Sárbogárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárbogárd
A Sárbogárdi Járásbíróság épülete
A Sárbogárdi Járásbíróság épülete
Sárbogárd címere
Sárbogárd címere
Sárbogárd zászlaja
Sárbogárd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Sükösd Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Venicz Anita[2]
Irányítószám 7000
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség11 475 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség63,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság131[4] m
Terület189,33 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5]
Földrajzi középtájMezőföld[5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 16″, k. h. 18° 37′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 16″, k. h. 18° 37′ 10″
Sárbogárd (Fejér vármegye)
Sárbogárd
Sárbogárd
Pozíció Fejér vármegye térképén
Sárbogárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárbogárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sárbogárd (németül: Bochart, szerbül: Šarbogard / Шарбогард) város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb, a Dunántúl legnagyobb területű települése.[6]

A város mai központjának, Bogárdnak az első említése 1323-ból való, földesura, Bogárdi István besenyő nemes volt. Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely ma a város része. Az 1969. július 1-jén Sárszentmiklóssal egyesült település 1970-ben kapott nagyközségi, 1986. január 1-én pedig városi rangot. Sárbogárd fontos vasúti csomópont: érinti a Budapest–Pécs-vasútvonal, itt kezdődik a Sárbogárd–Bátaszék-vonal, valamint végpontja a Sárbogárd–Székesfehérvár-vonalnak.[7] A kiváló vasúti kapcsolatok mellett jó közúti megközelíthetőséggel rendelkezik, elsősorban a Székesfehérvárt Szekszárddal összekötő 63-as számú főútnak köszönhetően. Híres szülöttei többek között Mészöly Géza, Májer Lajos és Tinódi Lantos Sebestyén.

Neve[szerkesztés]

Sárbogárd nevében a Bogárdnak a magyar bogár főnév az alapszava. A „Sár-” előtag a Sárvíz folyóra utal. Valószínűleg a Bogár és a Tinódi családoktól kapta Sárbogárd a nevét, akik az első tulajdonosai voltak a területnek.[8]

Élővilága[szerkesztés]

Flóra[szerkesztés]

Sárbogárd és kistérségének növényvilágát leginkább a geológiai felépítése és a földrajzi helyzete határozza meg. Sárbogárd és vele együtt az egész Mezőföld az Alföld flóravidékéhez tartozik. Természetes növénytakarójára jellemzőek voltak a homokpuszták, a löszpuszták, a homoki tölgyesek és a tatár juharos lösztölgyesek, továbbá a folyóvizek völgyeit szikesek, mocsarak, ártéri ligeterdők és rétlápok jellemezték. Napjainkra azonban megváltozott a környék flórája, mindezek már nagyrészt eltűntek, a mocsaras, lápos területeket pedig nagy részét igyekeztek lecsapolni, átalakítani.[9] A 200 évvel ezelőtti ritka fajokban gazdag lápvilágnak mára csak maradványai maradtak. A Sárréti Tájvédelmi Körzetnek területén a mai napig értékes nyúlfarkfüves láprétek, a tocsogós területeken csátés láprétek maradtak fenn. A legértékesebb botanikai értékei a tájvédelmi körzetnek a szikes- és sztyepptársulások, melyek közül kiemelkedő jelentőségűek az ürmöspuszták és a zárt homoki rétek növénytársulása.[10]

Mivel a Mezőföld botanikai szempontból még viszonylag feltáratlan, országos vagy megyei szinten ritka növényfajok is előfordulnak. Például 1890 nyarán a dégi gyógyszerész pamacslabodát (latinul: Krascheninnikovia ceratoides) talált a Sárbogárdhoz tartozó Nagyhörcsökpusztán. 1957 óta pedig semmi jele annak, hogy valaki látott volna pamacslabodát a környéken.[11]

Fauna[szerkesztés]

Sárbogárdon a főút mentén 3 gólyafészek és egy fészekalátét található. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán elérhető adatbázisának 2012-es lekérdezése szerint Sárbogárd területén abban az évben 19 gólyafészek és 10 gólyafészek nélküli fészekalátét volt.[12]

A Sárrét állatvilágát gazdag kétéltűfauna jellemzi (hat béka- és két gőtefaj). A területen a védett madárfajok közül 197 faj előfordulása és 97 faj fészkelése bizonyított, köztük olyan ritkaságok, mint a hamvas rétihéja, a kabasólyom, a macska- és a gyöngybagoly, a kuvik, a kék vércse és a kis őrgébics. A vonuló madárfajok közül a ritkaságuk miatt a kékes rétihéja, a fekete gólya, a réti fülesbagoly és a rétisas előfordulésa a leginkább említésre méltó a Sárréten. A mocsaras részeken pajzsos cankó, bíbic és az igen ritka nagy póling költ, a nedves réteken még viszonylag nagy számban él fogoly és fürj. A tájvédelmi körzet területén élő túzokállomány létszáma az elmúlt időben drasztikus csökkenést mutat. A Sárrét rovarvilága kevéssé kutatott, a ritka lepkefajok közül megtalálható a nagy tűzlepke és a törpeszender.[13]

A Rétszilasi-halastavak a Dunántúl egyik legjelentősebb madárvonulási útvonalán fekszenek, eddig itt több mint 220 madárfajt figyeltek meg. A területen számos fészkelő madár fellelhető, mint például a cigányréce, szerecsensirály, illetve számos gémféle. Az átvonuló madarak közül a vadludak, különösen a vetési ludak tízezrei számára fontos pihenőhelynek, a vadrécéknek pedig fontos táplálkozási területnek számítanak a halastavak. A halastavak nagy vízfelülete számos kétéltű és hüllőfajnak biztosít otthont. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra él nagy számban a halastavak környékén. A halfajok között megtalálható az amur, a csuka, a harcsák, a ponty és a busa is.[10][14][15]

Földrajza[szerkesztés]

A város Fejér vármegye déli részén fekszik, a Dunától mintegy 20 kilométer távolságban, a Közép-Mezőföldön. Földtanilag a település löszös területre épült.

A várostól nyugatra folyik a Sárvíz, amellyel szinte párhuzamosan terül el a település magja (északi része Bogárd, a déli Sárszentmiklós) észak-déli irányban. A városhoz további településrészek, egykori falvak és majorságok is tartoznak, melyek közül a legnagyobb a déli irányban található Rétszilas. Jelentősek továbbá keleti irányban Kislók, nyugatra pedig Hatvanpuszta (más néven Sárhatvan), Örspuszta és Pusztaegres. Az északnyugati része, Alsótöbörzsök a bogárdi rész északnyugati csücskétől hosszan terül el, és rajta keresztül Nagyhörcsökre lehet eljutni. A Sárvíztől nyugatra található Örspuszta, Sárhatvan és Pusztaegres is.

Sárbogárd közúton Székesfehérvártól és Pusztaszabolcstól 42 kilométerre, Budapesttől 91 kilométerre, Dunaújvárostól pedig 27 kilométerre fekszik, míg Szekszárdtól 63 kilométerre.[16]

Éghajlat[szerkesztés]

Sárbogárd a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Sárbogárdon az évi középhőmérséklet 9,6–9,8 °C. A tél viszonylag enyhe, a nyár pedig viszonylag hűvös. Július hónap középhőmérséklete 21–21,5 °C, a január hónap középhőmérséklete -1,5 °C. A napsütéses napok száma évente 70 és 90 között van, a napsütéses órák száma évente körülbelül 2000 óra. Az évi csapadékmennyiség 560 milliméter.[17]

Történelme[szerkesztés]

Sárbogárd az 17801784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen

Sárbogárd területén és környékén évezredekre visszamenőleg megállapíthatók az emberi jelenlét nyomai, a legkorábbiak az újkőkorszak kései szakaszából valóak.[18] Sárszentmiklós városrészén például római leletegyüttes került elő.[19] A várostól nem messze, a Tringer tanyán, a Forrás-dűlőnél és a Templom-dűlőnél honfoglalás kori sírokat tártak fel az 1960-as évek elején.[20] A Tringer-tanyán többek közt két varkocskorongot, kaurikagylót, láncot, gyöngyöket és függőt találtak.[21]

Sárbogárd és környéke a korai középkorban a besenyők egyik szállásterülete volt. Ők nem tartoztak a Fejér vármegyei ispán joghatósága alá, hanem külön szervezetük volt. A besenyő szállások a Sárvíz partján, és a mai Sárszentágota—Töbörzsök vonaltól a megye déli határáig, Igar, Hard, Menyőd és Cece vonaláig terjedtek. I. Lajos magyar király királyunk 1352-ben vette fel a besenyő előkelőket az ország nemesei sorába, s megadta nekik mindazokat a kiváltságokat, amik a magyarországi nemességet megillették. A közemberek pedig magyar jobbággyá lettek.[22]

A város mai központja, Bogárd első említése 1323-ból való, földesura Bogárdi István besenyő nemes volt (besenyő neve még Bugár volt). Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely mára Sárbogárd része lett. A Sárvíz mellett létrehozott két település tulajdonosai, a Bogárdi és a Tinódy család egymással rokonságban álltak.

Sárbogárd az 18061869 között készített franciskánus topográfiai térképen

A törökök hamar megjelentek a területen. Itt vonult Mohamed pasa 1526-os, 1528-as és 1541-es hadjárata, amelyeken túl további portyázások is jellemezték a hódoltságot. Így az itt élők nagy része vagy egyszerűen nyugatra távozott, vagy a Sárvíz mocsaras vidékén keresett menedéket. A terület felszabadítása az 1684-es, Lotaringiai Károly által vezetett hadművelettel indult, 1686-ban már ténylegesen keresztény felügyelet alatt állt.

