Komáromszentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komáromszentpéter (Svätý Peter)
A szentpéteri katolikus templom
A szentpéteri katolikus templom
Komáromszentpéter címere
Komáromszentpéter címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Rang község
Polgármester Jobbágy József
Irányítószám 946 57
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség 2734 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 138 m
Terület 34,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komáromszentpéter (Szlovákia)
Komáromszentpéter
Komáromszentpéter
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 18° 15′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 18° 15′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromszentpéter témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Komáromszentpéter (szlovákul Svätý Peter, korábban Dolný Peter, általánosan használt nevén Szentpéter) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szentpéter Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, a Dzsinzsa-patak mentén. Közigazgatási területe 34,3 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a mátyusföldi síkságon át egészen az Öreg-Nyitráig.

Szentpétert délről Komárom, Hetény, Izsa és Marcelháza, keletről Újpuszta és Madar, északról Perbete, Újgyalla és Ógyalla határolja.

Élővilága[szerkesztés]

Szentpéteren egy gólyafészket tartanak nyilván 2012 óta, ebben 2013-ban 4 gólyafióka nevelkedett. 2014. március 13-án a gólyafészket alátétre helyezték, majd a költésből 2 fióka volt. 2015-ben nem volt fióka.[2]

Története[szerkesztés]

Területe már az bronzkorban is lakott volt, sírokat, szláv és honfoglalás kori temetőt tártak fel határában. Az 1332-ben épült Szent Péter-templom mellett létesült, ekkoriban Sanctus Petrus (Zenthpeter) néven említik és a komáromi vár birtoka volt. A török portyázások idején csaknem teljesen elpusztult, 1659-ben a Zichy-család kapta adományba. 1849-ben harci cselekmények színhelye, a közeli erdő szélén táboroztak a béketárgyalások idején az orosz egységek, a helyet ma is Muszkakőnek hívják.

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községről: "Szent-Péter, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 3/4 mfd. 1190 r. kath., 997 reform., 23 zsidó lak., kath. és reform. anyaegyházakkal. Határának nagyobb része róna, kisebb részben dombos. Földje fekete és sárga homok, de mind a mellett igen termékeny; rétjeit a Zsitva árjai rongálják. Van itt 109 1/2 egész urbéri telek, szőlőhegy, uradalmi szeszgyár, és jeles birkatenyésztés. Birja gr. Zichy Miklós, de hajdan a komáromi várhoz tartozott." [3]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

A második világháború után a község lakosságának mintegy egynegyedét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákokat telepítettek.

2010. júniusában a Dzsinzsa-patak áradása súlyos károkat okozott a községben.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2959 lakosából 2881 magyar.

1921-ben a községnek 2851 lakosa volt, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) pedig szlovák nemzetiségű.[5]

2001-ben 2621 lakosából 1930 (73,6 %) magyar, 675 (25,8%) pedig szlovák nemzetiségű volt. Ugyanebben az évben 1996 (76,1 %) római katolikus, 291 (11,1%) református, 170 (6,4 %) evangélikus vallású lakosa volt a községnek.

2011-ben 2734 lakosából 1870 magyar és 780 szlovák.

Gazdaság[szerkesztés]

A szőlőtermesztéséről és bortermeléséről híres faluban nagyon sok magánvállalkozás is működik (tésztagyár, kukoricapehely gyártás, viaszgyertyákat előállító üzem).

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

  • Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda – az alapiskola 2003-ban vette fel Kossányi József nevét.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Kollányi Ferenc (1863–1933) egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja.
  • Itt született Kossányi József (19081988) költő, kritikus és tanár, akiről a helyi alapiskolát és a szentpéteri cserkészcsapatot is elnevezték.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mártonnak szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. A templomot 2006-ban újították fel.
  • Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, orgonája 1935-ből való.
  • Evangélikus temploma 1956-ban épült.
  • A Zichy-kastély a 18. században épült, jelenleg[6] romos állapotban van. A kastélyt körülvevő parkot a Zichyek létesítették a 19. század végén. A védett park területe 4,41 hektár.[7]
  • A községben fennmaradt egy 1926-ban épült régi malom.
  • A temetőben található a Zichyek családi síremléke. A református temető kapuját Kosdi Péter állíttatta 1931-ben.
  • A községi hivatal falán található mozaik 1988-ban készült.

Emlékművek, emléktáblák[szerkesztés]

  • A két világháború szentpéteri áldozatainak emlékműve, valamint a községben elesett szovjet katonák emlékműve a temetődombon található.
  • A református templom udvarában 2003-ban kopjafát (Csicsói Nagy Géza alkotása) állítottak a sztálinista diktatúra áldozatainak emlékére.
  • Zichy Miklós faragott emlékműve a kastélyparkban található.
  • A községi hivatal előtt áll a honfoglalás 1100. évfordulójára 1996-ban emelt kopjafa.
  • A községi hivatal előtt álló, idős férfit ábrázoló kopjafát 2006-ban helyezték el.
  • Kossányi József emléktáblája a községi hivatal épületében található. A róla elhelyezett alapiskolában 2010. március 21-én avatták fel emléktábláját és mellszobrát.[8]
  • A katolikus templom előterében található a templom felújításának emléktáblája, melyet 2006. november 26-án helyeztek el.
  • A református templomban három emléktábla található:
    • A reformáció 400. évfordulójára 1917-ben felavatott emléktábla;
    • Az első világháborúban elesettek emlékére 1924-ben felavatott emléktábla;
    • A kitelepítések 50. évfordulójára 1997-ben felavatott emléktábla.

Szakrális kisemlékek[szerkesztés]

  • A barokk Szentháromság-szobor a katolikus templom előtt áll.
  • Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János).
  • A katolikus templom udvarában álló keresztet 1909-ben állították.
  • A katolikus temető barokk nagykeresztjét 1774-ben emelték, 1899-ben újíttatta fel Bálint Mihály.
  • Az Újgyalla felé vezető út melletti keresztet 1923-ban állíttatta Viczena Balázs.
  • Feszület a Fő utcában.
  • Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje a katolikus templom udvarában található. (Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János.)
  • A katolikus templom udvarában található haranglábat, Zsapka Károly alkotását, a nándorfehérvári csata 550. évfordulójára szentelte fel Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök 2006-ban (állíttatta Sárközi János).

Képtár[szerkesztés]

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák-osztrák-magyar Duna-mente. Pozsony, 2000.
  • Mikuláš Dušek 1963: Kostrové pohrebisko z 10. a 11. storočia v Dolnom Petri pri Komárne. Arch. roz. XV/6, 701-704, 710, 713-715.
  • Mikuláš Dušek 1964: Kostrové pohrebisko z X. a XI. storočia v Dolnom Petri II. Študijné Zvesti 14, 197-222.
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Trugly Sándor 2003: Sasos bronzveret Komáromszentpéterről. Eleink II/1.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromszentpéter témájú médiaállományokat.