuló madárfajok közül a ritkaságuk miatt a kékes rétihéja, a fekete gólya, a réti fülesbagoly és a rétisas előfordulésa a leginkább említésre méltó a Sárréten. A mocsaras részeken pajzsos cankó, bíbic és az igen ritka nagy póling költ, a nedves réteken még viszonylag nagy számban él fogoly és fürj. A tájvédelmi körzet területén élő túzokállomány létszáma az elmúlt időben drasztikus csökkenést mutat. A Sárrét rovarvilága kevéssé kutatott, a ritka lepkefajok közül megtalálható a nagy tűzlepke és a törpeszender.[13]
A Rétszilasi-halastavak a Dunántúl egyik legjelentősebb madárvonulási útvonalán fekszenek, eddig itt több mint 220 madárfajt figyeltek meg. A területen számos fészkelő madár fellelhető, mint például a cigányréce, szerecsensirály, illetve számos gémféle. Az átvonuló madarak közül a vadludak, különösen a vetési ludak tízezrei számára fontos pihenőhelynek, a vadrécéknek pedig fontos táplálkozási területnek számítanak a halastavak. A halastavak nagy vízfelülete számos kétéltű és hüllőfajnak biztosít otthont. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra él nagy számban a halastavak környékén. A halfajok között megtalálható az amur, a csuka, a harcsák, a ponty és a busa is.[10][14][15]
Földrajza[szerkesztés]
A város Fejér vármegye déli részén fekszik, a Dunától mintegy 20 kilométer távolságban, a Közép-Mezőföldön. Földtanilag a település löszös területre épült.
A várostól nyugatra folyik a Sárvíz, amellyel szinte párhuzamosan terül el a település magja (északi része Bogárd, a déli Sárszentmiklós) észak-déli irányban. A városhoz további településrészek, egykori falvak és majorságok is tartoznak, melyek közül a legnagyobb a déli irányban található Rétszilas. Jelentősek továbbá keleti irányban Kislók, nyugatra pedig Hatvanpuszta (más néven Sárhatvan), Örspuszta és Pusztaegres. Az északnyugati része, Alsótöbörzsök a bogárdi rész északnyugati csücskétől hosszan terül el, és rajta keresztül Nagyhörcsökre lehet eljutni. A Sárvíztől nyugatra található Örspuszta, Sárhatvan és Pusztaegres is.
Sárbogárd közúton Székesfehérvártól és Pusztaszabolcstól 42 kilométerre, Budapesttől 91 kilométerre, Dunaújvárostól pedig 27 kilométerre fekszik, míg Szekszárdtól 63 kilométerre.[16]
Éghajlat[szerkesztés]
Sárbogárd a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Sárbogárdon az évi középhőmérséklet 9,6–9,8 °C. A tél viszonylag enyhe, a nyár pedig viszonylag hűvös. Július hónap középhőmérséklete 21–21,5 °C, a január hónap középhőmérséklete -1,5 °C. A napsütéses napok száma évente 70 és 90 között van, a napsütéses órák száma évente körülbelül 2000 óra. Az évi csapadékmennyiség 560 milliméter.[17]
Történelme[szerkesztés]
Sárbogárd területén és környékén évezredekre visszamenőleg megállapíthatók az emberi jelenlét nyomai, a legkorábbiak a neolitikum kései szakaszából valóak.[18] Sárszentmiklós városrészén például római leletegyüttes került elő.[19] A várostól nem messze, a Tringer tanyán, a Forrás-dűlőnél és a Templom-dűlőnél honfoglalás kori sírokat tártak fel az 1960-as évek elején.[20] A Tringer-tanyán többek közt két varkocskorongot, kauri kagylót, láncot, gyöngyöket és függőt találtak.[21]
A város mai központja, Bogárd első említése 1323-ból való, földesura Bogárdi István besenyő nemes volt. Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely mára Sárbogárd része lett. A Sárvíz mellett létrehozott két település tulajdonosai, a Bogárdi és a Tinódy család egymással rokonságban álltak.
A törökök hamar megjelentek a területen. Itt vonult Mohamed pasa 1526-os, 1528-as és 1541-es hadjárata, amelyeken túl további portyázások is jellemezték a hódoltságot. Így az itt élők nagy része vagy egyszerűen nyugatra távozott, vagy a Sárvíz mocsaras vidékén keresett menedéket. A terület felszabadítása az 1684-es, Lotaringiai Károly által vezetett hadművelettel indult, 1686-ban már ténylegesen keresztény felügyelet alatt állt.
A sárbogárdi települések újranépesedése a 17. században magától ment végbe: egyrészt a Duna mentén érkező délszlávok, másrészt a nyugatról és a mocsarakból visszatértek népesítették be a korábbi falvakat. A kereskedelem beindultával – mivel Sárbogárd a Buda–Fehérvár–Pécs és az Enying–Dunaföldvár utak kereszteződésében helyezkedett el – sokat javult az életszínvonal a nagyrészt kisnemesi, egymásra utalt településrészeken. Meszlényi Rudolf a Fejér vármegyei reformnemzedék vezéralakja bogárdi származású, aktívan részt vett a pozsonyi diétán.
A 19. században már Sárbogárdként ismeretes a mai település, miután Tinód és Bogárd az 1880-as években egyesült. Az ekkori település a környék egyéb lakott területeivel ellentétben ténylegesen faluként működött, így sokan költöztek ide a környező majorságokról. 1855-ben azonban már mezővárosi rangot kapott, 1872-ben nagyközség, 1879-ben járási székhely lett.
A mezőváros vasúthálózathoz való csatlakozása 1882-83-ban történt, amikor is rövid idő alatt két vonal épült Sárbogárdon: egyrészt a Budapest – Pécs Vasúttársaság rekordidő alatt elkészült fővonala, másrészt a Rétszilas–Szekszárd Helyi Érdekű Vasút a MÁV kezelésében. Később (1897-ben) ezekhez csatlakozott a Sárbogárd–Székesfehérvár fővonal is. Így regionális központi jellege folyton nőtt; a 20. század elején az ipar – elsősorban a környék jó mezőgazdasági terményeire épült élelmiszeripar – is megjelent a városban. 1920-ban alapították meg a Sárbogárdi Gimnáziumot.
Sárbogárd a második világháború során, 1944. december 1. és 1945. március 24. között a frontvonalon feküdt, ami súlyos pusztításokat okozott a településnek. Ám a háború lezárultával komoly fejlődés várt rá.
Az 1956-os forradalom budapesti kirobbanását követően Sárbogárdon is tüntetések zajlottak le. Október 28-án megalakult a Forradalmi Tanács. November 4-én hajnalban megindult a szovjet támadás a város ellen.[22]
1953-54-ben új vasútvonal (Rétszilas–Sztálinváros) épült a városban. Az 1960-as években pedig az ipar is ugrásszerűen gyarapodott, élelmiszer- és feldolgozó ipari vállalatok, valamint a VIDEOTON jelent meg a településen. Az 1969. július 1-jén Sárszentmiklóssal egyesült település 1970-ben kapott nagyközségi rangot, 1986. január 1-jétől pedig város.
Sárbogárd és a katonaság[szerkesztés]
A II. világháború előtti és az azt követő közvetlen időszak[szerkesztés]
Keveset tudunk erről az időszakról. Nem tudjuk pontosan, hogy a (magyar és volt szovjet) laktanyák pontosan mikor épültek. Az sem pontos adat, hogy a szovjetek mikor kerültek ide. Az 1945-ös időpont feltételezés, mivel a Különleges Hadtest – lásd majd a sárbogárdi vonatkozását később – az ausztriai csapatok biztosítására alakult. Ez a körülmény 1955. május 15-ig állt fenn, mivel ekkor írták alá az Ausztria semlegességét garantáló bécsi államszerződést és a szovjetek kivonultak Ausztriából. Ezután már – nemzetközi szerződés híján – illegálisan tartózkodtak Magyarországon.
A magyar laktanyáról annyit tudunk, hogy 1945 előtt már létezett, pár épülettel és több istálló és szín épülettel. (Erről helyszínrajz található).
Sajnos írásos alapja csak az alábbi alakulatnak és intézménynek található: 1938-45:18/II. Honvéd Gyalogos Zászlóalj (Elöljáró: M.kir. 18. Honvéd Gyalogezred, Szekszárd.) A zászlóalj biztosan harcolt a doni csatában. 1944-45: 252. Vöröskereszt Hadikórház Sárbogárd. (A hátországi kategóriákban, a volt titkos ügyiratok jegyzékében található.)
„Ideiglenesen” hazánkban állomásozó alakulatok[szerkesztés]
1945-től: Szovjet alakulatok a rendszerváltásig. (Harckocsizó ezred, sorozatvető ezred, építő zászlóalj). …A Szovjet Honvédelmi Minisztérium 1956 október 23-án 20 órára riadókészültségbe helyezte a Magyarországon állomásozó Különleges Hadtest két gépesített hadosztályát, és meghatározta, hogy a hadtest fő erőivel vonuljon be Budapestre, foglalja el a város legfontosabb objektumait, és „állítsa helyre a rendet”. …A szovjet csapatok október 23-án 22 órakor Kecskemét, Cegléd, Szolnok, Székesfehérvár és Sárbogárd helyőrségekből megkezdték a menetet Budapest irányába. Tehát, az akkori, sárbogárdi – 37. gárda harckocsizó ezred – szovjet alakulat részt vett a forradalom fő gócpontjának leverésében. (Szerző megjegyzése: Amikor ezeket a sorokat olvastam a felszabadított titkos okmányok alapján, eszembe jutott: 1956-ban -az akkori járásszékhelyen- Adonyban laktunk és nevezett időpontban a 6-os számú főúton, Sztálinváros-Kulcs felől, hosszú sorban dübörögtek a harckocsik, Budapest felé. Szinte rengett a föld! Akkor még nem tudhattam, ma már tudom, hogy ezek Sárbogárdról jöttek, mivel a többi helyőrség kizárható.)
