Sárosd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sárosd
Az Esterházy-kastély (1895-1899 között)
Az Esterházy-kastély (1895-1899 között)
Sárosd címere
Sárosd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Dunkl Gergely (független)[1]
Irányítószám 2433
Körzethívószám 25
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 3199 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség66,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134[3] m
Terület48,12 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárosd (Magyarország)
Sárosd
Sárosd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 35″, k. h. 18° 38′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 35″, k. h. 18° 38′ 54″
Sárosd (Fejér megye)
Sárosd
Sárosd
Pozíció Fejér megye térképén
Sárosd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosd témájú médiaállományokat.

Sárosd nagyközség Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sárosd Fejér megye közepén helyezkedik el, Székesfehérvár és Dunaújváros között nagyjából félúton. Jól megközelíthető gépkocsival: Székesfehérvár, Seregélyes, Dunaújváros, Dunaföldvár Káloz, Adony, felől; vonattal pedig a Budapest-Pécs vasútvonalon.

Településrésze, Sárosd centrumától 3 kilométerre fekszik, északkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Tükröspuszta lakónépessége 54, a lakások száma 19.[6]

Története[szerkesztés]

Sáros(d) neve az oklevelekben 1272-ben fordul elő először.

1342-ben Sárosdi Bálintnét, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyét és fiát Istvánt fivéreik örökségük felől 20 M-val kielégítették.

1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pál-nak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.

A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.

A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 5,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,9% (26,8% nem nyilatkozott).[7]

Itt született[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Esterházy kastély, egy műemlék jellegű épület, mely szociális otthonként működik.
  • Római katolikus templom.
  • Egy, a második világháborúban elesettek emlékére felállított emlékmű.
  • Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye.
  • Sallay László kovács műhelye.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárosd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  7. Sárosd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]