A sárbogárdi települések újranépesedése a 17. században magától ment végbe: egyrészt a Duna mentén érkező délszlávok, másrészt a nyugatról és a mocsarakból visszatértek népesítették be a korábbi falvakat. A kereskedelem beindultával – mivel Sárbogárd a BudaFehérvárPécs és az EnyingDunaföldvár utak kereszteződésében helyezkedett el – sokat javult az életszínvonal a nagyrészt kisnemesi, egymásra utalt településrészeken. Meszlényi Rudolf a Fejér vármegyei reformnemzedék vezéralakja bogárdi származású, aktívan részt vett a pozsonyi diétán.

Sárbogárd az 18721884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen

A 19. században már Sárbogárdként ismeretes a mai település, miután Tinód és Bogárd az 1880-as években egyesült. Az ekkori település a környék egyéb lakott területeivel ellentétben ténylegesen faluként működött, így sokan költöztek ide a környező majorságokról. 1855-ben azonban már mezővárosi rangot kapott, 1872-ben nagyközség, 1879-ben járási székhely lett.

A mezőváros vasúthálózathoz való csatlakozása 1882-83-ban történt, amikor is rövid idő alatt két vonal épült Sárbogárdon: egyrészt a Budapest – Pécs Vasúttársaság rekordidő alatt elkészült fővonala, másrészt a Rétszilas–Szekszárd Helyi Érdekű Vasút a MÁV kezelésében. Később (1897-ben) ezekhez csatlakozott a Sárbogárd–Székesfehérvár fővonal is. Így regionális központi jellege folyton nőtt; a 20. század elején az ipar – elsősorban a környék jó mezőgazdasági terményeire épült élelmiszeripar – is megjelent a városban. 1920-ban alapították meg a Sárbogárdi Gimnáziumot.

Sárbogárd a második világháború során, 1944. december 1. és 1945. március 24. között a frontvonalon feküdt, ami súlyos pusztításokat okozott a településnek. Ám a háború lezárultával komoly fejlődés várt rá.

Az 1956-os forradalom budapesti kirobbanását követően Sárbogárdon is tüntetések zajlottak le. Október 28-án megalakult a Forradalmi Tanács. November 4-én hajnalban megindult a szovjet támadás a város ellen.[23]

1953-54-ben új vasútvonal (Rétszilas–Sztálinváros) épült a városban. Az 1960-as években pedig az ipar is ugrásszerűen gyarapodott, élelmiszer- és feldolgozó ipari vállalatok, valamint a VIDEOTON jelent meg a településen. Az 1969. július 1-jén Sárszentmiklóssal egyesült település 1970-ben kapott nagyközségi rangot, 1986. január 1-jétől pedig város.

Sárbogárd és a katonaság[szerkesztés]

A II. világháború előtti és az azt követő közvetlen időszak[szerkesztés]

Keveset tudunk erről az időszakról. Nem tudjuk pontosan, hogy a (magyar és volt szovjet) laktanyák pontosan mikor épültek. Az sem pontos adat, hogy a szovjetek mikor kerültek ide. Az 1945-ös időpont feltételezés, mivel a Különleges Hadtest – lásd majd a sárbogárdi vonatkozását később – az ausztriai csapatok biztosítására alakult. Ez a körülmény 1955. május 15-ig állt fenn, mivel ekkor írták alá az Ausztria semlegességét garantáló bécsi államszerződést és a szovjetek kivonultak Ausztriából. Ezután már – nemzetközi szerződés híján – illegálisan tartózkodtak Magyarországon.

A magyar laktanyáról annyit tudunk, hogy 1945 előtt már létezett, pár épülettel és több istálló és szín épülettel. (Erről helyszínrajz található).

Sajnos írásos alapja csak az alábbi alakulatnak és intézménynek található: 1938-45:18/II. Honvéd Gyalogos Zászlóalj (Elöljáró: M.kir. 18. Honvéd Gyalogezred, Szekszárd.) A zászlóalj biztosan harcolt a doni csatában. 1944-45: 252. Vöröskereszt Hadikórház Sárbogárd. (A hátországi kategóriákban, a volt titkos ügyiratok jegyzékében található.)

„Ideiglenesen” hazánkban állomásozó alakulatok[szerkesztés]

1945-től: Szovjet alakulatok a rendszerváltásig. (Harckocsizó ezred, sorozatvető ezred, építő zászlóalj). …A Szovjet Honvédelmi Minisztérium 1956 október 23-án 20 órára riadókészültségbe helyezte a Magyarországon állomásozó Különleges Hadtest két gépesített hadosztályát, és meghatározta, hogy a hadtest fő erőivel vonuljon be Budapestre, foglalja el a város legfontosabb objektumait, és „állítsa helyre a rendet”. …A szovjet csapatok október 23-án 22 órakor Kecskemét, Cegléd, Szolnok, Székesfehérvár és Sárbogárd helyőrségekből megkezdték a menetet Budapest irányába. Tehát, az akkori, sárbogárdi – 37. gárda harckocsizó ezred – szovjet alakulat részt vett a forradalom fő gócpontjának leverésében. (Szerző megjegyzése: Amikor ezeket a sorokat olvastam a felszabadított titkos okmányok alapján, eszembe jutott: 1956-ban -az akkori járásszékhelyen- Adonyban laktunk és nevezett időpontban a 6-os számú főúton, Sztálinváros-Kulcs felől, hosszú sorban dübörögtek a harckocsik, Budapest felé. Szinte rengett a föld! Akkor még nem tudhattam, ma már tudom, hogy ezek Sárbogárdról jöttek, mivel a többi helyőrség kizárható.)

A honvédségi levéltári anyagokban is említett alakulatok, szervezetek[szerkesztés]

1950. november 1.-1951. október 31.: 62. páncéltörő tüzérezred (MN 9216) 1950. november 1.-1951. október 31.: 36. páncéltörő tüzérdandár-parancsnokság (MN 9564) 1952. december 1.-1953. október 27.: 17. önálló nehéz harckocsi- rohamlöveg ezred (MN 9935) 1953. november 15.-1956. február 26.: 85. tarackágyús tüzérosztály (MN 5826) 1953. november 15.-1956. február 26.: 95. tarackágyús tüzérosztály (MN 3110) 1953. november 15.-1954. november 24.: 34. ágyús tüzérdandár-parancsnokság (MN 9900) 1953. november 15.-1954. november 24.: 40. tüzér műszeres felderítő osztály (MN 5318) 1954. november 25.-1956. február 25.: 79. ágyús tüzérosztály (MN 5993) A fenti alakulatok az 50-es évek „tömeghadsereg kialakításának termékei”.

1951-1955: MH Sárbogárdi Kiegészítő Parancsnokság (városi) 1958-1966, 1967-1972: MN Sárbogárd Járási Kiegészítő Parancsnokság (járási) Megjegyzés: Az idősebb korosztály még emlékezhet a régi kultúrházi sorozásokra! 1972-1985: MN Járási Polgárivédelmi Parancsnokság Megjegyzés: Nagyon sok helyi lakos volt tagja a polgári védelmi szak-alakulatoknak – riasztó, egészségügyi, műszaki, vegyi-védelmi -, melyek többször is tartottak gyakorlatot a településen. (Megjegyzés: Kezdetben, 1951. június 1. előtt az alakulatok, szervek megnevezése MH-Magyar Honvédség, utána MN-Magyar Néphadsereg, majd 1990. március 15.-től újra MH).

1960-tól honi légvédelmi tüzér-/rakéta alakulatok:

1960. november 1.-1973. március 30.: 11/4. Honi Légvédelmi Tüzérosztály (MN 1124) 1978. március 31.-1987. június 30.: 104/1. Honi Légvédelmi Tüzérosztály (MN 1124) 1987. július 1.-1991. június 30.: 104/1. Honi Légvédelmi Rakétaosztály (MN 1124) 1991. július 1.-1995: 11/5. Honi Légvédelmi Rakétaosztály (MN 1124) és Központi Kiképzőbázis 1995-1996: 5. Honi Légvédelmi Rakéta Osztály-Csoport (11/2 és 11/5 osztályokból) 1996-2001. június 30: 5. Honi Légvédelmi Rakéta Zászlóalj ( 7-VOLHOV osztályból)

Megjegyzés: A 2001-es lv a laktanya bezárásának dátuma. 1999-ben léptünk be a NATO-ba. Egyetlen gyakorlaton vett részt 2 VOLHOV osztály. Ez az „orosz technika” nem kellett, így teljes felszámolásra került.

Rövid időre a laktanyába telepített légvédelmi alakulatok[szerkesztés]

1985. március 1-1986. január 1.: 104/4. Honi Légvédelmi Tüzér-Osztálycsoport (MN 1698) 1977. november 1-1978. május 5.: 11/12. Honi Légvédelmi Tüzérosztály (MN 6367)

1983. július 4.-1991. június 30.: 104. Honi Légvédelmi Tüzér-/Rakétaezred Parancsnokság (MN 3011)

Megjegyzés: Ez volt a település és a honvédség kapcsolatának „virágkora”. Az ezredtörzs áttelepülését (diszlokációját) megelőző években kezdődő, zömében új létesítmények építése és színvonalas felújítási tevékenység tette lehetővé a helyőrség alakulatainak és családjainak a megfelelő elhelyezést. A tevékenység több építési ütemben zajlott, folytatódott a diszlokáció után is.

Amit a városnak a honvédség adott: A három ütemben átadott 260 db új, összkomfortos lakás. A lakótelepen felépült Helyőrségi Klub, új hőközpont, park és korszerű sportlétesítmények. Jelentős számú iskolai és óvodai férőhely kialakítás, kereskedelmi egységek bővítése. A környék közműhálózatának bővítése új létesítményekkel: víz-, csatorna-, központi fűtés, melegvíz- és központi TV kábelhálózatok. Elektromos transzformátor állomások telepítése. Út- és járdahálózat bővítése, felújítása, stb. Nem véletlenül, többször is találkoztunk azzal a megállapítással, hogy a fenti tények elősegítették a település várossá nyilvánítását. A laktanyát és a lakótelepet az ARÉV (Alba Regia Építőipari Vállalat), a titkos katonai objektumokat a honvédség kijelölt építőipari alakulatai (KAFÉV) építették.