A honvédségi levéltári anyagokban is említett alakulatok, szervezetek[szerkesztés]
1950. november 1.-1951. október 31.: 62. páncéltörő tüzérezred (MN 9216) 1950. november 1.-1951. október 31.: 36. páncéltörő tüzérdandár-parancsnokság (MN 9564) 1952. december 1.-1953. október 27.: 17. önálló nehéz harckocsi- rohamlöveg ezred (MN 9935) 1953. november 15.-1956. február 26.: 85. tarackágyús tüzérosztály (MN 5826) 1953. november 15.-1956. február 26.: 95. tarackágyús tüzérosztály (MN 3110) 1953. november 15.-1954. november 24.: 34. ágyús tüzérdandár-parancsnokság (MN 9900) 1953. november 15.-1954. november 24.: 40. tüzér műszeres felderítő osztály (MN 5318) 1954. november 25.-1956. február 25.: 79. ágyús tüzérosztály (MN 5993) A fenti alakulatok az 50-es évek „tömeghadsereg kialakításának termékei”.
1951-1955: MH Sárbogárdi Kiegészítő Parancsnokság (városi) 1958-1966, 1967-1972: MN Sárbogárd Járási Kiegészítő Parancsnokság (járási) Megjegyzés: Az idősebb korosztály még emlékezhet a régi kultúrházi sorozásokra! 1972-1985: MN Járási Polgárivédelmi Parancsnokság Megjegyzés: Nagyon sok helyi lakos volt tagja a polgári védelmi szak-alakulatoknak – riasztó, egészségügyi, műszaki, vegyi-védelmi -, melyek többször is tartottak gyakorlatot a településen. (Megjegyzés: Kezdetben, 1951. június 1. előtt az alakulatok, szervek megnevezése MH-Magyar Honvédség, utána MN-Magyar Néphadsereg, majd 1990. március 15.-től újra MH).
1960-tól honi légvédelmi tüzér-/rakéta alakulatok:
1960. november 1.-1973. március 30.: 11/4. Honi Légvédelmi Tüzérosztály (MN 1124) 1978. március 31.-1987. június 30.: 104/1. Honi Légvédelmi Tüzérosztály (MN 1124) 1987. július 1.-1991. június 30.: 104/1. Honi Légvédelmi Rakétaosztály (MN 1124) 1991. július 1.-1995: 11/5. Honi Légvédelmi Rakétaosztály (MN 1124) és Központi Kiképzőbázis 1995-1996: 5. Honi Légvédelmi Rakéta Osztály-Csoport (11/2 és 11/5 osztályokból) 1996-2001. június 30: 5. Honi Légvédelmi Rakéta Zászlóalj ( 7-VOLHOV osztályból)
Megjegyzés: A 2001-es lv a laktanya bezárásának dátuma. 1999-ben léptünk be a NATO-ba. Egyetlen gyakorlaton vett részt 2 VOLHOV osztály. Ez az „orosz technika” nem kellett, így teljes felszámolásra került.
Rövid időre a laktanyába telepített légvédelmi alakulatok[szerkesztés]
1985. március 1-1986. január 1.: 104/4. Honi Légvédelmi Tüzér-Osztálycsoport (MN 1698) 1977. november 1-1978. május 5.: 11/12. Honi Légvédelmi Tüzérosztály (MN 6367)
1983. július 4.-1991. június 30.: 104. Honi Légvédelmi Tüzér-/Rakétaezred Parancsnokság (MN 3011)
Megjegyzés: Ez volt a település és a honvédség kapcsolatának „virágkora”. Az ezredtörzs áttelepülését (diszlokációját) megelőző években kezdődő, zömében új létesítmények építése és színvonalas felújítási tevékenység tette lehetővé a helyőrség alakulatainak és családjainak a megfelelő elhelyezést. A tevékenység több építési ütemben zajlott, folytatódott a diszlokáció után is.
Amit a városnak a honvédség adott: A három ütemben átadott 260 db új, összkomfortos lakás. A lakótelepen felépült Helyőrségi Klub, új hőközpont, park és korszerű sportlétesítmények. Jelentős számú iskolai és óvodai férőhely kialakítás, kereskedelmi egységek bővítése. A környék közműhálózatának bővítése új létesítményekkel: víz-, csatorna-, központi fűtés, melegvíz- és központi TV kábelhálózatok. Elektromos transzformátor állomások telepítése. Út- és járdahálózat bővítése, felújítása, stb. Nem véletlenül, többször is találkoztunk azzal a megállapítással, hogy a fenti tények elősegítették a település várossá nyilvánítását. A laktanyát és a lakótelepet az ARÉV (Alba Regia Építőipari Vállalat), a titkos katonai objektumokat a honvédség kijelölt építőipari alakulatai (KAFÉV) építették.
1966-tól rádiótechnikai alakulatok (MN 8687):
1966.09.01-1977.08.31: 45/2. Hadműveleti Rádiótechnikai Század 1977.09.01-1978.03.30: 45/2. Honi Rádiótechnikai Század 1978.03.31-1985.08.30: 54/3. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj 1985.08.31-1997.12.31: 4. Honi Rádiótechnika Zászlóalj Parancsnokság
Csak háborúban feltöltendő „M” keretalakulatok: 1968-85: Vonalépítő híradó alakulat (Központja: Ercsi) 1969-91: Hírközpont (Központja: Nyíregyháza) Megjegyzés: Főleg az utóbbi – köznyelv szerint az „M” törzs – mozgósítási gyakorlatain volt tele a település és az ágotai erdő tartalékosokkal.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Németh Rudolf (nem ismert)[23]
- 1994–1998: Varga László (MSZP)[24]
- 1998–2002: Varnyu Péter (független)[25]
- 2002–2006: Juhász János (MSZP)[26]
- 2006–2010: Juhász János (független)[27]
- 2010–2014: Dr. Sükösd Tamás (Fidesz)[28]
- 2014–2019: Dr. Sükösd Tamás (Fidesz)[29]
- 2019-től: Dr. Sükösd Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárdnak 13 541 lakosa volt, ennek a 96%-a magyar, a 0,7%-a cigány, a 0,3%-a német nemzetiségű és 3,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre.[30]
2012. január elsején 5098[31] lakás volt a városban, km²-enként 26,925.
A 2011-es népszámlálás során a 12 635 lakos 82,5%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Sárbogárd lakónépességének alakulása:[32]

Sárbogárd városrészei[szerkesztés]
- Sárszentmiklós
- Ötvenkilencpuszta
- Kislók
- Alsótöbörzsök
- Sárbogárd
.
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút[szerkesztés]
Sárbogárd fontos vasúti csomópont. A Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalról Sárkeresztúr-Székesfehérvár felé, illetve Rétszilason Szekszárd–Tolna-Mözs-Bátaszék–Baja irányába van fővonali leágazás a településen. Rétszilast egy másik vasútvonal Mezőfalvával és azon keresztül Dunaújvárossal kapcsolja össze (Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal). Sárbogárdot Budapesttel, Péccsel, Kaposvárral, Zágrábbal köti össze InterCity, gyorsvonatok a Dél-Dunántúl fontosabb városaiba, Somogyszobra és Budapestre szállítják az utasokat. Néhány személyvonat is közlekedik az előbbi négy vasútvonalon.
Felvételi épület[szerkesztés]
Az állomásépület a MÁV első háború utáni épülete, 1947-ben épült, bauhaus stílusban, terveit Kajdi Ferenc készítette.[33]
A sárbogárdi vasútállomás állaga napjainkra leromlott.[34][35] Pécsek Imre, a MÁV kommunikációs igazgatóságának szakértője a Fejér Megyei Hírlapnak elmondta, hogy a vasúttársaság arra törekszik, hogy hosszú távú megoldás szülessen, amikor a vasútállomás felújításra kerül.[36]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
A város legfontosabb útja a 63-as főút, amely Székesfehérvárt Szekszárddal köti össze. Ezzel párhuzamosan húzódik, mintegy 6-8 kilométerre nyugatra, a Sárvíz völgyének túlsó szélén a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út, amely a város közigazgatási területének nyugati részén fekvő településrészek (Örspuszta, Hatvanpuszta, Nagyhörcsökpuszta) számára biztosít összeköttetést. Dunaújvárossal és Mezőfalvával a várost a 6219-es út kapcsolja össze, Kislókra a 6215-ös úton, Alapra pedig a 6223-as úton lehet eljutni Sárbogárd belvárosából; Alsótöbörzsök-Nagyhörcsökpuszta felé a 6305-ös út indul a városközpontból, Mezőszilassal pedig a 6306-os út köti össze, Örspuszta és Pusztaegres érintésével. Érinti még a város közigazgatási határát a Dég-Káloz közti 6304-es számú összekötő út is. Érdemes megemlíteni az M6-os és az M7-es autópálya közelségét, ami a nagy távolságokra való közlekedést, szállítást teszi könnyebbé. Sárbogárd helyközi autóbusz-közlekedése biztosítja a város elérhetőségét a környező megyei jogú városokból, Győrből és a szomszédos településekről; a városban helyi járat is üzemel.
