Pat (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pat (Patince)
A katolikus templom
A katolikus templom
Pat címere
Pat címere
Pat zászlaja
Pat zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rang község
Polgármester Tóth Rozália
Irányítószám 946 39 (pošta Iža)
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség527 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület11,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pat (Szlovákia)
Pat
Pat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 44′ 18″, k. h. 18° 17′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 18″, k. h. 18° 17′ 27″
Pat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pat[2] (más néven Patfürdő, egyes forrásokban Path alakban is, szlovákul Patince) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Leginkább termálvizes fürdőjéről híres.

Fekvése[szerkesztés]

Komáromtól 12 km-re keletre, a Duna bal partján fekszik, Almásfüzitővel szemben. Pat Szlovákia legdélebbi települése, közigazgatási területe 11,31 km². Közigazgatásilag nyugatról Izsa, keletről Virt és Dunaradvány, északról Marcelháza, délnyugatról Almásfüzitő, délkeletről pedig Dunaalmás határolja. Déli határát (mely egyben államhatár is Magyarország és Szlovákia között) a Duna, keleti határának egy részét pedig az Öreg-Zsitva alkotja. Patkányos-puszta (Potkanovo) tartozik hozzá.

Élővilága[szerkesztés]

Paton 3 gólyafészket tartottak nyilván, azonban Patkányos pusztán már megszűnt a fészek. Az elsőben 2012-ben fészkeltek újra és 1 fiókát neveltek fel, 2013-ban csak egyet, mivel a másik elpusztult, 2014-ben ismét csak egyet, 2015-ben pedig hármat, azóta nem volt költés. A másik fészekben 2011-ben 4, 2012-ben 3, 2013-ban és 2014-ben ismét 4, 2015-ben 3, 2016-ban 4 és 2017-ben 5 fiókát számoltak össze. A legújabb fészek a főút mellett található, melyben 2017-ben 3 fiókát számoltak meg. 2021-ben 5 és 4 fióka volt a fészkekben. 2022-ben mindkét aktív fészekben 4 fióka volt.[3]

Története[szerkesztés]

A történelem előtti időkben, a bronzkorban a zselízi kultúra egyik települése állt a helyén, melynek hamvasztásos urnasírjait feltárták. 1892-ben a komáromi múzeumi egylet innét egy bronzvésőt vásárolt meg.[4] A vaskorban a la tène-i kultúra embere élt itt. Az 1950-ben a települést meglátogató régészbizottság megállapította, hogy a mai iskola helyén az ókorban római őrtorony állt.[forrás?]

Első írásos említése 1260-ból származik.[forrás?] 1268-ban (terra Poth)[5] és később is Komárom várának tartozéka, pontosabban 1268-ban komáromi várjobbágyé volt.[6] 1485-ben a marcelházi Pozsárok Mátyás királytól új adományt nyertek Marcelházára, Madarra, illetve Path és Gyarmat pusztákra[7]

A 16. század második felében a törökök feldúlták. 1559-ben Szentiványi Babits István kapja nádori adományként, miután korábbi birtokosai, a Pathyak kihaltak.

1615-ben elhagyott falu.[8] A 18. században a Pálffy-birtok részeként újratelepült Patpuszta néven. 1715-ben 8 háztartása volt. 1787-ben 23 házában 121 lakos élt. 1828-ban 17 háza és 125 lakosa volt. Lakossága dohánytermesztéssel, halászattal és hímzéssel foglalkozott.

