Óbarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Óbarok
Óbarok térsége észak felől
Óbarok térsége észak felől
Óbarok címere
Óbarok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásBicskei
Jogállás község
Polgármester Mészáros Kartal (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2063
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség754 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209[3] m
Terület19,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óbarok (Magyarország)
Óbarok
Óbarok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 18° 34′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 18° 34′ 14″
Óbarok (Fejér megye)
Óbarok
Óbarok
Pozíció Fejér megye térképén
Óbarok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbarok témájú médiaállományokat.

Óbarok község Fejér megyében, a Bicskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye északi részén, a Váli-víz partján, Bicske és Szárliget között fekszik, a közeli települések közül Bicske és Újbarok 3-3, Felcsút 8,5, Szárliget pedig 12 kilométer távolságra található.

Közigazgatási területén áthalad az 1-es főút, az M1-es autópálya és a 811-es főút is, de központján csak az idősebb közlekedők körében 100-as útként is ismert 8101-es út halad keresztül. Déli határszélét több kilométeren át a 8126-os út kíséri és ott ágazik ki utóbbiból Újbarok, Szár és Szárliget irányába a 8113-as út is.

A település a Gerecse hegység délnyugati lábánál, gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el. Óbarok a tőle 4 kilométerre fekvő Nagyegyházával alkot egy közigazgatási területet. A munkaképes lakosság többsége Bicske, Tatabánya, Budapest területén dolgozik, naponta ingázik.

Története[szerkesztés]

Óbarok első írásbeli említése 1365-ből való, a XV. században a székesfehérvári kereszteslovagok tulajdona volt. A puszta az 1600-as években a Barkó családé volt, akik maguk gazdálkodtak a területen. Innen származik a község elnevezése is. 1850-től Felcsúttal igazgatták egészen 1970-ig, ekkor Bicskéhez csatolták.

Óbarok és Nagyegyháza lakossága az 1999. évi népszavazáson úgy döntött, hogy leválik Bicske városától, és önálló településsé alakul (a 2000. január 9-én tartott időközi önkormányzati választással[4]). A megalakuló képviselő-testület jelentős lemaradást örökölt, legjelentősebb feladatának tekinti az infrastrukturális hátrányok behozását, a község fejlődésének felgyorsítását. Először elkészítették és elfogadták a település rendezési tervét, amely megszabja a terület fejlesztési irányait. Ennek keretében három területen ipari övezetet jelölt ki a képviselő-testület, számítva arra, hogy az M1-es autópálya közelsége miatt hamarosan megjelennek e területen is a befektetők. Ha a tervezett fejlesztések megvalósulnának, együttesen mintegy 500 főt tudnának foglalkoztatni, amely csökkentené a körzetben lévő munkanélküliséget. A község 45 millió forintos költségvetéséből, a kötelező feladatokon túl, 15 millió forintot tud fejlesztésre fordítani. Ez évben megkezdődik egy többfunkciós építmény (faluház) kivitelezése, amely - a pénzügyi források függvényében - 2002-ben be is fejeződhet. Itt kerül elhelyezésre a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, a könyvtár és itt kapnak helyet a községben működő civil szervezetek.

A Borbíró Mihály polgármester lemondása[5] miatt kiírt időközi választást 2017. július 23-án Mészáros Kartal[6] nyerte.[7]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2000–2002: Tóth László (független)[4][8]
  • 2002–2006: Tóth László (független)[9]
  • 2006–2010: Borbiró Mihály (független)[10]
  • 2010–2014: Borbiró Mihály (független)[11]
  • 2014–2017: Borbiró Mihály (független)[12]
  • 2017–2019: Mészáros Kartal (független)[13]
  • 2019-től: Mészáros Kartal (Fidesz-KDNP)[1]

2017. július 23-án időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[13] az előző polgármester lemondása okán.[14]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2% cigánynak, 4,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 9,1%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 28,2% (26,6% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Óbarkon régen egy iskola állt, ami villámcsapás miatt leégett, Később a helyén művelődési ház és könyvtár épült, de mára már megszüntették.

Van egy kastély a felső buszmegállóban, de már csak lakóház. Itt van az úgynevezett Öreg-szikla is. A szikla mellett van egy kisebb barlang.

A településen található egy Turul-szobor.[16] Óbarok közelében, Nagyegyházán áll a Hangistálló rendezvényközpont.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Óbarok, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b A 2000. január 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. január 9. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  5. Nagy József: Mészáros Lőrinc szerény, tisztességes, korrekt ember
  6. Nagy József: Eldől, ki lesz Mészáros Lőrinc legközelebbi kollégája
  7. Óbarok község honlapja. [2018. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  11. Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  13. a b Óbarok települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. július 23. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  15. Óbarok Helységnévtár
  16. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk[szerkesztés]