Az M8-as autópálya építésének egyik verziója szerint Sárbogárdon is áthaladna az autópálya. Nagy vita alakult a körül, hogy az autópálya Fejér megyei szakasza Székesfehérvár vagy Sárbogárd–Enying térsége felé vezessen-e el. Egyes érvek szerint, ha a Sárbogárd és Enying térségében haladna el az autópálya, akkor több munkalehetőség alakulna ki az autópálya 70*70 kilométeres térségben, ami megoldaná Tolna, Fejér és Somogy vármegye munkanélküliségi problémáját. Más érvek szerint, ha Székesfehérvár felé kerülne az autópálya akkor 7000-rel több munkalehetőség teremtődne és ⅓-dal több külföldi befektetőt vonzana, mint a Sárbogárd felé elkerülő szakasz.[37][38][39][40]
Gazdaság[szerkesztés]
Munkanélküliség[szerkesztés]
Fejér vármegyében az országos átlagnál jóval kisebb a munkanélküliség, azonban a megye különböző pontjain eltérőek az értékek. A munkanélküliségi ráta a megye déli részén, a Sárbogárdi és az Enyingi járásban mutatja a legmagasabb értékeket. A térség azonban az elmúlt években folyamatosan fejlődött, ennek köszönhetően kezd fölzárkózni a 2%-nál is alacsonyabb munkanélküliségi rátával bíró Székesfehérvárhoz és környékéhez.[41][42][43]
Mérés dátuma | 2000. január 20.[44] | 2002. január 20.[45] | 2004. január 20.[46] | 2006. január 20.[47] | 2008. január 20.[48] | 2010. január 20.[49] | 2012. január 20.[50] | 2014. január 20.[51] | 2016. január 20.[52] | 2018. január 20.[53] | 2019. január 20.[54] |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Munkanélküliségi ráta (%) | 8,91 | 8,80 | 9,06 | 10,56 | 9,88 | 12,03 | 14,64 | 10,56 | 7,85 | 5,30 | 4,53 |
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A város lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. A környező kiváló minőségű földeken gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztés folyik, de jellemző a sertéstenyésztés is. Sárbogárd térsége gyümölcstelepítésre kiválóan alkalmas.[55] A mezőgazdasági terményekre kiterjedt feldolgozóipar épül.
Sárbogárd területének 86%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A város területének 66,7%-a szántóföld; 11,1%-a legelő; 3,1%-a erdő; 1,1%-a rét. A kivett (vagyis lakott) terület 13,8%-a Sárbogárd területének.[56]
Sárbogárdon sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés folyik. 1863-ban a szarvasmarhák száma 220, a baromfiak száma 21 000, a sertések száma 400 darab volt. 2011-ben a szarvasmarhák száma 635, a baromfiak száma 9000, a sertések száma pedig 4200 darab. Az állattenyésztés legfontosabb ágazata a sertéstenyésztés.[56]
2011-ben a mezőgazdasági alkatrészeket, gépeket árusító Valkon Kft. telephelyet hozott létre Sárbogárdon, melyet október 21-én mutattak be a nyilvánosság számára.[57][58] A telephely javítóműhelyként, alkatrészboltként, funkcionál.[59][60]
A mezőgazdasági cégek közül jelen van még Sárbogárdon, a Köztársaság úton a KITE Zrt is.[61] A cég tevékenységi köre a mezőgazdasági termelők továbbképzése, szakmai bemutatók, szaktanácsadások, gazdasági érdekképviselet, információcserék szervezése.[62]
Ipar[szerkesztés]
Sárbogárd 1920-ig a népi bútorkészítés központja volt.[63]
1993-ban létrejött a Sárbogárdi Ipari Park, a volt szovjet laktanya területén. 2000-ben a Mannesmann VDO Car Communication multicég beszüntette a munkát az autórádiókat gyártó sárbogárdi üzemében. A Mannesmann iparűzési adójából befolyó összeg Sárbogárd 1,7 milliárdos költségvetésének 8-10%-át adta. (A cég 1999-ben 1,3 millió készüléket gyártott itt, és távozásával 845 munkahely szűnt meg Sárbogárdon). A gyártást Kínába helyezték át, ahol olcsóbb a munkaerő és alacsonyabbak az alkatrészárak, továbbá a működés egyéb járulékos költségei is, mint Magyarországon.[64] Az év októberében a honvédség helyi alakulata is eltávozott a városból, amivel szintén munkahelyek szűntek meg.[65][66]
2003-ban egy holland cég, a Key Tech egy üzem kivitelezésébe kezdett,[66] de 2009-ben beszüntették a munkát.[67] A cég bezárásával 120 ember maradt munka nélkül. Helyi hírek szerint még a gépeket is eladták.[68][69]
Sárbogárd legnagyobb ipari létesítménye a VIDEOTON sárbogárdi üzemegysége volt, a maga 107000 m²-es területével,[70] mely napjainkban[71] már nem működik.[72]
Szolgáltatások[szerkesztés]
A szolgáltatási és kereskedelmi szektor kiterjedt (főleg a szállítmányozás terén), de elmarad a megye egyéb városaiban megszokott átlagtól.
A nagykereskedelmi áruházláncok közül Sárbogárdon megtalálható a Lidl,[73] a Rossmann,[74] a Tesco,[75] a Penny Market és a Coop (a Coopnak 3 üzlete van Sárbogárdon[76][77][78]). Egykoron Plus áruház is volt a városban, de beleolvadt a Sparba. 2009. február 12-én nyílt meg a vásárlók előtt a Plus áruház egykori helyén a Spar.[79]
Sárbogárd több pontján található postahivatal. 2005 tavaszán adták át a posta új központi épületét, amely Fejér vármegye legkorszerűbb postahivatala.[80] A beruházás megközelítőleg 100 millió forint volt. A posta felavatásán a miniszterelnök is ott volt.[81]
OMV üzemanyagtöltő állomás található Sárbogárdon, az Ady Endre utcában.[82][83]
Kultúra, oktatás, média[szerkesztés]
Kultúra[szerkesztés]
A városi művelődési házban (József Attila Művelődési Ház) tanfolyamok (jóga, KRESZ, angol, néptánc, modern tánc stb.), klubok (nyugdíjas, természetjáró, életmód) amatőr művészeti közösségek (Városi Vegyeskar, Városi Fúvószenekar, Petőfi Irodalmi Színpad) működnek.[84] A könyvtári ellátást a Madarász József Városi Könyvtár biztosítja. Gyakran rendeznek kiállításokat, irodalmi előadásokat, találkozókat.
A város több település összevonásával jött létre, ezért máig megőrizte többközpontúságát. Ebből adódóan a két legnagyobb hozzácsatolt településrészen (Sárszentmiklós és Töbörzsök) külön klubkönyvtárak szolgálják a közművelődést.[85]
Madarász József Városi Könyvtár[szerkesztés]
A Madarász József Városi Könyvtár 1952. november 7. óta áll az olvasók rendelkezésére. A kezdetek idején a könyvállomány körülbelül 3000 volt. Napjainkban a könyvtár több mint 61 ezer könyvet, 3000 kép- és 2600 hangzódokumentumot, 100 folyóiratot kölcsönöz.[86] A magyar kultúra napján felolvasó délelőttöket és -délutánokat tartanak.[87]
Oktatás[szerkesztés]
Oktatástörténet[szerkesztés]
Sárbogárdon az iskolai oktatás beindulása az 1784-es esztendőig nyúlik vissza. 1791-ben két népiskola indított a református egyház. 1826-ban felmerült az egyházi gimnázium alapításának gondolata, de abban az évszázadban nem lett belőle semmi. 1921-ben Csanády Sándor, helyi születésű pedagógus létrehozta az akkori Magyarország egyetlen önkormányzati fenntartású középfokú iskoláját, amely 1928-ban bezárta kapuit. 1932-ben magántulajdonú polgári iskola indult Sárbogárdon, melyet 1938-ban államosítottak. Ez az iskola 1948-ban zárta be a kapuit.[88]
Általános iskolák és óvodák[szerkesztés]
A településen 3 óvoda (a 4. megszűnt 2008-ban) és 4 általános iskola működik.