1966-tól rádiótechnikai alakulatok (MN 8687):

1966.09.01-1977.08.31: 45/2. Hadműveleti Rádiótechnikai Század 1977.09.01-1978.03.30: 45/2. Honi Rádiótechnikai Század 1978.03.31-1985.08.30: 54/3. Honi Rádiótechnikai Zászlóalj 1985.08.31-1997.12.31: 4. Honi Rádiótechnika Zászlóalj Parancsnokság

Csak háborúban feltöltendő „M” keretalakulatok: 1968-85: Vonalépítő híradó alakulat (Központja: Ercsi) 1969-91: Hírközpont (Központja: Nyíregyháza) Megjegyzés: Főleg az utóbbi – köznyelv szerint az „M” törzs – mozgósítási gyakorlatain volt tele a település és az ágotai erdő tartalékosokkal.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárdnak 13 541 lakosa volt, ennek a 96%-a magyar, a 0,7%-a cigány, a 0,3%-a német nemzetiségű és 3,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre.[31]

2012. január elsején 5098[32] lakás volt a városban, km²-enként 26,925.

A 2011-es népszámlálás során a 12 635 lakos 82,5%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Sárbogárd lakónépességének alakulása:[33]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
12 508
12 385
11 937
11 600
11 534
11 475
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

Sárbogárd városrészei[szerkesztés]

Sárbogárd környékének térképe

.

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Sárbogárd állomás felvételi épülete

Sárbogárd fontos vasúti csomópont. A Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalról Sárkeresztúr-Székesfehérvár felé, illetve Rétszilason Szekszárd–Tolna-Mözs-BátaszékBaja irányába van fővonali leágazás a településen. Rétszilast egy másik vasútvonal Mezőfalvával és azon keresztül Dunaújvárossal kapcsolja össze (Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal). Sárbogárdot Budapesttel, Péccsel, Kaposvárral, Zágrábbal köti össze InterCity, gyorsvonatok a Dél-Dunántúl fontosabb városaiba, Somogyszobra és Budapestre szállítják az utasokat. Néhány személyvonat is közlekedik az előbbi négy vasútvonalon.

Felvételi épület[szerkesztés]

Az állomásépület a MÁV első háború utáni épülete, 1947-ben épült, bauhaus stílusban, terveit Kajdi Ferenc készítette.[34]

A sárbogárdi vasútállomás állaga napjainkra leromlott.[35][36] Pécsek Imre, a MÁV kommunikációs igazgatóságának szakértője a Fejér Megyei Hírlapnak elmondta, hogy a vasúttársaság arra törekszik, hogy hosszú távú megoldás szülessen, amikor a vasútállomás felújításra kerül.[37]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A város legfontosabb útja a 63-as főút, amely Székesfehérvárt Szekszárddal köti össze. Ezzel párhuzamosan húzódik, mintegy 6-8 kilométerre nyugatra, a Sárvíz völgyének túlsó szélén a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út, amely a város közigazgatási területének nyugati részén fekvő településrészek (Örspuszta, Hatvanpuszta, Nagyhörcsökpuszta) számára biztosít összeköttetést. Dunaújvárossal és Mezőfalvával a várost a 6219-es út kapcsolja össze, Kislókra a 6215-ös úton, Alapra pedig a 6223-as úton lehet eljutni Sárbogárd belvárosából; Alsótöbörzsök-Nagyhörcsökpuszta felé a 6305-ös út indul a városközpontból, Mezőszilassal pedig a 6306-os út köti össze, Örspuszta és Pusztaegres érintésével. Érinti még a város közigazgatási határát a Dég-Káloz közti 6304-es számú összekötő út is. Érdemes megemlíteni az M6-os és az M7-es autópálya közelségét, ami a nagy távolságokra való közlekedést, szállítást teszi könnyebbé. Sárbogárd helyközi autóbusz-közlekedése biztosítja a város elérhetőségét a környező megyei jogú városokból, Győrből és a szomszédos településekről; a városban helyi járat is üzemel.

Az M8-as autópálya építésének egyik verziója szerint Sárbogárdon is áthaladna az autópálya. Nagy vita alakult a körül, hogy az autópálya Fejér megyei szakasza Székesfehérvár vagy Sárbogárd–Enying térsége felé vezessen-e el. Egyes érvek szerint, ha a Sárbogárd és Enying térségében haladna el az autópálya, akkor több munkalehetőség alakulna ki az autópálya 70*70 kilométeres térségben, ami megoldaná Tolna, Fejér és Somogy vármegye munkanélküliségi problémáját. Más érvek szerint, ha Székesfehérvár felé kerülne az autópálya akkor 7000-rel több munkalehetőség teremtődne és ⅓-dal több külföldi befektetőt vonzana, mint a Sárbogárd felé elkerülő szakasz.[38][39][40][41]

Gazdaság[szerkesztés]

Munkanélküliség[szerkesztés]

Fejér vármegyében az országos átlagnál jóval kisebb a munkanélküliség, azonban a megye különböző pontjain eltérőek az értékek. A munkanélküliségi ráta a megye déli részén, a Sárbogárdi és az Enyingi járásban mutatja a legmagasabb értékeket. A térség azonban az elmúlt években folyamatosan fejlődött, ennek köszönhetően kezd fölzárkózni a 2%-nál is alacsonyabb munkanélküliségi rátával bíró Székesfehérvárhoz és környékéhez.[42][43][44]

Mérés dátuma 2000. január 20.[45] 2002. január 20.[46] 2004. január 20.[47] 2006. január 20.[48] 2008. január 20.[49] 2010. január 20.[50] 2012. január 20.[51] 2014. január 20.[52] 2016. január 20.[53] 2018. január 20.[54] 2019. január 20.[55]
Munkanélküliségi ráta (%) 8,91 8,80 9,06 10,56 9,88 12,03 14,64 10,56 7,85 5,30 4,53

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A város lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. A környező kiváló minőségű földeken gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztés folyik, de jellemző a sertéstenyésztés is. Sárbogárd térsége gyümölcstelepítésre kiválóan alkalmas.[56] A mezőgazdasági terményekre kiterjedt feldolgozóipar épül.

Sárbogárd területének 86%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A város területének 66,7%-a szántóföld; 11,1%-a legelő; 3,1%-a erdő; 1,1%-a rét. A kivett (vagyis lakott) terület 13,8%-a Sárbogárd területének.[57]

Sárbogárdon sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés folyik. 1863-ban a szarvasmarhák száma 220, a baromfiak száma 21 000, a sertések száma 400 darab volt. 2011-ben a szarvasmarhák száma 635, a baromfiak száma 9000, a sertések száma pedig 4200 darab. Az állattenyésztés legfontosabb ágazata a sertéstenyésztés.[57]

2011-ben a mezőgazdasági alkatrészeket, gépeket árusító Valkon Kft. telephelyet hozott létre Sárbogárdon, melyet október 21-én mutattak be a nyilvánosság számára.[58][59] A telephely javítóműhelyként, alkatrészboltként, funkcionál.[60][61]

A mezőgazdasági cégek közül jelen van még Sárbogárdon, a Köztársaság úton a KITE Zrt is.[62] A cég tevékenységi köre a mezőgazdasági termelők továbbképzése, szakmai bemutatók, szaktanácsadások, gazdasági érdekképviselet, információcserék szervezése.[63]

Ipar[szerkesztés]

Sárbogárd 1920-ig a népi bútorkészítés központja volt.[64]

1993-ban létrejött a Sárbogárdi Ipari Park, a volt szovjet laktanya területén. 2000-ben a Mannesmann VDO Car Communication multicég beszüntette a munkát az autórádiókat gyártó sárbogárdi üzemében. A Mannesmann iparűzési adójából befolyó összeg Sárbogárd 1,7 milliárdos költségvetésének 8-10%-át adta. (A cég 1999-ben 1,3 millió készüléket gyártott itt, és távozásával 845 munkahely szűnt meg Sárbogárdon). A gyártást Kínába helyezték át, ahol olcsóbb a munkaerő és alacsonyabbak az alkatrészárak, továbbá a működés egyéb járulékos költségei is, mint Magyarországon.[65] Az év októberében a honvédség helyi alakulata is eltávozott a városból, amivel szintén munkahelyek szűntek meg.[66][67]

2003-ban egy holland cég, a Key Tech egy üzem kivitelezésébe kezdett,[67] de 2009-ben beszüntették a munkát.[68] A cég bezárásával 120 ember maradt munka nélkül. Helyi hírek szerint még a gépeket is eladták.[69][70]

Sárbogárd legnagyobb ipari létesítménye a VIDEOTON sárbogárdi üzemegysége volt, a maga 107000 m²-es területével,[71] mely napjainkban[72] már nem működik.[73]

Szolgáltatások[szerkesztés]

A szolgáltatási és kereskedelmi szektor kiterjedt (főleg a szállítmányozás terén), de elmarad a megye egyéb városaiban megszokott átlagtól.

A nagykereskedelmi áruházláncok közül Sárbogárdon megtalálható a Lidl,[74] a Rossmann,[75] a Tesco,[76] a Penny Market és a Coop (a Coopnak 3 üzlete van Sárbogárdon[77][78][79]). Egykoron Plus áruház is volt a városban, de beleolvadt a Sparba. 2009. február 12-én nyílt meg a vásárlók előtt a Plus áruház egykori helyén a Spar.[80]

Sárbogárd több pontján található postahivatal. 2005 tavaszán adták át a posta új központi épületét, amely Fejér vármegye legkorszerűbb postahivatala.[81] A beruházás megközelítőleg 100 millió forint volt. A posta felavatásán a miniszterelnök is ott volt.[82]

OMV üzemanyagtöltő állomás található Sárbogárdon, az Ady Endre utcában.[83][84]

Kultúra, oktatás, média[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

A városi művelődési házban (József Attila Művelődési Ház) tanfolyamok (jóga, KRESZ, angol, néptánc, modern tánc stb.), klubok (nyugdíjas, természetjáró, életmód) amatőr művészeti közösségek (Városi Vegyeskar, Városi Fúvószenekar, Petőfi Irodalmi Színpad) működnek.[85] A könyvtári ellátást a Madarász József Városi Könyvtár biztosítja. Gyakran rendeznek kiállításokat, irodalmi előadásokat, találkozókat.

