Megyercs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Megyercs (Čalovec)
Megyercs református temploma
Megyercs református temploma
Megyercs címere
Megyercs címere
Megyercs zászlaja
Megyercs zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1268
Polgármester Molnár Zoltán
Irányítószám 946 02
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség 1197 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 108 m
Terület 23,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Megyercs (Szlovákia)
Megyercs
Megyercs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 49′ 04″, k. h. 17° 59′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 04″, k. h. 17° 59′ 04″
Megyercs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyercs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Megyercs (szlovákul Čalovec, korábban Mederč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Területe 23,2 km².

Fekvése[szerkesztés]

Komáromtól 15 km-re északnyugatra fekszik, az Alsó-Csallóközben. Közigazgatásilag hozzátartozik a teljesen szlovák lakosságú Violín. Területe hosszan elnyúlik északnyugati irányban.

Közigazgatásilag nyugatról Nemesócsa és Ekel, délről Csallóközaranyos, keletről Keszegfalva határolja. Mellékutak kötik össze Keszegfalvával (5 km), Violín és Štúrová kolóniákon át Ekellel (9 km) és Csallóközaranyossal (6 km). 2003-ig vasúti összeköttetése is volt a Komárom - Gúta vasútvonalon (két megállóhelye is volt a vasútnak: Megyercsen és Violínban).

Élővilága[szerkesztés]

A faluban két gólyafészket evidálnak, ebből a fő utcán lévőben huzamosabb ideje fészkelnek gólyák. 2011 és 2012-ben 4-4, 2013-ban 5, 2014-ben 3, 2015-ben ismét 5 fióka kelt ki.[2]

Története[szerkesztés]

Az ásatások kelta temetkezési hely nyomait tárták fel területén. A népvándorlás korában is lakott település az árvizek miatt elnéptelenedett, majd a 13. században újra benépesült.[forrás?] 1906-ban 99 darabos ezüstérem lelet került be a komáromi múzeum gyűjteményébe, közlésre azonban nem került, s a lelet nem lelhető fel.[3]

Először 1268-ban említik (Megerch néven) a komáromi vár tartozékaként, melyhez 1592-ig tartozott. 1549-ben nyolc, 1556-ban kilenc, 1576-ban tíz adózó jobbágyportát említenek az adóösszeírások. 1592-ben 24 jobbágytelke volt. Ezután a Zichy család, részben pedig a Magyary család birtoka lett. Többször esett a török portyák áldozatául.

1686-ban a Szabadhegyi család szerzett itt birtokot. 1690-ben 29 gazda és 3 nemes volt birtokos a községben. A környék egyik legnagyobb települése volt, bár többször sújtották járványok és természeti katasztrófák. Lakosai földművelésből, állattartásból és halászatból éltek. Megyercs, hajdan a komáromi vár uradalmához tartozott. 1600-ban Demjén Antal és Dancsy János itt egy nemesudvart idegeneknek adván-el: ez iránt Hajós Krisztina, Fejérváry János hitvese óvást tesz.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása c. munkájában (1848) így ír Megyercsről: Megyercs, magyar falu, Keszegfalva és Ekei közt Komáromhoz északnyugotra 2 mértföldnyi távolságra. Kiterjedése 466 hold; mellyből belső telek 39 h. szántóföld 855 5/8 h., kaszáló 1695 3/8 h., vízállás és mocsári 173 6/8 h , legelő 1302 3/8 hold. Az egész határból pedig a jobbágyság bir 11 egésztelek után 283 6/8 szántóföldet és 503 4/8 h. kaszálót. A szántóföldek és rétek legjobb minőségűek, bőven termik ezek a szénát, azok pedig a búzát árpát, zabot, tengerit, burgonyát és kendert. A mezei gazdaság azonban középszerűen kezeltetik, szinte úgy a marhatenyésztés is, mellynek okát leginkább abban kell keresni, hogy a Vágh-Duna árja a határt gyakran el önti s így az egész ipart semmivé teszi, egyébkint is ezen határ gyűlhelye a felsőbb határokban fakadó vizeknek. Népessége 467 lélek, kik közt 230 férfi, s 237 nő. Vallási a nézve 418 református, kiknek saját templomuk van, 45 pedig katholikus s a keszegfalvi egyházhoz tartoznak, s 4 zsidó. Van itt továbbá 49 nemes családfő. Földesura gróf Zichy István 11 telket biró jobbágyaival, és három nemesi curiának következő tulajdonosai: u. m. Magyary, Szabadhegyi, Szabó, Csontos, Cséney, Jókay nemes családok.[4]

A 20. század elejéig kiterjedt mocsarak övezték. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Az 1920-as években a falu határában alapították szlovák telepesek Violín kolóniát. 1921-ben már 1510 lakosa volt (1100 magyar, 409 szlovák), 1930-ban volt a legnépesebb (1732 fő), azóta lakossága csökken. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.

A szocializmus alatt állami gazdaság működött itt, melyet 1996-ban felszámoltak. 2003-ban vasúti összeköttetését is felszámolták a Komárom-Gúta vonalon. Mezőgazdasági szövetkezete Keszegfalvával közös.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 991, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1172 lakosából 855 magyar és 295 szlovák volt.

2011-ben 1197 lakosából 743 magyar, 303 szlovák, 7 cigány, 6 cseh, 2 német, 1 zsidó és 135 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban, majd a 19. század utolsó harmadában romantikus stílusban alakították át. Berendezéséhez tartozik egy értékes barokk kehely 1692-ből.
  • Fennmaradt néhány 20. század eleji tégla- és vályogház.
  • A Boschán-kastély 1903-ban épült neoklasszicista stílusban. Napjainkban romos állapotban van, a tervek szerint helyreállítása után faluházat rendeznek be itt.
  • A második világháború megyercsi hősi halottainak és áldozatainak emlékművét 1998-ban avatták fel.
  • A kitelepítettek és deportáltak 1999-ben felavatott főtéri emléktáblái a II. világháborút követő évek magyarellenes intézkedéseit elszenvedőknek állít emléket.
  • A Túzokos (Dropie) természetvédelmi terület egy része a falu kataszterébe tartozik.
  • Termálvizes fürdője elsősorban helyi jelentőségű. Az 1970-es években épült, majd 1989-ben bezárták, de 2001 óta újra működik.

Képtár[szerkesztés]

Violín[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyercs témájú médiaállományokat.