- Zengő Óvoda
- Kipp-kopp Óvoda
- Kölyökvár Óvoda (Pusztaegresen)
- Szent István Általános Iskola
- Mészöly Géza Általános Iskola
- Sárszentmiklósi Általános Iskola
Speciális iskola[szerkesztés]
A Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény egy többcélú intézmény, mely 1984-től kizárólag fogyatékos tanulókkal foglalkozó általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási létesítmény, illetve speciális szakiskolai oktatási feladatokat nappali ellátására szakosodott. A szakiskolában könnyűipari (bőrtárgykészítő, textiltermék összeállító) és építészeti szakmacsoport (mázoló és lakkozó, plakátragasztó, szobafestő, tapétázó) működik.[93][94]
Az iskolába főképpen Bicske, Martonvásár, Mór, Sárbogárd, Velence településekről jelentkeznek a diákok. Speciális készségfejlesztő szakiskolaként az akadályozott tanulók is esélyt kapnak. Szakszolgálati programjukon keresztül foglalkoznak gyógypedagógiai tanácsadással, fejlesztő felkészítéssel, stb. Szakmai szolgáltatásai között van a szaktanácsadás, pedagógusok továbbképzése, tanácsadó szolgálat, stb.[95]
Az intézmény 2012. január elsejétől állami fenntartásba került.[96][97]
Középiskola[szerkesztés]
A Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola 1951. szeptember 16-án indult el két első és egy második osztállyal a mai Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola jogelődje, a tanítóképző. A kezdetekkor az iskolának 90 tanulója és öt nevelője volt. Amíg felépítették a szükséges épületeket, az állam kisajátította a Huszár Ágoston-kúriát és diákotthonnak a dr. Örvös Olivér által félig felépített, kórháznak szánt épületeket használták. A tortatermet leszámítva 1956-ig az épületek elkészültek.[88]
1955 és 1961 között az osztályok reál és humán tagozatosok voltak. 1958-ban az iskola beiskolázása elérte a nyolc osztályt, amelyek közül 5 reál és 3 humán tagozatos volt. Tanulói létszáma már 220 és 240 között, a tantestületé pedig 12 és 18 fő között mozgott ekkoriban. 1961-ben már csak általános tantervű osztályok indultak. Az iskola az idők folyamán néhány névváltozáson is átesett: 1964 és 1971 között Általános Gimnázium és Szakközépiskola (Öntözőgépész és Közgazdasági Szakközépiskola), 1971 és 1973 között Általános Gimnázium és Szakközépiskola, 1973 és 1988 között Petőfi Sándor Gimnázium, 1988-tól Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola néven működött.[88] 2012. január 1-jén a középiskola a Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonából az államéba került az iskola, így a hivatalos neve Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola lett.[96]
2011. szeptember 1-jén az iskolának 430 diákja volt.[98]
Az iskolában kiemelt figyelmet kap az informatikai és nyelvi képzés és több mint 20 szakkörre van lehetőségük a nebulóknak.[99]
Rendezvények[szerkesztés]
Sárbogárdi Napok[szerkesztés]
Sárbogárdi Napok néven évente rendeznek kulturális fesztivált a városban, aminek programsorozatában sportversenyek (labdarúgó-bajnokság, kosárlabdatorna, kézilabdatorna stb.),[100] zenés műsorok,[101] főzőverseny és sok egyéb kulturális műsorszám szerepel.[102][103] 2012-ben 21. alkalommal rendezték meg a Sárbogárdi Napokat.
Hintók versenye[szerkesztés]
A város egyik leglátogatottabb rendezvénye a Hintók Versenye, amely minden év áprilisa utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a város egyik legszebb pontján, az Ifjúsági Parkban. Rendezője a Sárbogárdi Lovas Egyesület.[104] A versenyen két kategóriában lehet nevezni: akadályhajtásban és vadászhajtásban.[105] A versenyen kívül egyéb programsorozatok várják az odalátogatókat.[106]
A Polgárok a Városért Civil Műhely[szerkesztés]
Közösségi élet terén új színfolt: a „Polgárok a Városért Civil Műhely” létrejötte, amihez 2008 januárjában a városközpont rehabilitációjával kapcsolatban kipattant botrány köthető. Ez még nagyobb összefogásra késztette a sárbogárdiakat, s ebből született meg a Polgárok a Városért Civil Műhely.[107][108] Sikereként könyveli el, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki védettségi státusszal látta el a sárbogárdi zsinagógát.
A sárbogárdi KAPOCS Egyesületet szervezte, 2010 óta működésének nincs nyoma.[109]
Média[szerkesztés]
Sárbogárdnak saját nyomdája van. Rendszeresen megjelenő lapjai a Sárréti Híd és a Bogárd és Vidéke. Helyi televíziói a Bogárdi TV, illetve a Mosoly TV. A város információs portálja a www.bogard.hu. A város chatjeként működik a Sárbogárd Chat.
Sárbogárd legelső újságja a Haladás volt, ami csak néhány kiadást ért meg, 1895-ben. Ezt követően a Járási Értesítő 1901-ben, a Vértesalja hitéleti füzet 1910-ben és a két szakaszban megjelent Sárbogárd és Vidéke 1907-ben és 1912-ben jelent meg a helyi sajtóban.[110]
2005-ben Lugossy István rendező „Szabad a gazda – Sárbogárd, 90-es évek” néven 90 perces, korhatár nélkül megtekinthető dokumentumfilmet készített, amely Sárbogárd és környékének mezőgazdaságán keresztül mutatja be Magyarország mezőgazdaságnak a rendszerváltás utáni ellentmondásokkal teli időszakát.[111][112][113][114]
Sportélete[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Sárbogárdon igen élénk sportélet folyik, a város számos sportban képviselteti magát. Focicsapata, az 1919-ben[115] alapított Sárbogárd LSC a Fejér megyei másodosztályban szerepel. A Sárbogárdhoz tartozó Sárszentmiklós labdarúgócsapata pedig az 1989-ben[116] alapított Sárszentmiklósi SE a Fejér megyei elsőosztályban.[117] A Sárbogárd LSC-nek számos korosztályban van csapata: U7, U9, U11, ifi és a felnőtt korosztálya áll helyt a bajnokságban. A Sárszentmiklósi SE-nek pedig U7, U9, U11, U13, U16, ifi és felnőtt korosztálya szerepel a bajnokságban.[118]
Kézilabda[szerkesztés]
Kézilabdában a férfi kézilabdacsapata a VAX KE Sárbogárd a megyei bajnokságban játszik. 2018-tól U9-es korosztálytól egészen U12-is szerepelnek az utánpótlás bajnokságokban. A kézilabda sportot 20 év után 2007-ben élesztették újjá a városban.[119][120] Az edzéseiket a Mészöly Géza Általános Iskola tornacsarnokában bonyolítják le, a mérkőzéseket az infrastruktúra (szabvány méretű tornacsarnok) hiánya miatt 2019-es évtől pedig a Simontornyai Városi Sportcsarnokban. A férfi felnőtt csapat a 2009–2010-es megyei bajnokságot megnyerte, azonban tárgyi és anyagi feltételek hiányában nem tudott a csapat az NB2-ben indulni.[121][122] A város női csapata a 2010-11-es szezon végeztével megszűnt.
Kosárlabda[szerkesztés]
Sárbogárdon a kosárlabda sport 2008-ban szerveződött újjá.[123] A városnak férfi felnőtt korosztályú csapata van, amely Fejér Megyei Bajnokságban játszik. A mérkőzések és edzések a Sárszentmiklósi Általános Iskola tornatermében történnek.[124] A 2011–2012-es szezonban 14 fővel indult a csapat a bajnokságban.[125]
Íjászat[szerkesztés]
Az íjászsport Sárbogárdra az 1970-es évek elejére érkezett meg Pál Viktor tanácselnök, Ács István Ágoston és Stern Éva jóvoltából. 1988-ig a Videoton SE szakosztályaként működött. 1988 és 1991 nyara között az íjászat szünetelt Sárbogárdon. Gilicze László 1991-ben szakosztályi szinten újraélesztette az íjászatot. 1999-ben a szakosztály tagjai elhatározták, hogy kiválnak az Sárbogárd SE-ből, s létrehoznak egy új egyesületet, 2000. június 9-én Sárréti Íjjász Club Egyesület néven. November 8-i ülésén a Magyar Íjász Szövetség felvette tagjai közé őket.[126]
Shotokan karate[szerkesztés]
Sárbogárd a küzdősportban is jeleskedik. A városban shotokan karate oktatás folyik, aminek klubja is van, megalapítása Németh László nevéhez fűződik. Sárbogárdon napjainkig nincs más karateiskola, csak a shotokan karate, pedig számos irányzat próbált itt iskolát alapítani, de mind hamar megszűnt.[127]
Galambászat[szerkesztés]
A postagalambsport is jelen van Sárbogárdon. A D-13 Postagalamb Sport Egyesület 1989-ben lett bejegyezve a Fejér Megyei Bíróság 202-es sorszáma alá.[128] Az egyesület tagja a Magyar Postagalamb Szövetségnek és a Dél-Duna Tagszövetségének.[129] Az egyesület évértékelőit mindig a Két Kovács Vendéglőben rendezik meg.[130] A 2009-es esztendőben az egyesület egyik tagja elnyerte az Anker-kupát.
Asztalitenisz[szerkesztés]
Asztalitenisz egyesület 1994-ben alakult Sárbogárdon. Az klub először 1995-ben nevezett a megyei első osztályba, a női csapat pedig az NB 2-be, utóbbi 1999-ben visszavonult. Az egyesület utánpótlás-nevelést folytat a kezdetektől.[131] Napjainkban megyei és NB3-as csapata van az egyesületnek.[132][133] Minden évben a Sárbogárdi Napokon asztalitenisz csapatversenyt rendeznek Sárbogárdon.[134][135]
Lovas sport[szerkesztés]
A Sárbogárdi Lovas Egyesület 1997-ben jött létre. Az ugrósport volt ekkoriban a fő csapásirány.[136] Sárbogárdon 1995-től minden évben megrendezik a Hintók Versenyét az Ifjúsági Parkban.[137]
Autósport[szerkesztés]
Sárbogárd autósport egyesülete a Zsobi Racing Autósport Egyesület egy 2004-ben létrejött ralicsapatból alakult meg 2006-ban. Az egyesület pilótája Zsobrák Róbert, a navigátora pedig dr. Murányi Róbert, mindketten a sárbogárdi rendőrkapitányságon dolgoznak.