A város több település összevonásával jött létre, ezért máig megőrizte többközpontúságát. Ebből adódóan a két legnagyobb hozzácsatolt településrészen (Sárszentmiklós és Töbörzsök) külön klubkönyvtárak szolgálják a közművelődést.[86]

Madarász József Városi Könyvtár[szerkesztés]

A Madarász József Városi Könyvtár 1952. november 7. óta áll az olvasók rendelkezésére. A kezdetek idején a könyvállomány körülbelül 3000 volt. Napjainkban a könyvtár több mint 61 ezer könyvet, 3000 kép- és 2600 hangzódokumentumot, 100 folyóiratot kölcsönöz.[87] A magyar kultúra napján felolvasó délelőttöket és -délutánokat tartanak.[88]

Oktatás[szerkesztés]

Oktatástörténet[szerkesztés]

Sárbogárdon az iskolai oktatás beindulása az 1784-es esztendőig nyúlik vissza. 1791-ben két népiskola indított a református egyház. 1826-ban felmerült az egyházi gimnázium alapításának gondolata, de abban az évszázadban nem lett belőle semmi. 1921-ben Csanády Sándor, helyi születésű pedagógus létrehozta az akkori Magyarország egyetlen önkormányzati fenntartású középfokú iskoláját, amely 1928-ban bezárta kapuit. 1932-ben magántulajdonú polgári iskola indult Sárbogárdon, melyet 1938-ban államosítottak. Ez az iskola 1948-ban zárta be a kapuit.[89]

Általános iskolák és óvodák[szerkesztés]

A településen 3 óvoda (a 4. megszűnt 2008-ban) és 4 általános iskola működik.

Óvodák:[90][91]

  • Zengő Óvoda
  • Kipp-kopp Óvoda
  • Kölyökvár Óvoda (Pusztaegresen)

Általános iskolák:[92][93]

  • Szent István Általános Iskola
  • Mészöly Géza Általános Iskola
  • Sárszentmiklósi Általános Iskola

Speciális iskola[szerkesztés]

A Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény egy többcélú intézmény, mely 1984-től kizárólag fogyatékos tanulókkal foglalkozó általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási létesítmény, illetve speciális szakiskolai oktatási feladatokat nappali ellátására szakosodott. A szakiskolában könnyűipari (bőrtárgykészítő, textiltermék összeállító) és építészeti szakmacsoport (mázoló és lakkozó, plakátragasztó, szobafestő, tapétázó) működik.[94][95]

Az iskolába főképpen Bicske, Martonvásár, Mór, Sárbogárd, Velence településekről jelentkeznek a diákok. Speciális készségfejlesztő szakiskolaként az akadályozott tanulók is esélyt kapnak. Szakszolgálati programjukon keresztül foglalkoznak gyógypedagógiai tanácsadással, fejlesztő felkészítéssel, stb. Szakmai szolgáltatásai között van a szaktanácsadás, pedagógusok továbbképzése, tanácsadó szolgálat, stb.[96]

Az intézmény 2012. január elsejétől állami fenntartásba került.[97][98]

Középiskola[szerkesztés]

A Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola 1951. szeptember 16-án indult el két első és egy második osztállyal a mai Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola jogelődje, a tanítóképző. A kezdetekkor az iskolának 90 tanulója és öt nevelője volt. Amíg felépítették a szükséges épületeket, az állam kisajátította a Huszár Ágoston-kúriát és diákotthonnak a dr. Örvös Olivér által félig felépített, kórháznak szánt épületeket használták. A tortatermet leszámítva 1956-ig az épületek elkészültek.[89]

1955 és 1961 között az osztályok reál és humán tagozatosok voltak. 1958-ban az iskola beiskolázása elérte a nyolc osztályt, amelyek közül 5 reál és 3 humán tagozatos volt. Tanulói létszáma már 220 és 240 között, a tantestületé pedig 12 és 18 fő között mozgott ekkoriban. 1961-ben már csak általános tantervű osztályok indultak. Az iskola az idők folyamán néhány névváltozáson is átesett: 1964 és 1971 között Általános Gimnázium és Szakközépiskola (Öntözőgépész és Közgazdasági Szakközépiskola), 1971 és 1973 között Általános Gimnázium és Szakközépiskola, 1973 és 1988 között Petőfi Sándor Gimnázium, 1988-tól Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola néven működött.[89] 2012. január 1-jén a középiskola a Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonából az államéba került az iskola, így a hivatalos neve Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola lett.[97]

2011. szeptember 1-jén az iskolának 430 diákja volt.[99]

Az iskolában kiemelt figyelmet kap az informatikai és nyelvi képzés és több mint 20 szakkörre van lehetőségük a nebulóknak.[100]

Rendezvények[szerkesztés]

Sárbogárdi Napok[szerkesztés]

Sárbogárdi Napok néven évente rendeznek kulturális fesztivált a városban, aminek programsorozatában sportversenyek (labdarúgó-bajnokság, kosárlabdatorna, kézilabdatorna stb.),[101] zenés műsorok,[102] főzőverseny és sok egyéb kulturális műsorszám szerepel.[103][104] 2012-ben 21. alkalommal rendezték meg a Sárbogárdi Napokat.

Hintók versenye[szerkesztés]

A város egyik leglátogatottabb rendezvénye a Hintók Versenye, amely minden év áprilisa utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a város egyik legszebb pontján, az Ifjúsági Parkban. Rendezője a Sárbogárdi Lovas Egyesület.[105] A versenyen két kategóriában lehet nevezni: akadályhajtásban és vadászhajtásban.[106] A versenyen kívül egyéb programsorozatok várják az odalátogatókat.[107]

A Polgárok a Városért Civil Műhely[szerkesztés]

Közösségi élet terén új színfolt: a „Polgárok a Városért Civil Műhely” létrejötte, amihez 2008 januárjában a városközpont rehabilitációjával kapcsolatban kipattant botrány köthető. Ez még nagyobb összefogásra késztette a sárbogárdiakat, s ebből született meg a Polgárok a Városért Civil Műhely.[108][109] Sikereként könyveli el, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki védettségi státusszal látta el a sárbogárdi zsinagógát.

A sárbogárdi KAPOCS Egyesületet szervezte, 2010 óta működésének nincs nyoma.[110]

Média[szerkesztés]

Sárbogárdnak saját nyomdája van. Rendszeresen megjelenő lapjai a Sárréti Híd és a Bogárd és Vidéke. Helyi televíziói a Bogárdi TV, illetve a Mosoly TV. A város információs portálja a www.bogard.hu. A város chatjeként működik a Sárbogárd Chat.

Sárbogárd legelső újságja a Haladás volt, ami csak néhány kiadást ért meg, 1895-ben. Ezt követően a Járási Értesítő 1901-ben, a Vértesalja hitéleti füzet 1910-ben és a két szakaszban megjelent Sárbogárd és Vidéke 1907-ben és 1912-ben jelent meg a helyi sajtóban.[111]

2005-ben Lugossy István rendező „Szabad a gazda – Sárbogárd, 90-es évek” néven 90 perces, korhatár nélkül megtekinthető dokumentumfilmet készített, amely Sárbogárd és környékének mezőgazdaságán keresztül mutatja be Magyarország mezőgazdaságnak a rendszerváltás utáni ellentmondásokkal teli időszakát.[112][113][114][115]

Sportélete[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

Sárbogárdon igen élénk sportélet folyik, a város számos sportban képviselteti magát. Focicsapata, az 1919-ben[116] alapított Sárbogárd LSC a Fejér megyei másodosztályban szerepel. A Sárbogárdhoz tartozó Sárszentmiklós labdarúgócsapata pedig az 1989-ben[117] alapított Sárszentmiklósi SE a Fejér megyei elsőosztályban.[118] A Sárbogárd LSC-nek számos korosztályban van csapata: U7, U9, U11, ifi és a felnőtt korosztálya áll helyt a bajnokságban. A Sárszentmiklósi SE-nek pedig U7, U9, U11, U13, U16, ifi és felnőtt korosztálya szerepel a bajnokságban.[119]

Kézilabda[szerkesztés]

Kézilabdában a férfi kézilabdacsapata a VAX KE Sárbogárd a megyei bajnokságban játszik. 2018-tól U9-es korosztálytól egészen U12-is szerepelnek az utánpótlás bajnokságokban. A kézilabda sportot 20 év után 2007-ben élesztették újjá a városban.[120][121] Az edzéseiket a Mészöly Géza Általános Iskola tornacsarnokában bonyolítják le, a mérkőzéseket az infrastruktúra (szabvány méretű tornacsarnok) hiánya miatt 2019-es évtől pedig a Simontornyai Városi Sportcsarnokban. A férfi felnőtt csapat a 20092010-es megyei bajnokságot megnyerte, azonban tárgyi és anyagi feltételek hiányában nem tudott a csapat az NB2-ben indulni.[122][123] A város női csapata a 2010-11-es szezon végeztével megszűnt.

