Bogya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogya (Bodza)
A községi hivatal épülete
A községi hivatal épülete
Bogya címere
Bogya címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Turisztikai régió Alsó-Csallóköz
Rang község
Polgármester Antal Béla
Irányítószám 946 16
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség 372 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 109 m
Terület 6,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogya (Szlovákia)
Bogya
Bogya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 50′ 02″, k. h. 17° 49′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 02″, k. h. 17° 49′ 46″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bogya (szlovákul Bodza) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Nemesbogya és Várbogya egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Bogya az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 6 km-re délkeletre, Komáromtól 26 km-re északnyugatra fekszik, a történelmi Komárom vármegye területén, a Zsemlékesi-csatorna partján. Keresztülhalad rajta a Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as főút. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon.

Bogya katasztere messze elnyúlik északkeleti irányban. Délről Gellér, északkeletről Zsemlékes, keletről Nemesócsa, északról Bogyarét, északnyugatról és nyugatról Lakszakállas községek határolják.

Közigazgatási területe 6,32 km².

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján területén már a római korban barbár település állt. A honfoglalást megelőző időből avar-szláv temetőt tártak itt fel a régészek.

Várbogyát 1268-ban említik először, ekkor a komáromi várhoz tartozott, a 18. század végén egyesítették Nemesbogyával. Nemesbogyát 1387-ben "Villa nobilium de Bogya" alakban említi oklevél. A mai falu egykor két település volt. Az északabbra fekvő Nemesbogya köznemesi birtok volt, míg a délre fekvő Várbogya a komáromi váruradalomhoz tartozott. Neve személynévből ered magyar névadással, a személynév valószínűleg a bogyó szóból származik.

1652-ben Kócz János, 1654-ben Vásárhelyi Mihály és Halasy István, 1655-ben Szente Bálint, 1688-ban a Vass család birtokát említik a településen. A 18. században a Boross és Csepy családok a birtokosai. A 19. században a köznemesi birtokok mellett gróf Zichy István volt birtokos a faluban. A faluban egykor hídvámot szedtek. Lakosai földműveléssel foglalkoztak, néhány népi stílusú ház is fennmaradt.

Vályi András szerint "Nemes Bogya. Magyar falu Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Megyertöl fél mértföldnyire. Határja jó termékenységű."[2] "Vár Bogya. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Eketsnek szomszédságában, mellynek filiája. Határja kövér, réttyei jók, legelője alkalmatos, eladásra jó módgya, de az áradások néha ártalmára vagynak, mindazáltal első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bogya, magyar falu, Komárom vgyében, Alsó-Lakkal határos, s elosztatik Nemes-Bogyára és Vár-Bogyára, a pozsonyi országut által választatván el egymástól, olly formán, hogy északra Nemes-Bogya, délre pedig Vár-Bogya fekszik, Komáromtól 3 mfdnyi távolságra. Kiterjedése 2823 5/8 hold, mellyből 12 2/8 h. belsőtelek, 390 1/8 h. szántóföld, 1060 3/8 h. kaszálló, 1342 4/8 h. legelő, nádas és mocsáros helyek 77 4/8 h. A jobbágyság 2 4/8 egész telek után bir ebből 72 4/8 h. szántóföldet és 253 6/8 h. kaszálót. Szántóföldei jó buzát teremnek, ezenkivül vettetik árpa, tengeri, burgonya, szinte kielégitő eredménynyel. Vizei a Lak és Bogya közt eső Zsemlék tó, s a falu melletti örvényes tavak, mellyeken a vármegye 2 hidat tart fen a pozsonyi országuton. Népessége 3611, kik közt ref. férfi 141, nő 123; r. kath. férfi 45, nő 35; zsidó férfi 9, nő 8; 53 nemes családfő, 2 takács, 1 bognár, 1 szabó, 1 csizmadia, 1 kovács. A lakosok a szarvasmarhatenyésztést sikerrel űzik, a falukon távol eső réteken épitett szálásokon. Temploma egyik vallásfelekezetnek sincs helyben, hanem a reformátusok a felső-gelléri, a katholikusok pedig az ekecsi anyaszentegyházhoz kapcsoltattak. Földesurai: gr. Zichy István 2 4/8 urbéri telkes jobbágyaival és 4 nemesudvar következő birtokosai: Kürthy, Antal, Csepy, Pázmány, Király, Csóka, Császár, Füsy, Szűcs, Bereczk. Van itt egy jó karban tartott vendégfogadója is. – Várbogya hajdan a komáromi vár uradalmához tartozott."[3]

1895-ben egy tűzvészben majdnem az egész falu leégett. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború után több magyar családot kitelepítettek. 1948-ban szlovákosítással a korábbi Boďa helyett a Bodza nevet állapították meg.

1965-ben a dunai árvíz súlyos károkat okozott, a helyreállításban Vyškov és Ždár nad Sázavou csehországi városok segítettek. 1990-ig Bogyarét, 1994-ig Gellér is hozzá tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 767, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 364 lakosából 338 magyar és 26 szlovák volt.

2011-ben 372 lakosából 327 magyar, 41 szlovák, 2 cigány, 1 ukrán és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A községháza épülete 1913-ban épült.
  • A Kálnoki-kúria mellett álló jellegzetes régi zsellérházban a tervek szerint falumúzeumot alakítanak majd ki.
  • A falunak temploma nincs, csak haranglábai állnak a református és katolikus felekezeteknek.
  • A két világháború áldozatainak kopjafáját 2006-ban avatták fel.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Magyarország Bakonysárkány, Magyarország

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogya témájú médiaállományokat.