2005-ben egy Lada 2105 (Lada Riva) típusú versenyautóval indultak a TAM-BAU Kupasorozatban, 2006-ban pedig egy Volkswagen Golf típusú versenyautóval a Suzuki Hirt Kupasorozatban.[138]
Az egyesület céljai közt szerepel, hogy a technikai sportok iránt érdeklődő fiatalok szervezett formában próbálják ki az autósportot(en) és el tudják mélyíteni szakmai tudásukat e téren. Továbbá az autósport népszerűsítését is céljuknak tekintik.[139][140][141]
Testépítő klub[szerkesztés]
A Delta Testépítő Klub épülete az Ady Endre út 114. házszáma alatt található.[142] A testépítés mellett szaunázásra és masszásra is lehetőség van.[143]
A Delta Testépítő Klub tagja, Horváth Tibor 2000-ben a Langermann Péter emlékversenyen fekvenyomó és erőemelő egyéni versenyszámban indult. Erőemelésben második, fekvenyomásban ötödik helyezést ért el.[144]
Természetjáró kör[szerkesztés]
A természetjáró kör a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség tagszervezete[145] 1993-ban alakult meg. Minden évben 13-14 túrát szerveznek, melyből tíz egynapos, a többi pedig több napig tartó.[146][147]
A természetjáró kör taglétszáma 2001-ben 13 fő, 2002-ben 11 fő,[148] 2003-ban 14 fő,[149] 2004-ben 13 fő,[150] 2005-ben 20 fő.[151]
Sportlövészet[szerkesztés]
Az 1992-ben alapított Flórián 07 Lövészklub nevezetű egyesület műveli Sárbogárdon a sportlövészetet. Az egyesület elnöke Kiss András. A lövészklub céljai közt szerepel a sportlövészet népszerűsítése szabadidős és versenyszerű programként, továbbá a tagok versenyzéseihez és felkészüléseihez való feltételek megteremtése. A szervezet lőterén folynak a magányszemélyek fegyvertartási engedélyéhez tartozó maroklőfegyverrel végrehajtott lövészetei.[152][153][154]
Úszás[szerkesztés]
2018-ban az Ifjúsági Parkban épült egy uszoda, ahol a környező iskolák úszásoktatása folyik.
Nevezetességei[szerkesztés]
2000 novemberében emlékművet készítettek az 1956-os forradalom emlékére. Térmeg László bútorkészítő, fafaragó iparművész mellett Gaál János fabútorai lettek berendezve a Sárbogárdi parasztházban, a Köztársaság utca 70. szám alatt, az épület fa szerkezeti megoldásokkal készült.
Köztéri szobrok[szerkesztés]


Sárbogárdon viszonylag kevés köztéri szobor található. Főleg idekötődő személyeknek, illetve Sárbogárdot is érintő eseményeknek van köztéri szobruk, mint például Boross Mihály emlékműve, aki utolsó éveit Bogárdon töltötte. A neki állított emlékművet Huszár Péter kőfaragó tervezte és a kivitelezését az ő cége hajtotta végre. Az alkotás az Ady Endre út és az Attila utca kereszteződésével határolt üzletközpontnál található.[155] Sárbogárdhoz kötődő személy még, akinek köztéri szobra van a városban Kossuth Zsuzsanna és Petőfi Sándor. Kossuth Zsuzsanna 1841-ben kötött házasságot Meszlényi Rudolffal, aki sárbogárdi születésű volt. Az asszony Sárbogárdra költözött és 1842-1848 között élt a városban. Köztéri szobra a nevét viselő rendelőintézet előtt áll, 1977 óta, Balás Eszter műve.[156]
A Petőfi Sándornak állított szobor a költő nevét viselő gimnázium udvarán áll, a főbejárat közelében. A gimnázium épületeit a Hadik család kastélyának parkjában emelték. 1841-ben ebben a kastélyban lépett fel Petőfi Sándor színtársulatával, emlékét az iskola udvarán álló mellszobra őrzi, Meszlényi János alkotása, mely 1975-től áll a gimnázium udvarán. Meszlényi a fiatal, 18 éves Petőfit örökítette meg művén.[157][158]
Eseményhez fűződő alkotás a millenniumi emlékpark és a Sárszentmiklóson található első és második világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékparkot 2001-ben avatták fel, Huszár Péter kőfaragó munkája Sárbogárd városképének egyik meghatározó eleme lett.[159] A második világháború hősi halottainak emlékműve a Sárbogárdhoz tartozó Sárszentmiklóson található, gondozott parkban, forgalmas közút mellett. Az emlékműhöz kopjafák is tartoznak.[160][161]
A városnak vallási jellegű köztéri alkotása is van a Szent Miklós püspökről nevezett plébánia kertjében, a Szentháromság-szobor, amit 1885-ben Kálmán Ferenc és neje Klár Erzsébet állíttatott.[162]
Zsinagóga[szerkesztés]
A sárbogárdi zsinagóga a Bercsényi utcában található. Az egykori imaház ma magántulajdonban van, a földszintjén ruhabolt, az emeletén bútorlerakat működik. Az építmény statikailag rendben van, de állapota leromlott.[163][164] Helyi fiatalok a zsinagóga padlásterében megtalálták a hitközség iskolaszéki iratainak és a helyi rabbi levelezésének egy részét.[165] A város helyi építészeti szabályzatáról szóló 8/2005 (III.30.) önkormányzati rendelet országos műemléki védelem alatt álló épületként említi a zsinagógát.[166]
Térmeg-ház[szerkesztés]
A Térmeg-házat 1991-ben Térmeg László a régi nagyszülői parasztházból alakította ki. A házat a Szent István Király Múzeum munkatársa, Fülöp Gyula nyitotta meg. Egyik szobájában galéria, a középső helyiségben népművészeti bolt, a belső szobában tájmúzeum működik. A tájmúzeumban szakavatottan restaurált eszközöket és bútorokat láthatunk. A népművészeti boltban kézműves dolgokat árulnak, de az idegenforgalom hiánya miatt kicsi a bevétel.[63]
Tájház[szerkesztés]
A sárbogárdi tájház a Tury Miklós utcában található. Ott megismerkedhetünk Sárbogárd történelmével, az egykoron élt helyi parasztság életével, a helyiek népművészetével, és szokásaival. A tájház 19. századi és 20. század elejéről származó bútorokkal van berendezve.[167][168] A tájház már nem működik, az épület állaga kissé leromlott, gondozatlan.[169]
Bronzkori földvár („Bolondvár”)[szerkesztés]
Sárbogárd legrégebbi emléke az úgynevezett „Bolondvár”, amit egy bronzkori földvár sáncai alkotnak, s a várostól északkeletre található.[170][171] Egy, a Bolondváron történt hitelesítő ásatás szerint, a Vatya-kultúra második időszakában készült a földvár.[172] Egy kutatás a földvár létét a halomsíros kultúra elleni védekezéssel magyarázta.[173]
A sárbogárdi Bolondváron napjainkig megtalálható az érintetlen, természetes löszvegetáció, amely nemcsak régészeti szempontból teszi különlegessé a földvárat.[9] A Bolondvár és a mellette húzódó völgy az erdős puszta egy darabját őrzi.