Kosárlabda[szerkesztés]

Sárbogárdon a kosárlabda sport 2008-ban szerveződött újjá.[124] A városnak férfi felnőtt korosztályú csapata van, amely Fejér Megyei Bajnokságban játszik. A mérkőzések és edzések a Sárszentmiklósi Általános Iskola tornatermében történnek.[125] A 2011–2012-es szezonban 14 fővel indult a csapat a bajnokságban.[126]

Íjászat[szerkesztés]

Az íjászsport Sárbogárdra az 1970-es évek elejére érkezett meg Pál Viktor tanácselnök, Ács István Ágoston és Stern Éva jóvoltából. 1988-ig a Videoton SE szakosztályaként működött. 1988 és 1991 nyara között az íjászat szünetelt Sárbogárdon. Gilicze László 1991-ben szakosztályi szinten újraélesztette az íjászatot. 1999-ben a szakosztály tagjai elhatározták, hogy kiválnak az Sárbogárd SE-ből, s létrehoznak egy új egyesületet, 2000. június 9-én Sárréti Íjász Club Egyesület néven. November 8-i ülésén a Magyar Íjász Szövetség felvette tagjai közé őket.[127]

Shotokan karate[szerkesztés]

Sárbogárd a küzdősportban is jeleskedik. A városban shotokan karate oktatás folyik, aminek klubja is van, megalapítása Németh László nevéhez fűződik. Sárbogárdon napjainkig nincs más karateiskola, csak a shotokan karate, pedig számos irányzat próbált itt iskolát alapítani, de mind hamar megszűnt.[128]

Galambászat[szerkesztés]

A postagalambsport is jelen van Sárbogárdon. A D-13 Postagalamb Sport Egyesület 1989-ben lett bejegyezve a Fejér Megyei Bíróság 202-es sorszáma alá.[129] Az egyesület tagja a Magyar Postagalamb Szövetségnek és a Dél-Duna Tagszövetségének.[130] Az egyesület évértékelőit mindig a Két Kovács Vendéglőben rendezik meg.[131] A 2009-es esztendőben az egyesület egyik tagja elnyerte az Anker-kupát.

Asztalitenisz[szerkesztés]

Asztalitenisz egyesület 1994-ben alakult Sárbogárdon. Az klub először 1995-ben nevezett a megyei első osztályba, a női csapat pedig az NB 2-be, utóbbi 1999-ben visszavonult. Az egyesület utánpótlás-nevelést folytat a kezdetektől.[132] Napjainkban megyei és NB3-as csapata van az egyesületnek.[133][134] Minden évben a Sárbogárdi Napokon asztalitenisz csapatversenyt rendeznek Sárbogárdon.[135][136]

Lovas sport[szerkesztés]

A Sárbogárdi Lovas Egyesület 1997-ben jött létre. Az ugrósport volt ekkoriban a fő csapásirány.[137] Sárbogárdon 1995-től minden évben megrendezik a Hintók Versenyét az Ifjúsági Parkban.[138]

Autósport[szerkesztés]

Sárbogárd autósport egyesülete a Zsobi Racing Autósport Egyesület egy 2004-ben létrejött ralicsapatból alakult meg 2006-ban. Az egyesület pilótája Zsobrák Róbert, a navigátora pedig dr. Murányi Róbert, mindketten a sárbogárdi rendőrkapitányságon dolgoznak.

2005-ben egy Lada 2105 (Lada Riva) típusú versenyautóval indultak a TAM-BAU Kupasorozatban, 2006-ban pedig egy Volkswagen Golf típusú versenyautóval a Suzuki Hirt Kupasorozatban.[139]

Az egyesület céljai közt szerepel, hogy a technikai sportok iránt érdeklődő fiatalok szervezett formában próbálják ki az autósportot(en) és el tudják mélyíteni szakmai tudásukat e téren. Továbbá az autósport népszerűsítését is céljuknak tekintik.[140][141][142]

Testépítő klub[szerkesztés]

A Delta Testépítő Klub épülete az Ady Endre út 114. házszáma alatt található.[143] A testépítés mellett szaunázásra és masszásra is lehetőség van.[144]

A Delta Testépítő Klub tagja, Horváth Tibor 2000-ben a Langermann Péter emlékversenyen fekvenyomó és erőemelő egyéni versenyszámban indult. Erőemelésben második, fekvenyomásban ötödik helyezést ért el.[145]

Természetjáró kör[szerkesztés]

A természetjáró kör a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség tagszervezete[146] 1993-ban alakult meg. Minden évben 13-14 túrát szerveznek, melyből tíz egynapos, a többi pedig több napig tartó.[147][148]

A természetjáró kör taglétszáma 2001-ben 13 fő, 2002-ben 11 fő,[149] 2003-ban 14 fő,[150] 2004-ben 13 fő,[151] 2005-ben 20 fő.[152]

Sportlövészet[szerkesztés]

Az 1992-ben alapított Flórián 07 Lövészklub nevezetű egyesület műveli Sárbogárdon a sportlövészetet. Az egyesület elnöke Kiss András. A lövészklub céljai közt szerepel a sportlövészet népszerűsítése szabadidős és versenyszerű programként, továbbá a tagok versenyzéseihez és felkészüléseihez való feltételek megteremtése. A szervezet lőterén folynak a magányszemélyek fegyvertartási engedélyéhez tartozó maroklőfegyverrel végrehajtott lövészetei.[153][154][155]

Úszás[szerkesztés]

2018-ban az Ifjúsági Parkban épült egy uszoda, ahol a környező iskolák úszásoktatása folyik.

Nevezetességei[szerkesztés]

2000 novemberében emlékművet készítettek az 1956-os forradalom emlékére. Térmeg László bútorkészítő, fafaragó iparművész mellett Gaál János fabútorai lettek berendezve a Sárbogárdi parasztházban, a Köztársaság utca 70. szám alatt, az épület fa szerkezeti megoldásokkal készült.

Köztéri szobrok[szerkesztés]

A mohácsi csata emlékműve a millenniumi emlékparkban
Kossuth Zsuzsanna szobra

Sárbogárdon viszonylag kevés köztéri szobor található. Főleg idekötődő személyeknek, illetve Sárbogárdot is érintő eseményeknek van köztéri szobruk, mint például Boross Mihály emlékműve, aki utolsó éveit Bogárdon töltötte. A neki állított emlékművet Huszár Péter kőfaragó tervezte és a kivitelezését az ő cége hajtotta végre. Az alkotás az Ady Endre út és az Attila utca kereszteződésével határolt üzletközpontnál található.[156] Sárbogárdhoz kötődő személy még, akinek köztéri szobra van a városban Kossuth Zsuzsanna és Petőfi Sándor. Kossuth Zsuzsanna 1841-ben kötött házasságot Meszlényi Rudolffal, aki sárbogárdi születésű volt. Az asszony Sárbogárdra költözött és 1842-1848 között élt a városban. Köztéri szobra a nevét viselő rendelőintézet előtt áll, 1977 óta, Balás Eszter műve.[157]

A Petőfi Sándornak állított szobor a költő nevét viselő gimnázium udvarán áll, a főbejárat közelében. A gimnázium épületeit a Hadik család kastélyának parkjában emelték. 1841-ben ebben a kastélyban lépett fel Petőfi Sándor színtársulatával, emlékét az iskola udvarán álló mellszobra őrzi, Meszlényi János alkotása, mely 1975-től áll a gimnázium udvarán. Meszlényi a fiatal, 18 éves Petőfit örökítette meg művén.[158][159]

Eseményhez fűződő alkotás a millenniumi emlékpark és a Sárszentmiklóson található első és második világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékparkot 2001-ben avatták fel, Huszár Péter kőfaragó munkája Sárbogárd városképének egyik meghatározó eleme lett.[160] A második világháború hősi halottainak emlékműve a Sárbogárdhoz tartozó Sárszentmiklóson található, gondozott parkban, forgalmas közút mellett. Az emlékműhöz kopjafák is tartoznak.[161][162]

A városnak vallási jellegű köztéri alkotása is van a Szent Miklós püspökről nevezett plébánia kertjében, a Szentháromság-szobor, amit 1885-ben Kálmán Ferenc és neje Klár Erzsébet állíttatott.[163]

Zsinagóga[szerkesztés]

Az egykori zsinagóga

A sárbogárdi zsinagóga a Bercsényi utcában található. Az egykori imaház ma magántulajdonban van, a földszintjén ruhabolt, az emeletén bútorlerakat működik. Az építmény statikailag rendben van, de állapota leromlott.[164][165] Helyi fiatalok a zsinagóga padlásterében megtalálták a hitközség iskolaszéki iratainak és a helyi rabbi levelezésének egy részét.[166] A város helyi építészeti szabályzatáról szóló 8/2005 (III.30.) önkormányzati rendelet országos műemléki védelem alatt álló épületként említi a zsinagógát.[167]

Térmeg-ház[szerkesztés]

A Térmeg-házat 1991-ben Térmeg László a régi nagyszülői parasztházból alakította ki. A házat a Szent István Király Múzeum munkatársa, Fülöp Gyula nyitotta meg. Egyik szobájában galéria, a középső helyiségben népművészeti bolt, a belső szobában tájmúzeum működik. A tájmúzeumban szakavatottan restaurált eszközöket és bútorokat láthatunk. A népművészeti boltban kézműves dolgokat árulnak, de az idegenforgalom hiánya miatt kicsi a bevétel.[64]

Tájház[szerkesztés]

A sárbogárdi tájház a Tury Miklós utcában található. Ott megismerkedhetünk Sárbogárd történelmével, az egykoron élt helyi parasztság életével, a helyiek népművészetével, és szokásaival. A tájház 19. századi és 20. század elejéről származó bútorokkal van berendezve.[168][169] A tájház már nem működik, az épület állaga kissé leromlott, gondozatlan.[170]

Bronzkori földvár („Bolondvár”)[szerkesztés]

A bronzkori földvár

Sárbogárd legrégebbi emléke az úgynevezett „Bolondvár”, egy bronzkori földvár sáncai a várostól északkeletre.[171][172] Egy, a Bolondváron történt hitelesítő ásatás szerint, a Vatya-kultúra második időszakában készült a földvár.[173] Egy kutatás a földvár létrejöttét a halomsíros kultúra elleni védekezéssel magyarázta.[174]

A sárbogárdi Bolondváron napjainkig megtalálható az érintetlen, természetes löszvegetáció, amely nemcsak régészeti szempontból teszi különlegessé a földvárat.[9] A Bolondvár és a mellette húzódó völgy az erdős puszta egy darabját őrzi.

