Bogyarét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bogyarét (Bodzianske Lúky)
A katolikus templom
A katolikus templom
Bogyarét zászlaja
Bogyarét zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rang község
Polgármester Aradi Mónika
Irányítószám 946 14 (pošta Zemianska Olča)
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség187 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület5,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogyarét (Szlovákia)
Bogyarét
Bogyarét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 53′ 14″, k. h. 17° 53′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 14″, k. h. 17° 53′ 51″
Bogyarét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyarét témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bogyarét (szlovákul Bodzianske Lúky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gútától 12 km-re délnyugatra fekszik. A falu az Alsó-Csallóköz jellegzetes tanyavilágának része, lakosságának nagy része szétszórt tanyákon él, a mai faluközpont csak az 1965-ös árvíz után alakult ki. A Gútát Ekeccsel (9 km) összekötő országúton közelíthető meg. Nemesócsa 10 km-es úton érhető el.

A község területe 5,17 km², ezzel a harmadik legkisebb területű község a járásban. Nyugatról Lakszakállas, északról Gúta, keletről Nemesócsa és rövid szakaszon Keszegfalva, délről Bogya községekkel határos. Északi határát a Császta alkotja.

Története[szerkesztés]

A Bogyához tartozó rétek első írásos említése 1387-ből származik. A környező mocsárból kiemelkedő nádas, füves területen egykor vadászó-halászó emberek laktak. Bogyarét egyike volt a csallóközi falvakhoz tartozó réteknek. Az első állandó épületek a 18. század végén épültek. A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének köszönhette, aki az 1880-as évek végén saját telkén templomot emeltetett és 1875-től negyven éven át tanította ingyen a falu gyerekeit. A falut többször sújtotta árvíz is, de lakói mindig visszaköltöztek. Komárom vármegye monográfiájában Vende Aladár Bogya tárgyalásánál említi Bogyarétet is: Ide tartozik (....) a bogyai rét, a hol eddig 44 ház és 1897-ben kápolna épült.[2] 1914-1915-ben épült fel a bogyaréti iskola.

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve Bogya részeként a Komáromi járáshoz (1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz) tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1952-ben mezőgazdasági szövetkezet létesült itt, mely 1975-re már 750 hektáron gazdálkodott, ekkor egyesítették a lakszakállasi és gelléri EFSz-szel.[3] 1959-ben vezették be a villamosságot Bogyaréten. 1965-ben súlyos károkat okozott a dunai árvíz, a falu lakosságát Koltára telepítették. Az árvíz utáni helyreállítás során alakult ki a zártabb településszerkezet, 1970-re készült el az új iskola épülete.

Az árvíz után felgyorsult az elköltözés Bogyarétről, mivel az akkori államhatalom nem engedélyezte a tanyák újraépítését, majd később a központosítás miatt nem adtak ki itt építkezési engedélyt. Különösen sokan költöztek Lakszakállasra, ahol "bogyaréti utcák" alakultak ki.[4]

Bogyarét 1990-ben szakadt el Bogyától és alakult önálló községgé. Önállósulásával Bogya területének 45%-át elveszítette. Alapiskoláját 1992-ben szüntették meg.

Népesség[szerkesztés]

A község népessége 1991 óta folyamatosan csökken, 20 év alatt lakosságának csaknem egynegyedét elveszítette. A Komáromi járás 3. legkisebb népességű községe.

  • 1991-ben 265 lakosából 249 magyar (94%) és 16 szlovák volt.
  • 2001-ben 223 lakosából 212 magyar (95,1%) és 11 szlovák volt.
  • 2011-ben 203 lakosából 186 magyar (91,6%), 14 szlovák és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[5] Lakosságának 82%-a római katolikus vallású volt (166 fő), 11%-a (22 fő) pedig református.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot Vermes Vince építtette 1889-ben. 1998-ban felújították.
  • Vermes Vince mellszobra a községi hivatal melletti parkban áll.
  • Az egykori iskola falán 2006 decemberében avatták fel Szénássy Árpád komáromi mérnöknek, a község díszpolgárának emléktábláját.
  • a temetőben található Vermes Vince síremléke, az első világháború áldozatainak emléktáblája a katolikus templom falán, a második világháború áldozatainak emlékműve (Bogyarét mellett a szomszédos "rétek" háborús halottainak névsorával) és az 1911-ben állított temetői nagykereszt.

Önkormányzat[szerkesztés]

A községi képviselőtestület 4 tagú, a polgármester Aradi Mónika (Magyar Közösség Pártja) 2010 óta (korábban Kucsera Imre).

Híres emberek[szerkesztés]

  • Klór Károly (1937-1990) - bogyaréti tanító, népművelő, szobrász, 1969-től élt és tanított a faluban. Emléktábláját 2010-ben avatták fel.[6]
  • Vermes Vince (1847-1939) - tanító, a templom és az iskola építtetője, Bogyaréten élt és a helyi temetőben nyugszik. A közösségért végzett tevékenysége elismeréséül 1933-ban pápai kitüntetésben részesült.

Képtár[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Bodzianske Lúky
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyarét témájú médiaállományokat.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0012/7.html
  3. A Hét, 1988/2
  4. http://ujszo.com/napilap/regio/2015/02/25/huszonot-eve-onallo-bogyaret[halott link]
  5. [1]
  6. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)

További információk[szerkesztés]