A Bolondvár Magyarországon az egyik legnagyobb, s a legépebben fennmaradt bronzkori földvárnak számít.[174] A Bolondvár teljes hossza 160 méter, a legnagyobb szélessége pedig 105 méter.[172]
Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület[szerkesztés]
A védett terület kiterjedése kb. 1500 hektár,[175][176] ebből 820 hektár halastórendszer, amiből 588 hektár halastó, 232 hektár pedig nádas.[19]
A természetvédelmi terület madárátvonulási helyszín, a madárvonulási időszakban 80-100 ezer madár számára nyújt táplálkozási és pihenési területet. Továbbá számos védett madárfaj fészkelési helye a Rétszilasi-halastavak, és szaporodóhelye a vidráknak.[19]
A Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A halastórendszer 14 nagyobb és több kisebb tóból áll, melyeket már a 19. század elején kialakítottak. A természetvédelmi terület 1997-ben a rámszari egyezménynek köszönhetően bekerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe.[177]
A halastavak közúton és vasúton (Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal) egyaránt könnyen megközelíthetőek.[178]
Vallás[szerkesztés]
Templomok[szerkesztés]
- Pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna
A római katolikus kápolna neobarokk stílusban épült 1979-82 között.[179][180]
1921-ig Vajta, majd 1934-ig Cece leányegyháza, 1946-tól önálló lelkészsége van. 1946-tól van lehetőség anyakönyvezésre. Historia domusát 1946-tól írják.[181]
A sárbogárdi római katolikus Szent László király templom 1892 és 1894 között épült. 1770-től Sárszentmiklós leányegyháza, 1862-től plébánia. Historia domusát 1862-től írják. Anyakönyvezésre 1862-től van lehetőség.[182]
Az alsótöbörzsöki római katolikus Nagyboldogasszony-kápolnát 1927-ben építették fel. A sárbogárdi Szent László király plébánia leányegyháza.[183]
A kislóki római katolikus Szűz Mária neve templom a sárbogárdi Szent László király plébánia leányegyháza.[184]
A sárszentmiklósi Szent Miklós püspök templom felekezete római katolikus. A templomot 1795-ben építették fel Szent Miklós tiszteletére. A templom historia domusát 1907-ben kezdték el írni. Anyakönyvezés 1770-től van.[185] A templom épülete késő barokk stílusú.[186]
A sárszentmiklósi evangélikus templomot 1870-ben építették fel, legutóbb 2008-ban újították fel. Tornyában három harang lakik, ebből kettőt ebből az első világháborúban beolvasztottak. A háború után adakozásból újakat öntettek.[187][188]
A templom épületét 1949-ben építették fel, melyben régen kovácsműhely volt.[188]
Az Avilai Nagy Szent Teréz-templom felekezete római katolikus. A templom a sárszentmiklósi Szent Miklós püspök plébánia leányegyháza.[189]
Felekezete római katolikus. 1923-ban építették fel a templom épületét, neobarokk stílusban.[190] 1963-ig Nagyhörcsökpuszta leányegyháza. 1963 és 1996 között önálló lelkészség, 1996-tól a pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása plébánia leányegyháza.[191][192]
A református templom 1783 és 1784 között épült fel, barokk stílusban. 1818-ban klasszicista stílusban átépítették, 1830-ban kibővítették.[193]
Felekezete római katolikus. 1922-ben építették fel a templom épül. Sárhatvannal együtt önállósuló kettőslelkészség székhelye, 1963-tól leányegyháza Sárhatvannak. 1996-tól Káloz leányegyháza.[194]
1783-ban lett felépítve a templom épülete barokk stílusban, 1817-ben klasszicista stílusban átépítették a templomot.[195] A tornya 1830-ban épült fel. A templom tornyában három harang lakik. A jelenlegi harangok közül két harangot 1949-ben öntettek, egyet pedig 1929-ben.[196]
Felekezetek[szerkesztés]
Reformátusok[szerkesztés]
Az 1702-es vármegyei összeírás, az 1731-es Neoacquistica Commissio és az 1740-es egyházmegyei jegyzőkönyv ezt írja: „Praedium Bogard Nobilium Reform”, vagyis Nemes Bogárdi Református Birtok. Az 1753-as vármegyei katolikus plébániák összeírását tartalmazó jegyzőkönyv Bogárd és Tinód lakosságát református vallásúnak írja és hogy a vajtai plébános joghatósága alá tartozik a közösség.[197]
1783-ban 839 református, 1820-ban 1348 református,[198] az 1869-es népszámlálási adatok szerint pedig 1826 református élt Sárbogárdon.[199] A 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakónépesség 23%-a volt református, vagyis 3114–3115 fő.[200]
Izraeliták[szerkesztés]
Az izraeliták sárbogárdi jelenlétének legkorábbi tárgyi emlékét sírkövek őrzik az egykori temetőkben. E temetők egyikében található Bischitz Salamon rabbi síremléke 1788-as évszámmal, aki Prágából menekült magyar földre és az ő nevéhez fűződik a sárbogárdi hitközség megalapítása, ami Magyarország régi hitközségeinek egyike.[201] Bischitz Salamon utódai között sok volt a nevezetes személy, mint például Hevesy György.[110]
Az 1850-es és az 1860-as években kibontakozott vita eredményeképp az izraelita vallás neológ és ortodox irányzatra szakadt, a sárbogárdi hitközség az ortodox irányzat mellett foglalt állást és követte azt 1948-ig. 1865-ben a gyorsan gyarapodó hitközség elemi iskolát alapított, ahol magyar nyelven folyt az oktatás.[110]
1785-86-ban az első országos összeírás Bogárdon 67 fő (7,67%), Tinód pusztán 43 fő (7,72%) izraelita vallású személyt jegyzett fel. Ezek a százalékos arányok meghaladták az országos átlagot, ekkoriban az ország összlakosságának 1,14%-a tartozott az izraelita felekezethez.[110] Az 1869-es népszámlálás 407 izraelita vallású embert jegyzett fel.[199]
Lutheránusok[szerkesztés]
A mai Sárbogárd területére 1740 táján telepedtek le az lutheránusok (evangélikusok). Napjainkban a lutheránus gyülekezet létszáma körülbelül 110 fő körül van. A lutheránusoknak két templomuk van: egy Sárbogárdon és egy Sárszentmiklóson. A környező településeken szórványban élő evangélikusok az egyházközség részét képezik. Az 1869-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárdon 85 evangélikus élt,[199] 2001-es népszámlálási adatok szerint pedig a lakónépességének 2,1%-a, vagyis 284–285 fő.[200] A lutheránusok túlnyomó része Sárbogárdon és Sárszentmiklós városrészen lakik.[202][203]
Római katolikusok[szerkesztés]
Az 1869-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárd 1368 római katolikus ember élt,[199] a 2001-es népszámlálási adatok szerint pedig a lakónépesség 54,2%-a volt római katolikus, vagyis körülbelül 7339–7340 fő.[200]
A római katolikusok templomát 1459 előtt szentelték fel Szűz Mária tiszteletére, 1529-ben templomukat a törökök elpusztították. A napjainkban is álló Szent László király templomuk 1894-ben épült fel.[204]
A katolikusok egyházi kórusa a Schola Catholica Kamarakórus.[205] A Schola Catholica Kamarakórus évente zenés rendezvényt tart a katolikus Szent László király templomban. A rendezvényen főleg vallásos ihletésű zeneműveket, de világi műveket is bemutatnak.[206]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 15,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 16% (30,7% nem nyilatkozott).[207]
Turizmus[szerkesztés]
A jelentős átmenő forgalom ellenére alacsony szinten van a turizmus, jövedelemtermelő képessége nem számottevő, pedig jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint a Sárvíz-völgye növény és állatvilága, régészeti lelőhely(ek), lovaglási lehetőség, a Rétszilasi-halastavak által biztosított horgászati és az erdők vadászati lehetőségei. Sárbogárd számára kedvező turisztikai ágazat lehet az ökoturizmus, az aktív és hobbiturizmus, illetve a kulturális turizmus.[208]
Szállodák, panziók, éttermek[szerkesztés]
Amadeus Étterem és Pizzéria[szerkesztés]
Az Amadeus Étterem és Pizzéria az Ady Endre út 200-as házszáma alatt található.[209][210]
Hotel Kovács[szerkesztés]
A Hotel Kovács az Ady út 1-es házszám alatt található 80 férőhelyes szálloda.[211] A szálloda rendelkezik 60 személyes vadászteremmel, 250 személyes nyári kerthelyiséggel, 120 személyes étteremmel és két kisebb különteremmel. A szálloda különböző rendezvények lebonyolítását vállalja.[212][213]
Korona Panzió és Étterem[szerkesztés]
A Korona Panzió és Étterem a Köztársaság utca 204-es házszáma alatt található étteremmel rendelkező panzió. A panziónak nyolc darab kétágyas szobája van, amikben zuhanyzó és televízió van. A panzióhoz cukrászda, melegkonyhás étterem, pékség és söröző tartozik.[214][215]
Híres emberek[szerkesztés]
Itt születtek[szerkesztés]
- Itt született 1924. július 15-én Markos Miklós magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
- Itt született 1910. február 10-én Haraszthy Gyula irodalomtörténész, könyvtáros.
- Itt született 1934. február 13-án Rathmann János filozófiatörténész, germanista, az MTA tagja.
- Itt született 1956. augusztus 14-én Májer Lajos, labdarúgó.
- Itt született 1844. május 18-án Mészöly Géza, festőművész.
- Itt született 1893. február 21-én Bogárdi Iván balneológus és labororvos.
- Itt született 1970. november 20-án Mikuli Ferenc, a Quimby basszusgitárosa.
- Itt született 1862-ben Erős Gyula újságíró.
- Itt született 1919. november 22-én Markovits Györgyi irodalomtörténész.
- Itt született 1956. december 14-én bogárdi Szabó István református püspök.
- A hagyomány szerint innen származik Tinódi Lantos Sebestyén.[216]
Itt hunytak el[szerkesztés]
- Itt hunyt el 1899. március 5-én Boross Mihály népies író.
- Itt hunyt el 1898. február 24-én Sarlay János tanár, honvéd, tüzér
- Itt hunyt el 1892. február 24-én Benedek József színész.
- Itt tanított 1838 és 1839 között Tompa Mihály költő.[217]
- Itt 1841-ben ide telepedett le Kossuth Zsuzsanna az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga.
Jelképei[szerkesztés]
Címere[szerkesztés]
Sárbogárd címere a mezővárosi időkből származik.[218]
A város címere pajzs alakú, kék alapon ezüst színű horgony, melyet ezüst színű, saját farkába harapó kígyó övez, benne pedig egymásba fonódó két kézfej látható. A pajzs felett háromágú korona helyezkedik el. A kék színű pajzsot búzakalászon álló két arany színű oroszlán fogja közre.[219]
Zászlaja[szerkesztés]
Sárbogárd város zászlója zöld színű, szélén ezüstös rojtokkal, közepén a város címerével, alatta pedig fekete betűkkel a város nevének feliratával.[220]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Sárbogárd díszpolgárainak listája[szerkesztés]
- Szabó Imre (2003)[222]
- Simon János (2004)[222]
- Huszics házaspár (2005)[222]
- Leszkovszki Albin (2006)[222]
- Sárközi László (2007)[222]
- Dr. Bakács Tamás (2008)[222]
- Domján János (2009)[222]
- Nagy László (2010)[222]
- Szabó István (2011)[222]
- Dancs Ferenc (2012)[222]
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ V. Varga József: Új jegyzőt választottak Bogárdon (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. április 8. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Sárbogárd, Hungary (angol nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2012. június 30.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Menetrend és menetrendváltozások vasútvonalanként (PHP). MÁV Magyar Államvasutak Zrt.. [2007. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
- ↑ Sárbogárd. A gyülekezet története. Vértesaljai Református Egyházmegye. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
- ↑ a b Sárbogárd Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégiai Program (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ a b A Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Társulás sport és szabadidős stratégiája (PDF). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ L. G.: Nagyhörcsök intő példája - Egy ázsiai sztyeppenövény európai vándorútjának vége (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. augusztus 4. [2014. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 17.)