A Bolondvár Magyarországon az egyik legnagyobb, s a legépebben fennmaradt bronzkori földvárnak számít.[175]Teljes hossza 160 méter, a legnagyobb szélessége pedig 105 méter.[173]

Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület[szerkesztés]

A védett terület kiterjedése kb. 1500 hektár,[176][177] ebből 820 hektár halastórendszer, amiből 588 hektár halastó, 232 hektár pedig nádas.[19]

A természetvédelmi terület madárátvonulási helyszín, a madárvonulási időszakban 80-100 ezer madár számára nyújt táplálkozási és pihenési területet. Továbbá számos védett madárfaj fészkelési helye a Rétszilasi-halastavak, és szaporodóhelye a vidráknak.[19]

A Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A halastórendszer 14 nagyobb és több kisebb tóból áll, melyeket már a 19. század elején kialakítottak. A természetvédelmi terület 1997-ben a rámszari egyezménynek köszönhetően bekerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe.[178]

A halastavak közúton és vasúton (Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal) egyaránt könnyen megközelíthetőek.[179]

Vallás[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

A református templom, háttérben a római katolikus Szent László király templom tornyával
Szent László király templom
Pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna

A római katolikus kápolna neobarokk stílusban épült 1979-82 között.[180][181]

1921-ig Vajta, majd 1934-ig Cece leányegyháza, 1946-tól önálló lelkészsége van. 1946-tól van lehetőség anyakönyvezésre. Historia domusát 1946-tól írják.[182]

Szent László király templom

A sárbogárdi római katolikus Szent László király templom 1892 és 1894 között épült. 1770-től Sárszentmiklós leányegyháza, 1862-től plébánia. Historia domusát 1862-től írják. Anyakönyvezésre 1862-től van lehetőség.[183]

Alsótöbörzsöki Nagyboldogasszony-kápolna

Az alsótöbörzsöki római katolikus Nagyboldogasszony-kápolnát 1927-ben építették fel. A sárbogárdi Szent László király plébánia leányegyháza.[184]

Kislóki Szűz Mária neve templom

A kislóki római katolikus Szűz Mária neve templom a sárbogárdi Szent László király plébánia leányegyháza.[185]

Sárszentmiklósi Szent Miklós-templom

A sárszentmiklósi Szent Miklós püspök templom felekezete római katolikus. A templomot 1795-ben építették fel Szent Miklós tiszteletére. A templom historia domusát 1907-ben kezdték el írni. Anyakönyvezés 1770-től van.[186] A templom épülete késő barokk stílusú.[187]

Sárszentmiklósi evangélikus templom

A sárszentmiklósi evangélikus templomot 1870-ben építették fel, legutóbb 2008-ban újították fel. Tornyában három harang lakik, ebből kettőt ebből az első világháborúban beolvasztottak. A háború után adakozásból újakat öntettek.[188][189]

Sárbogárdi Evangélikus Egyházközség temploma

A templom épületét 1949-ben építették fel, melyben régen kovácsműhely volt.[189]

Rétszilasi Avilai Nagy Szent Teréz templom

Az Avilai Nagy Szent Teréz-templom felekezete római katolikus. A templom a sárszentmiklósi Szent Miklós püspök plébánia leányegyháza.[190]

Sárhatvani Nagyboldogasszony kápolna
A sárhatvani Nagyboldogasszony kápolna

Felekezete római katolikus. 1923-ban építették fel a templom épületét, neobarokk stílusban.[191] 1963-ig Nagyhörcsökpuszta leányegyháza. 1963 és 1996 között önálló lelkészség, 1996-tól a pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása plébánia leányegyháza.[192][193]

Sárhatvani református templom

A református templom 1783 és 1784 között épült fel, barokk stílusban. 1818-ban klasszicista stílusban átépítették, 1830-ban kibővítették.[194]

Nagyhörcsökpusztai Páduai Szent Antal templom

Felekezete római katolikus. 1922-ben építették fel a templom épül. Sárhatvannal együtt önállósuló kettőslelkészség székhelye, 1963-tól leányegyháza Sárhatvannak. 1996-tól Káloz leányegyháza.[195]

Sárbogárdi Református Egyházközség temploma

1783-ban lett felépítve a templom épülete barokk stílusban, 1817-ben klasszicista stílusban átépítették a templomot.[196] A tornya 1830-ban épült fel. A templom tornyában három harang lakik. A jelenlegi harangok közül két harangot 1949-ben öntettek, egyet pedig 1929-ben.[197]

Felekezetek[szerkesztés]

Sárbogárd lakónépességének vallási eloszlása a 2001-es népszámlálás adatai szerint

Reformátusok[szerkesztés]

Az 1702-es vármegyei összeírás, az 1731-es Neoacquistica Commissio és az 1740-es egyházmegyei jegyzőkönyv ezt írja: „Praedium Bogard Nobilium Reform”, vagyis Nemes Bogárdi Református Birtok. Az 1753-as vármegyei katolikus plébániák összeírását tartalmazó jegyzőkönyv Bogárd és Tinód lakosságát református vallásúnak írja és hogy a vajtai plébános joghatósága alá tartozik a közösség.[198]

1783-ban 839 református, 1820-ban 1348 református,[199] az 1869-es népszámlálási adatok szerint pedig 1826 református élt Sárbogárdon.[200] A 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakónépesség 23%-a volt református, vagyis 3114–3115 fő.[201]

Izraeliták[szerkesztés]

Az izraeliták sárbogárdi jelenlétének legkorábbi tárgyi emlékét sírkövek őrzik az egykori temetőkben. E temetők egyikében található Bischitz Salamon rabbi síremléke 1788-as évszámmal, aki Prágából menekült magyar földre és az ő nevéhez fűződik a sárbogárdi hitközség megalapítása, ami Magyarország régi hitközségeinek egyike.[202] Bischitz Salamon utódai között sok volt a nevezetes személy, mint például Hevesy György.[111]

Az 1850-es és az 1860-as években kibontakozott vita eredményeképp az izraelita vallás neológ és ortodox irányzatra szakadt, a sárbogárdi hitközség az ortodox irányzat mellett foglalt állást és követte azt 1948-ig. 1865-ben a gyorsan gyarapodó hitközség elemi iskolát alapított, ahol magyar nyelven folyt az oktatás.[111]

1785-86-ban az első országos összeírás Bogárdon 67 fő (7,67%), Tinód pusztán 43 fő (7,72%) izraelita vallású személyt jegyzett fel. Ezek a százalékos arányok meghaladták az országos átlagot, ekkoriban az ország összlakosságának 1,14%-a tartozott az izraelita felekezethez.[111] Az 1869-es népszámlálás 407 izraelita vallású embert jegyzett fel.[200]

Lutheránusok[szerkesztés]

A mai Sárbogárd területére 1740 táján telepedtek le az lutheránusok (evangélikusok). Napjainkban a lutheránus gyülekezet létszáma körülbelül 110 fő körül van. A lutheránusoknak két templomuk van: egy Sárbogárdon és egy Sárszentmiklóson. A környező településeken szórványban élő evangélikusok az egyházközség részét képezik. Az 1869-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárdon 85 evangélikus élt,[200] 2001-es népszámlálási adatok szerint pedig a lakónépességének 2,1%-a, vagyis 284–285 fő.[201] A lutheránusok túlnyomó része Sárbogárdon és Sárszentmiklós városrészen lakik.[203][204]

Római katolikusok[szerkesztés]

Az 1869-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárd 1368 római katolikus ember élt,[200] a 2001-es népszámlálási adatok szerint pedig a lakónépesség 54,2%-a volt római katolikus, vagyis körülbelül 7339–7340 fő.[201]

A római katolikusok templomát 1459 előtt szentelték fel Szűz Mária tiszteletére, 1529-ben templomukat a törökök elpusztították. A napjainkban is álló Szent László király templomuk 1894-ben épült fel.[205]

A katolikusok egyházi kórusa a Schola Catholica Kamarakórus.[206] A Schola Catholica Kamarakórus évente zenés rendezvényt tart a katolikus Szent László király templomban. A rendezvényen főleg vallásos ihletésű zeneműveket, de világi műveket is bemutatnak.[207]

A római katolikusok száma Sárbogárdon néhány évben[205]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 15,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 16% (30,7% nem nyilatkozott).[208]

Turizmus[szerkesztés]

A jelentős átmenő forgalom ellenére alacsony szinten van a turizmus, jövedelemtermelő képessége nem számottevő, pedig jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint a Sárvíz-völgye növény és állatvilága, régészeti lelőhely(ek), lovaglási lehetőség, a Rétszilasi-halastavak által biztosított horgászati és az erdők vadászati lehetőségei. Sárbogárd számára kedvező turisztikai ágazat lehet az ökoturizmus, az aktív és hobbiturizmus, illetve a kulturális turizmus.[209]

Szállodák, panziók, éttermek[szerkesztés]

Amadeus Étterem és Pizzéria[szerkesztés]

Az Amadeus Étterem és Pizzéria az Ady Endre út 200-as házszáma alatt található.[210][211]

Hotel Kovács[szerkesztés]

A Hotel Kovács az Ady út 1-es házszám alatt található 80 férőhelyes szálloda.[212] A szálloda rendelkezik 60 személyes vadászteremmel, 250 személyes nyári kerthelyiséggel, 120 személyes étteremmel és két kisebb különteremmel. A szálloda különböző rendezvények lebonyolítását vállalja.[213][214]

Korona Panzió és Étterem[szerkesztés]

A Korona Panzió és Étterem a Köztársaság utca 204-es házszáma alatt található étteremmel rendelkező panzió. A panziónak nyolc darab kétágyas szobája van, amikben zuhanyzó és televízió van. A panzióhoz cukrászda, melegkonyhás étterem, pékség és söröző tartozik.[215][216]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

Itt hunytak el[szerkesztés]

Jelképei[szerkesztés]

Címere[szerkesztés]

Sárbogárd címere a mezővárosi időkből származik.[219]

A város címere pajzs alakú, kék alapon ezüst színű horgony, melyet ezüst színű, saját farkába harapó kígyó övez, benne pedig egymásba fonódó két kézfej látható. A pajzs felett háromágú korona helyezkedik el. A kék színű pajzsot búzakalászon álló két arany színű oroszlán fogja közre.[220]

Zászlaja[szerkesztés]

Sárbogárd város zászlója zöld színű, szélén ezüstös rojtokkal, közepén a város címerével, alatta pedig fekete betűkkel a város nevének feliratával.[221]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Sárbogárd díszpolgárainak listája[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. V. Varga József: Új jegyzőt választottak Bogárdon (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. április 8. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Sárbogárd, Hungary (angol nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  7. Menetrend és menetrendváltozások vasútvonalanként (PHP). MÁV Magyar Államvasutak Zrt.. [2007. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  8. Sárbogárd. A gyülekezet története. Vértesaljai Református Egyházmegye. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  9. a b Sárbogárd Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégiai Program (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  10. a b A Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Társulás sport és szabadidős stratégiája (PDF). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  11. L. G.: Nagyhörcsök intő példája - Egy ázsiai sztyeppenövény európai vándorútjának vége (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. augusztus 4. [2014. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 17.)
  12. Fehér gólya online adatbázis (PHP). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  13. Sárréti TK (PHP). Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  14. Az Örspusztai Horgászcentrum és Rétimajor (PDF). Aranyponty Zrt.. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  15. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ökológiai jellegének változása Magyarországon (PDF). Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  16. Távolságmérő alkalmazás. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. [2012. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 18.)
  17. Ulcz Gyula: Az ökológiai alapú térségfejlesztés lehetőségei a Sárvíz völgyében (PDF). geography.hu. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  18. Tourinform.hu Sárbogárd. tourinform.hu. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  19. a b c A „Sárvíz kistérség” mezőgazdasági programja (PDF). aba.hu, 2004. június. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  20. Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében (RTF). Szent István Király Múzeum, 1996. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  21. K. Végh Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető (PDF). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  22. Bogárd-Tinód története
  23. Novák Ferenc: Sárbogárd 1956-ban - Novák Ferenc emlékei (HTML). (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  24. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  25. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  26. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  27. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  28. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  29. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  30. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  31. A Magyar Köztársaság Helységnévtára (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
  32. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
  33. Tim Bespyatov: Cities of Hungary (HTML). pop-stat.mashke.org. [2012. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  34. Sárbogárd állomás (PHP). vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  35. V. Varga József: Kérdezünk: újra és újra!. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 9. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  36. V. Varga József: Bogárdi állomás: terveket készít elő a MÁV. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 19. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  37. V. Varga József: A sárbogárdi vasútállomás diszkrét bája. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. február 7. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  38. Merre vezessen az M8-as?. Népszabadság, 2001. június 25. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  39. M8-M4: három álláspont vitája. Népszabadság, 2001. augusztus 9. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  40. P. J.: Megépül a kelet-nyugati sztrádatengely. Népszabadság, 2002. február 21. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  41. Hozzájárultak az ellenzők az M7-es folytatásához (HTML). [origo], 2002. november 26. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  42. [origo]: Átlag alatt a Fejér megyei munkanélküliség (HTML), 2008. szeptember 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  43. Kevesebb állástalan Fejér megyében (HTML). jobpilot.hu, 2008. szeptember 30. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  44. "Latrinamerikanizálódás": Fejér megyében minden ötödik ember munkanélküli, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  45. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2000. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  46. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2002. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  47. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2004. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  48. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2006. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  49. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2008. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  50. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2010. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  51. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2012. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  52. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2014. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  53. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2016. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  54. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2018. január. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  55. Településsoros munkanélküliségi adatok (PDF). Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2019. január. [2019. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  56. A Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja (PDF) pp. 9. sarviz.hu, 2000. május. (Hozzáférés: 2012. július 11.)[halott link]
  57. a b Eco‐Cortex Kft.: SÁRBOGÁRD VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (PDF). sarbogard.hu, 2011. december. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  58. Sárbogárdon is várja ügyfeleit a Valkon csapata. Agroinform, 2011. november 18. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  59. Sárbogárdon is várja ügyfeleit a Valkon csapata. Valkon Kft., 2011. november 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  60. Valkon Kft. szerviz. Valkon Kft.. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  61. Alkatrészbázis Kecskeméten, Pápán és Sárbogárdon. Valkon Kft.. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  62. Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (PHP). kite. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  63. A KITE zrt. története (PHP). kite.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  64. a b Nagy József; Hargitai Lajos: A Térmeg-ház húsz évvel később; Megnyílt a Térmeg-ház (PDF) pp. 5. Bogárd és Vidéke, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
  65. HVG 2000/28 07.15. 12. Cégvilág hír (ASPX). HVG.hu. [2014. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  66. Húzóágazat - beragadt fékekkel. Cégvezetés, 2002. november 1. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  67. a b Befektetőket várnak. Világgazdaság Online, 2003. október 2. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  68. KeyTech Sárbogárd (angol nyelven) (HTML). European Monitoring Centre on Change, 2010. február 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  69. Újabb elbocsátások a műanyagos cégeknél (PHP). PlasticPortal.hu, 2009. január 22. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  70. Index: Kirúgások egy újabb Nokia-beszállítónál, 2009. január 22. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  71. A VIDEOTON sárbogárdi telephelyének alapadatai (HTML). videoton.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)[halott link]
  72. 2011
  73. VIDEOTON Sárbogárd (PHP). sarbogard.hu, 2008. március 6. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  74. Sárbogárd, Ady Endre u. (HTML). lidl.hu. [2012. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  75. Megnyílt a Rossmann (PDF). Bogárd és Vidéke, 2007. január 25. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  76. TESCO Sárbogárd hipermarket. tesco.hu. [2012. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  77. 34. sz. Coop üzlet (PHP). coop.hu. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  78. VÉNUSZ ABC (PHP). coop.hu. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  79. Vegyesbolt (PHP). coop.hu. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  80. Itt a SPAR - megérkezett a minőség! (HTML). Spar. [2009. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  81. Hargitai Lajos: Elkészült az új posta (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. március 31. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  82. A Bogárd és Vidéke 2005. május 5-i száma (PDF) pp. 1. Bogárd és Vidéke. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  83. OMV benzinkút, Sárbogárd. Vendégváró. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  84. OMV benzinkút Sárbogárd. dimo.hu. [2009. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  85. Sárbogárd - Művelődési központ. József Attila Művelődési Központ. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  86. Könyvtár és Klub elérhetősége (HTML). Sárszentmiklósi Általános Művelődési Központ, 2012. január 31. [2012. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  87. Könyvtárunkról. Madarász József Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  88. V. Varga József: Olvassunk egymásnak! (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 30. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  89. a b c Iskolánk története (PHP). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  90. Zengő Óvoda bemutatkozása (HTML). zengoovoda.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  91. KippKopp ovi bemutatkozása (HTML). amk.bogard.hu. [2012. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  92. Önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (PHP). (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  93. Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény bemutatkozása (HTML). [2013. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  94. Alapító okirat (ASP). (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  95. Hivatalos értesítő, 40. szám (PDF). Magyar Közlöny, 2012. szeptember 14. (Hozzáférés: 2012. október 18.)[halott link]
  96. Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola és Speciális Szakiskola (PHP). magyarcegjegyzek.hu. Magyar Cégjegyzék. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
  97. a b Tribolt Lajos: A megye intézményei a kormányhivatal irányítása alá kerülnek. feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. augusztus 26. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  98. Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény (ASP). Közoktatási Információs Iroda. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  99. FMÖ PSG Sárbogárd osztálylétszámok 2011. szeptember 1. (PDF). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  100. Nyolc évfolyamos képzés részletes tájékozatató (PDF). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  101. V. Varga József: Pünkösdi foci és kiállítás (PHP). feol.hu. Fejér Megyei hírlap, 2010. június 5. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  102. V. Varga József: Fúvósok koncertje zárta a Sárbogárdi napokat (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 26. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 12.)
  103. V. Varga József: Helyi termékek, pörköltfesztivál - kiteljesedett a Sárbogárdi-napok (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. június 8. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  104. V. Varga József: Szent Iván-éji varázslat Sárbogárdon is. Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 23. [2011. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  105. V. Varga József: Hintók versenye: Viszus Szabolcs triplázott (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. május 3. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  106. Gosztola József: XVII. Hintók Versenye (PDF). fogathajtas.eu, 2012. március 22. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  107. XVII. Hintók Versenye: vár Sárbogárd!. Dunaújváros Online, 2012. április 27. [2013. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  108. Kik vagyunk?. bartfaiantal.hu. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  109. Polgárok a Városért Civil Műhely archive oldala
  110. Polgárok a Városért Civil Műhely / Sárbogárd