- ↑ Fehér gólya online adatbázis (PHP). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
- ↑ Sárréti TK (PHP). Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Az Örspusztai Horgászcentrum és Rétimajor (PDF). Aranyponty Zrt.. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ökológiai jellegének változása Magyarországon (PDF). Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Távolságmérő alkalmazás. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. [2012. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 18.)
- ↑ Ulcz Gyula: Az ökológiai alapú térségfejlesztés lehetőségei a Sárvíz völgyében (PDF). geography.hu. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
- ↑ Tourinform.hu Sárbogárd. tourinform.hu. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
- ↑ a b c A „Sárvíz kistérség” mezőgazdasági programja (PDF). aba.hu, 2004. június. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében (RTF). Szent István Király Múzeum, 1996. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
- ↑ K. Végh Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető (PDF). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
- ↑ Novák Ferenc: Sárbogárd 1956-ban - Novák Ferenc emlékei (HTML). (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
- ↑ Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
- ↑ Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
- ↑ Tim Bespyatov: Cities of Hungary (HTML). pop-stat.mashke.org. [2012. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ Sárbogárd állomás (PHP). vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
- ↑ V. Varga József: Kérdezünk: újra és újra!. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 9. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ V. Varga József: Bogárdi állomás: terveket készít elő a MÁV. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 19. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ V. Varga József: A sárbogárdi vasútállomás diszkrét bája. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. február 7. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ Merre vezessen az M8-as?. Népszabadság, 2001. június 25. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ M8-M4: három álláspont vitája. Népszabadság, 2001. augusztus 9. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ P. J.: Megépül a kelet-nyugati sztrádatengely. Népszabadság, 2002. február 21. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ Hozzájárultak az ellenzők az M7-es folytatásához (HTML). [origo], 2002. november 26. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ [origo]: Átlag alatt a Fejér megyei munkanélküliség (HTML), 2008. szeptember 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- ↑ Kevesebb állástalan Fejér megyében (HTML). jobpilot.hu, 2008. szeptember 30. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- ↑ "Latrinamerikanizálódás": Fejér megyében minden ötödik ember munkanélküli, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2000. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2002. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2004. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2006. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2008. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2010. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2012. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2014. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2016. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2018. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2019. január. [2019. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ A Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja (PDF) pp. 9. sarviz.hu, 2000. május. (Hozzáférés: 2012. július 11.)[halott link]
- ↑ a b Eco‐Cortex Kft.: SÁRBOGÁRD VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (PDF). sarbogard.hu, 2011. december. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Sárbogárdon is várja ügyfeleit a Valkon csapata. Agroinform, 2011. november 18. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Sárbogárdon is várja ügyfeleit a Valkon csapata. Valkon Kft., 2011. november 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Valkon Kft. szerviz. Valkon Kft.. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Alkatrészbázis Kecskeméten, Pápán és Sárbogárdon. Valkon Kft.. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (PHP). kite. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ A KITE zrt. története (PHP). kite.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ a b Nagy József; Hargitai Lajos: A Térmeg-ház húsz évvel később; Megnyílt a Térmeg-ház (PDF) pp. 5. Bogárd és Vidéke, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- ↑ HVG 2000/28 07.15. 12. Cégvilág hír (ASPX). HVG.hu. [2014. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Húzóágazat - beragadt fékekkel. Cégvezetés, 2002. november 1. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ a b Befektetőket várnak. Világgazdaság Online, 2003. október 2. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ KeyTech Sárbogárd (angol nyelven) (HTML). European Monitoring Centre on Change, 2010. február 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Újabb elbocsátások a műanyagos cégeknél (PHP). PlasticPortal.hu, 2009. január 22. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Index: Kirúgások egy újabb Nokia-beszállítónál, 2009. január 22. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ A VIDEOTON sárbogárdi telephelyének alapadatai (HTML). videoton.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)[halott link]
- ↑ 2011
- ↑ VIDEOTON Sárbogárd (PHP). sarbogard.hu, 2008. március 6. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Sárbogárd, Ady Endre u. (HTML). lidl.hu. [2012. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Megnyílt a Rossmann (PDF). Bogárd és Vidéke, 2007. január 25. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ TESCO Sárbogárd hipermarket. tesco.hu. [2012. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ 34. sz. Coop üzlet (PHP). coop.hu. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ VÉNUSZ ABC (PHP). coop.hu. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Vegyesbolt (PHP). coop.hu. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Itt a SPAR - megérkezett a minőség! (HTML). Spar. [2009. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Hargitai Lajos: Elkészült az új posta (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. március 31. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ A Bogárd és Vidéke 2005. május 5-i száma (PDF) pp. 1. Bogárd és Vidéke. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ OMV benzinkút, Sárbogárd. Vendégváró. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ OMV benzinkút Sárbogárd. dimo.hu. [2009. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Sárbogárd - Művelődési központ. József Attila Művelődési Központ. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
- ↑ Könyvtár és Klub elérhetősége (HTML). Sárszentmiklósi Általános Művelődési Központ, 2012. január 31. [2012. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
- ↑ Könyvtárunkról. Madarász József Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
- ↑ V. Varga József: Olvassunk egymásnak! (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 30. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ a b c Iskolánk története (PHP). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
- ↑ Zengő Óvoda bemutatkozása (HTML). zengoovoda.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
- ↑ KippKopp ovi bemutatkozása (HTML). amk.bogard.hu. [2012. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
- ↑ Önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (PHP). (Hozzáférés: 2012. október 20.)
- ↑ Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény bemutatkozása (HTML). [2013. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
- ↑ Alapító okirat (ASP). (Hozzáférés: 2012. november 2.)
- ↑ Hivatalos értesítő, 40. szám (PDF). Magyar Közlöny, 2012. szeptember 14. (Hozzáférés: 2012. október 18.)[halott link]
- ↑ Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola és Speciális Szakiskola (PHP). magyarcegjegyzek.hu. Magyar Cégjegyzék. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
- ↑ a b Tribolt Lajos: A megye intézményei a kormányhivatal irányítása alá kerülnek. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. augusztus 26. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény (ASP). Közoktatási Információs Iroda. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
- ↑ FMÖ PSG Sárbogárd osztálylétszámok 2011. szeptember 1. (PDF). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
- ↑ Nyolc évfolyamos képzés részletes tájékozatató (PDF). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
- ↑ V. Varga József: Pünkösdi foci és kiállítás (PHP). feol.hu. Fejér Megyei hírlap, 2010. június 5. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ V. Varga József: Fúvósok koncertje zárta a Sárbogárdi napokat (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 26. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 12.)
- ↑ V. Varga József: Helyi termékek, pörköltfesztivál - kiteljesedett a Sárbogárdi-napok (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. június 8. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ V. Varga József: Szent Iván-éji varázslat Sárbogárdon is. Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 23. [2011. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
- ↑ V. Varga József: Hintók versenye: Viszus Szabolcs triplázott (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. május 3. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ Gosztola József: XVII. Hintók Versenye (PDF). fogathajtas.eu, 2012. március 22. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
- ↑ XVII. Hintók Versenye: vár Sárbogárd!. Dunaújváros Online, 2012. április 27. [2013. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
- ↑ Kik vagyunk?. bartfaiantal.hu. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
- ↑ Polgárok a Városért Civil Műhely archive oldala
- ↑ Polgárok a Városért Civil Műhely / Sárbogárd
- ↑ a b c d A Bogárd és Vidéke 2010. december 12-i száma (PDF) pp. 2. Bogárd és Vidéke, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
- ↑ Szabad a gazda - Sárbogárd, 90-es évek (PHP). tvmusor.hu. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ Szabad a gazda - Sárbogárd, 90-es évek. Est.hu. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ Szabad a gazda. Port.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ Szabad a gazda – Sárbogárd, 90-es évek. TV24.hu. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
- ↑ Sárbogárd Labdarúgó Sport Club. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ Sárszentmiklósi Sportegyesület. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
- ↑ Fejér megyei csapatok bajnokságok szerint (PHP). Fejér Megyei Labdarúgó-szövetség. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
- ↑ Sportegyesületek beszámolója működésükről, személyi és tárgyi feltételeikről (PDF). sarbogard.hu, 2012. február 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Női Kézilabda Egyesület Sárbogárd beszámolója (PDF). sarbogard.hu, 2011. január 23. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Sárbogárd Város Sportkoncepciója 2009–2012 (PDF) pp. 11. sarbogard.hu, 2009. április 14. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Vax Kézilabda Egyesület beszámolója a 2010. évről (PDF). sarbogard.hu, 2011. január 21. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Matók János: A fiúknál bajnok lett a Sárbogárd. Fejér Megyei Hírlap. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Újraszerveződött a sárbogárdi kosárlabda sport (PHP), 2008. november 13. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Csapatok (PHP). Fejér Megyei Kosárlabdázók Szövetsége. [2012. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Csoportos játékosengedély 2011/2012 (PDF). Fejér Megyei Kosárlabdázók Szövetsége, 2012. január 21. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Az íjászat sárbogárdi története röviden és nagy vonalakban. sic.hupont.hu. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Sárbogárdi karate klub bemutatkozás. sarbogardikarate.hu. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
- ↑ Palotás József: A Sárbogárd D-13 Postagalamb Sport Egyesületének 2009 évben végzett munkája, működésének személyi és tárgyi feltételeiről (PDF). sarbogard.hu, 2010. január 18. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
- ↑ A Magyar Postagalamb Sportszövetség egyesületei - 2012 (PDF) pp. 3. Magyar Postagalamb Szövetség, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ Hargitai Lajos: Taroltak a sárbogárdi galambászok (PDF) pp. 5. Bogárd és Vidéke, 2011. március 3. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
- ↑ Sárbogárdi Asztalitenisz Klub története (PHP). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)[halott link]
- ↑ Sárbogárdi Asztalitenisz Klub Megyei (PHP). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)[halott link]
- ↑ Sárbogárdi Asztalitenisz Klub NBIII (PHP). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)[halott link]
- ↑ Tóth Zoltán: Beszámoló a Sárbogárdi Asztalitenisz Klub működéséről (PDF). sarbogard.hu, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
- ↑ XX. Sárbogárdi Napok 2011. 05. 14. - 06. 25. (PHP). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
- ↑ Sárbogárdi Lovas Egyesület (ASPX). fogathajtas.eu. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
- ↑ V. Varga József: Hintók versenye: Viszus Szabolcs triplázott (PHP). feol.hu. Fejér Megyei hírlap, 2012. május 3. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- ↑ Zsobi Racing Autósport Egyesület (PDF) pp. 17. Független Rendőr Szakszervezet. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ A Zsobi Racing Autósport Egyesületről (HTML). zsobiracing.uw.hu. [2007. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. zsobiracingase.mindenkilapja.hu. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Zsobi Racing A.S.E. (PHP). carstyling.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Delta Testépítő Klub kapcsolat (HTML). deltaclub.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ Delta Testépítő Klub - Sárbogárd. Irány Magyarország!. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ DSCF0034.jpg (JPG). deltaclub.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ Fejér megyei MTSZ tagszervezetek és címeik (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. [2013. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ Természetjáró Klub foglalkozása - Sárbogárd. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ Természetjáró kör (HTML). muvhaz.bogard.hu. [2012. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ 2002. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ 2003. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ 2004. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetjáró Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ 2005. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetjáró Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ A „Sportegyesületek beszámolója” (PDF). sarbogard.hu, 2010. január 18. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
- ↑ A “Civil szervezetek tájékoztatója működésükről” című előterjesztéshez kapcsolódó tájékoztató a Flórián 07 Lövészklub részéről (PDF). sarbogard.hu, 2008. szeptember 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
- ↑ Flórián 07 Lövészklub (PHP). Magyar Sportlövők Szövetsége. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
- ↑ Dr. Pinczés Sándor: Boross Mihály emlékmű (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Exit: Kossuth Zsuzsanna szobra (HTML). Köztérkép.hu, 2009. november 29. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ sagi78: Petőfi portré (HTML). Köztérkép.hu, 2011. november 23. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Sárbogárd (HTML). bogard.hu. [2012. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Dr. Pinczés Sándor: Millenniumi emlékpark (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Dr. Pinczés Sándor: II. világháború sárszentmiklósi hősi halottai (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 18. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Világháborús emlékmű és park (PHP). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Dr. Pinczés Sándor: Szentháromság szobor (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Zsinagóga. műemlékem.hu, 2012. június 24. [2012. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
- ↑ Czene Gábor: Eldózerolt és megmentett zsinagógák. Népszabadság, 2010. október 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
- ↑ Toronyi Zsuzsanna: Zsinagógákról (PHP). Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, 2010. augusztus 29. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
- ↑ Sárbogárd város önkormányzat képviselő-testületének 8/2005. (III. 30.) önkormányzati rendelete Sárbogárd város helyi építési szabályzatáról (PDF). sarbogard.hu, 2010. november 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
- ↑ Tájház, Sárbogárd. Vendégváró. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Tájház, Sárbogárd. Kirándulástervező. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Tájház. műemlékem.hu, 2012. június 14. [2012. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
- ↑ Sábogárd város bemutatása. sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Sárbogárd (HTML). bogard.hu. [2012. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ a b Horváth Tünde: A vatyai kultúra településeinek kőanyaga (PDF). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, 2004. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ Kővári Ivett: Az Alföld őskori népességeinek megítélése kraniometriai elemzésük révén (PDF) pp. 24. Debreceni Egyetem, 2008. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ A sárbogárdi Bolondvár (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. július 28. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ Rétszilasi tavak TT. Duna-Ipoly Nemzeti Park, 2012. január 17. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- ↑ Környezetvédelem (KM002_1) (PDF). Széchenyi István Egyetem. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- ↑ Sárbogárd város önkormányzatának képviselő testületének 11/2005. (V. 3.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről (PDF), 2010. március 30. (Hozzáférés: 2012. február 15.)[halott link]
- ↑ Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület (PDF). [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- ↑ Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása). Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. február 4.)[halott link]
- ↑ Pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna. Nagyvőfély.hu. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Pusztaegres - Szent Kereszt felmagasztalása plébánia. Székesfehérvári Egyházmegye. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Sárbogárd - Szent László király plébánia. Székesfehérvári Egyházmegye. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ alsótöbörzsöki Nagyboldogasszony kápolna. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Szűz Mária neve templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
- ↑ Szent Miklós püspök templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
- ↑ Római katolikus templom (Szent Miklós püspök), Sárbogárd. Vendégváró. [2008. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Sárszentmiklósi templom képei. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ a b Templomaink. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ Avilai Nagy Szent Teréz templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
- ↑ Római Katolikus templom, Sárhatvan. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Nagyboldogasszony templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ Sárhatvani Nagyboldogasszony templom. nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ [muemlekem.hu/muemlek?id=3761 Református templom, Sárhatvan]. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Páduai Szent Antal templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ Református templom, Sárbogárd. Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)[halott link]
- ↑ Sárbogárdi Református Egyházközség bemutatkozás. parokia.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ Sárbogárd Református Gyülekezetének Története. Sárbogárdi Református Gyülekezet. [2014. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ U. L.: A sárbogárd-tinódi ref. templom. (PDF). Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 29. sz. július 16. pp. 3, 1871. július 16. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ a b c d Sebők László. Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai (PDF), Magyar Elektronikus Könyvtár, 80. o. (2005). ISBN 963 218 661 3. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24.
- ↑ a b c A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (PHP). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Sárbogárd (HTML). Magyar Zsidó Lexikon. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Bemutatkozunk. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Haan Lajos: A Magyarhoni ag. hity. evangélikusok négy egyházkerületetek egyetemes névtára (PDF) pp. 75, 1885. [2013. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ a b Sárbogárd (HTML). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ Rólunk írták. katolikuskorus.hu. (Hozzáférés: 2012. november 11.)[halott link]
- ↑ Schola Catholica invitáló (PDF). Sárréti Híd, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2012. november 11.)[halott link]
- ↑ Sárbogárd Helységnévtár
- ↑ Briski Melinda: A Mezőföldi Turizmus helyi együttműködésre épülő modelljének megvalósítása (PDF). Fejér Paktum, 2009. december 15. (Hozzáférés: 2012. október 18.)[halott link]
- ↑ Amadeus Étterem és Pizzéria. etterem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Amadeus Étterem és Pizzéria (HTML). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Hotel Kovács, Sárbogárd. Irány Magyarország!. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Jotel Kovács - Sárbogárd. Isten hozta!. [2013. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Hotel Kovács - Étterem, Sárbogárd, Ady Endre út 1. (HTML). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Korona Panzió (HTML). ÚtiSúgó.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Korona Panzió és Étterem (HTML). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Sárbogárd és környéke (PHP). MTV, 2007. december 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Tompa Mihály emlékház. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
- ↑ Sárbogárd város címere (SHTML). Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek. [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
- ↑ A városi címer, zászló előállításának, használatának, forgalomba hozatalának engedélyezése (PDF). sarbogard.hu. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
- ↑ Sárbogárd város önkormányzat képviselőtestületének 15/1998. (IV. 20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról (PDF), 1998. április 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)[halott link]
- ↑ a b Testvértelepüléseinkről (PHP). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
- ↑ a b c d e f g h i j Sárbogárd város díszpolgárainak listája (PHP). Sárbogárd Város Önkormányzatának honlapja. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
További információk[szerkesztés]
Ajánlott irodalom[szerkesztés]
- szerk.: Farkas Gábor: Sárbogárd város története, Kállay István és Szita László lektorok, Sárbogárd: Sárbogárd Város Tanácsa, 600. o. (1989). ISBN 963-0329-51-4
Káloz | Nagylók, Sárszentágota | Hantos |
Dég, Mezőszilas | Mezőfalva, Nagykarácsony | |
Igar | Sáregres, Cece | Alap |
|