  111. a b c d A Bogárd és Vidéke 2010. december 12-i száma (PDF) pp. 2. Bogárd és Vidéke, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  112. Szabad a gazda - Sárbogárd, 90-es évek (PHP). tvmusor.hu. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  113. Szabad a gazda - Sárbogárd, 90-es évek. Est.hu. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  114. Szabad a gazda. Port.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  115. Szabad a gazda – Sárbogárd, 90-es évek. TV24.hu. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  116. Sárbogárd Labdarúgó Sport Club. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  117. Sárszentmiklósi Sportegyesület. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  118. Fejér megyei csapatok bajnokságok szerint (PHP). Fejér Megyei Labdarúgó-szövetség. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  119. Sportegyesületek beszámolója működésükről, személyi és tárgyi feltételeikről (PDF). sarbogard.hu, 2012. február 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  120. Női Kézilabda Egyesület Sárbogárd beszámolója (PDF). sarbogard.hu, 2011. január 23. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  121. Sárbogárd Város Sportkoncepciója 2009–2012 (PDF) pp. 11. sarbogard.hu, 2009. április 14. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  122. Vax Kézilabda Egyesület beszámolója a 2010. évről (PDF). sarbogard.hu, 2011. január 21. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  123. Matók János: A fiúknál bajnok lett a Sárbogárd. Fejér Megyei Hírlap. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  124. Újraszerveződött a sárbogárdi kosárlabda sport (PHP), 2008. november 13. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  125. Csapatok (PHP). Fejér Megyei Kosárlabdázók Szövetsége. [2012. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  126. Csoportos játékosengedély 2011/2012 (PDF). Fejér Megyei Kosárlabdázók Szövetsége, 2012. január 21. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  127. Az íjászat sárbogárdi története röviden és nagy vonalakban. sic.hupont.hu. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  128. Sárbogárdi karate klub bemutatkozás. sarbogardikarate.hu. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  129. Palotás József: A Sárbogárd D-13 Postagalamb Sport Egyesületének 2009 évben végzett munkája, működésének személyi és tárgyi feltételeiről (PDF). sarbogard.hu, 2010. január 18. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  130. A Magyar Postagalamb Sportszövetség egyesületei - 2012 (PDF) pp. 3. Magyar Postagalamb Szövetség, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  131. Hargitai Lajos: Taroltak a sárbogárdi galambászok (PDF) pp. 5. Bogárd és Vidéke, 2011. március 3. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  132. Sárbogárdi Asztalitenisz Klub története (PHP). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)[halott link]
  133. Sárbogárdi Asztalitenisz Klub Megyei (PHP). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)[halott link]
  134. Sárbogárdi Asztalitenisz Klub NBIII (PHP). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)[halott link]
  135. Tóth Zoltán: Beszámoló a Sárbogárdi Asztalitenisz Klub működéséről (PDF). sarbogard.hu, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  136. XX. Sárbogárdi Napok 2011. 05. 14. - 06. 25. (PHP). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  137. Sárbogárdi Lovas Egyesület (ASPX). fogathajtas.eu. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  138. V. Varga József: Hintók versenye: Viszus Szabolcs triplázott (PHP). feol.hu. Fejér Megyei hírlap, 2012. május 3. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  139. Zsobi Racing Autósport Egyesület (PDF) pp. 17. Független Rendőr Szakszervezet. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  140. A Zsobi Racing Autósport Egyesületről (HTML). zsobiracing.uw.hu. [2007. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  141. Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. zsobiracingase.mindenkilapja.hu. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  142. Zsobi Racing A.S.E. (PHP). carstyling.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  143. Delta Testépítő Klub kapcsolat (HTML). deltaclub.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  144. Delta Testépítő Klub - Sárbogárd. Irány Magyarország!. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  145. DSCF0034.jpg (JPG). deltaclub.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  146. Fejér megyei MTSZ tagszervezetek és címeik (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. [2013. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  147. Természetjáró Klub foglalkozása - Sárbogárd. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  148. Természetjáró kör (HTML). muvhaz.bogard.hu. [2012. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  149. 2002. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  150. 2003. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  151. 2004. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetjáró Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  152. 2005. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetjáró Szövetség. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  153. A „Sportegyesületek beszámolója” (PDF). sarbogard.hu, 2010. január 18. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  154. A “Civil szervezetek tájékoztatója működésükről” című előterjesztéshez kapcsolódó tájékoztató a Flórián 07 Lövészklub részéről (PDF). sarbogard.hu, 2008. szeptember 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  155. Flórián 07 Lövészklub (PHP). Magyar Sportlövők Szövetsége. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  156. Dr. Pinczés Sándor: Boross Mihály emlékmű (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  157. Exit: Kossuth Zsuzsanna szobra (HTML). Köztérkép.hu, 2009. november 29. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  158. sagi78: Petőfi portré (HTML). Köztérkép.hu, 2011. november 23. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  159. Sárbogárd (HTML). bogard.hu. [2012. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  160. Dr. Pinczés Sándor: Millenniumi emlékpark (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  161. Dr. Pinczés Sándor: II. világháború sárszentmiklósi hősi halottai (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 18. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  162. Világháborús emlékmű és park (PHP). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  163. Dr. Pinczés Sándor: Szentháromság szobor (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  164. Zsinagóga. műemlékem.hu, 2012. június 24. [2012. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  165. Czene Gábor: Eldózerolt és megmentett zsinagógák. Népszabadság, 2010. október 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  166. Toronyi Zsuzsanna: Zsinagógákról (PHP). Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, 2010. augusztus 29. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  167. Sárbogárd város önkormányzat képviselő-testületének 8/2005. (III. 30.) önkormányzati rendelete Sárbogárd város helyi építési szabályzatáról (PDF). sarbogard.hu, 2010. november 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  168. Tájház, Sárbogárd. Vendégváró. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  169. Tájház, Sárbogárd. Kirándulástervező. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  170. Tájház. műemlékem.hu, 2012. június 14. [2012. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  171. Sárbogárd város bemutatása. sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  172. Sárbogárd (HTML). bogard.hu. [2012. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  173. a b Horváth Tünde: A vatyai kultúra településeinek kőanyaga (PDF). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, 2004. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  174. Kővári Ivett: Az Alföld őskori népességeinek megítélése kraniometriai elemzésük révén (PDF) pp. 24. Debreceni Egyetem, 2008. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  175. A sárbogárdi Bolondvár (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. július 28. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  176. Rétszilasi tavak TT. Duna-Ipoly Nemzeti Park, 2012. január 17. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  177. Környezetvédelem (KM002_1) (PDF). Széchenyi István Egyetem. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  178. Sárbogárd város önkormányzatának képviselő testületének 11/2005. (V. 3.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről (PDF), 2010. március 30. (Hozzáférés: 2012. február 15.)[halott link]
  179. Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület (PDF). [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  180. Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása). Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. február 4.)[halott link]
  181. Pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna. Nagyvőfély.hu. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  182. Pusztaegres - Szent Kereszt felmagasztalása plébánia. Székesfehérvári Egyházmegye. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  183. Sárbogárd - Szent László király plébánia. Székesfehérvári Egyházmegye. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  184. alsótöbörzsöki Nagyboldogasszony kápolna. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  185. Szűz Mária neve templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  186. Szent Miklós püspök templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  187. Római katolikus templom (Szent Miklós püspök), Sárbogárd. Vendégváró. [2008. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  188. Sárszentmiklósi templom képei. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  189. a b Templomaink. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  190. Avilai Nagy Szent Teréz templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  191. Római Katolikus templom, Sárhatvan. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  192. Nagyboldogasszony templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  193. Sárhatvani Nagyboldogasszony templom. nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  194. [muemlekem.hu/muemlek?id=3761 Református templom, Sárhatvan]. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  195. Páduai Szent Antal templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  196. Református templom, Sárbogárd. Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)[halott link]
  197. Sárbogárdi Református Egyházközség bemutatkozás. parokia.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  198. Sárbogárd Református Gyülekezetének Története. Sárbogárdi Református Gyülekezet. [2014. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  199. U. L.: A sárbogárd-tinódi ref. templom. (PDF). Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 29. sz. július 16. pp. 3, 1871. július 16. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  200. a b c d Sebők László. Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai (PDF), Magyar Elektronikus Könyvtár, 80. o. (2005). ISBN 963 218 661 3. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24. 
  201. a b c A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (PHP). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  202. Sárbogárd (HTML). Magyar Zsidó Lexikon. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  203. Bemutatkozunk. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  204. Haan Lajos: A Magyarhoni ag. hity. evangélikusok négy egyházkerületetek egyetemes névtára (PDF) pp. 75, 1885. [2013. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  205. a b Sárbogárd (HTML). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  206. Rólunk írták. katolikuskorus.hu. (Hozzáférés: 2012. november 11.)[halott link]
  207. Schola Catholica invitáló (PDF). Sárréti Híd, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2012. november 11.)[halott link]
  208. Sárbogárd Helységnévtár
  209. Briski Melinda: A Mezőföldi Turizmus helyi együttműködésre épülő modelljének megvalósítása (PDF). Fejér Paktum, 2009. december 15. (Hozzáférés: 2012. október 18.)[halott link]
  210. Amadeus Étterem és Pizzéria. etterem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  211. Amadeus Étterem és Pizzéria (HTML). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  212. Hotel Kovács, Sárbogárd. Irány Magyarország!. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  213. Jotel Kovács - Sárbogárd. Isten hozta!. [2013. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  214. Hotel Kovács - Étterem, Sárbogárd, Ady Endre út 1. (HTML). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  215. Korona Panzió (HTML). ÚtiSúgó.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  216. Korona Panzió és Étterem (HTML). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  217. Sárbogárd és környéke (PHP). MTV, 2007. december 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  218. Tompa Mihály emlékház. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  219. Sárbogárd város címere (SHTML). Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek. [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  220. A városi címer, zászló előállításának, használatának, forgalomba hozatalának engedélyezése (PDF). sarbogard.hu. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  221. Sárbogárd város önkormányzat képviselőtestületének 15/1998. (IV. 20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról (PDF), 1998. április 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)[halott link]
  222. a b Testvértelepüléseinkről (PHP). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  223. a b c d e f g h i j Sárbogárd város díszpolgárainak listája (PHP). Sárbogárd Város Önkormányzatának honlapja. (Hozzáférés: 2012. július 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Sárbogárd
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárbogárd témájú médiaállományokat.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • szerk.: Farkas Gábor: Sárbogárd város története, Kállay István és Szita László lektorok, Sárbogárd: Sárbogárd Város Tanácsa, 600. o. (1989). ISBN 963-0329-51-4 
Káloz Nagylók, Sárszentágota Hantos
Dég, Mezőszilas

Észak
Nyugat  Sárbogárd  Kelet
Dél

Mezőfalva, Nagykarácsony
Igar Sáregres, Cece Alap