Vályi András szerint „PÁT. Szabad puszta Komárom Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Izsához közel, mellynek filiája.” [9]

Fényes Elek szerint „Path, puszta, Komárom vgyében, Izsához 1/2 órányira, a Duna mellett: 237 kath. lak., kik többnyire haszonbérlők, s igen erős dohányt termesztenek. Van itt 38 ház, s mindenikhez 1 1/2 mérő belső telek adatott, kültelkük nincs. Az urasági szántóföld 309 1/2 hold, a 2000 holdnyi rétség vizenyős, s nem minden évben kaszálható, azonban közép számitással 5000 mázsa szénát megterem. Van itt 300 holdnyi fáczános erdő. F. u. h. Pálffy Antal.”[10]

A trianoni békeszerződésig területe Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, Marcelháza község részeként. 1939 novemberében kérték a falu önállósulását, melyet a marcelházi képviselő-testület elfogadott, de a vármegye elutasította, mivel az ezzel megbízott elöljárók így nem tarthatták volna meg birtokaikat. A falu végül 1957-ben önállósult. Az 1965-ös árvíz idején, június 15-én a község területén (közel a Zsitva-torkolathoz) gátszakadás történt, mely rendkívül súlyos károkat okozott, a falu másfél hónapig víz alatt volt, 99 ház dőlt össze és az árvíz egy halálos áldozatot is követelt.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben 490 lakosából 448 fő magyar (91,4 %) és 38 szlovák (7,7 %) nemzetiségű volt.

2011-ben 509 lakosa volt, ebből 432 magyar és 54 szlovák.

2021-ben 527 lakosából 414 (+13) magyar, 85 (+8) szlovák, 1 (+2) cigány, 3 (+3) egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.[11]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Vendelnek szentelt barokk stílusú katolikus temploma mai formáját 1776-ban nyerte, a 19. században új homlokzatot építettek hozzá.
  • Árvízi emlékmű - Az iskola parkjának hátsó részében áll ezen 1965-ös árvíz emlékműve.
  • A komárom–párkányi út mellett állnak az 1965-ös árvíz emlékművei: az első a faluban (a helyreállításban segítő járások - Szenicei, Hodoníni, Kelet-prágai - neveivel), a második pedig a strandfürdő közelében.
  • Az első és a második világháborúban elesettek emlékműve az iskolaparkban áll.
  • A faluban található kegyhely az 1933-ban épült ún. lurdi barlang.
  • A falu Párkány felé eső végénél, a főút mellett 1996-ban emelt feszület áll.
  • A Zsitva torkolatának közelében található ipari műemlék az 1897-ben épült gőzmeghajtású szivattyúállomás.
  • A temetőben álló nagykeresztet 1983-ban állították. A temetőben fa harangláb is található.

Aktívan[szerkesztés]

  • Sétahajózás Patról - A pati kikötő az 1752. folyami kilométeren található, csodálatos természettel körülvéve. A kikötő otthont ad a Marina személyszállító hajónak, mellyel hajókirándulásokat tehet Pat környékén.
  • Pati fürdő - A pati vizet már a rómaiak is használták gyógyulásra, de a középkorból is van feljegyzés róla. A 18. században Bél Mátyás a nagyszabású földrajzi munkájában, a Notitia Hungariae…-ben szintén ír a pati fürdő gyógyító erejéről, s a későbbiekben is folyamatosan használták, elsősorban végtagfájdalmak kezelésére. A pati termálvíz előnyös hatással bír a mozgásszervi rendszerre és annak megbetegedéseire. A felszínre törő termálvíz hőmérséklete 26-27 °C.
  • Wellness Hotel Patince**** - Medencéikben saját termál forrásuk vizét használják. A termálvíz felhasználásának Paton nagy hagyománya van. Már a 13. században feljegyezték korabeli iratokban, hogy a helyi meleg vizű forrásoknak gyógyhatása van és már a rómaiak is fürdőket hoztak itt létre.
  • Eurovelo 6 kerékpárút Észak-Komárom - Karva irányába Paton keresztül.

Képtár[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Jaroslav Böhm 1947: Poznámky k našemu mesolitu. Historica Slovaca V, 37-40.
  • Mikuláš Dušek 1959: Neolitické sídlisko v Patinciach, o. Hurbanovo. Archeologické rozhledy 11, 782-784.
  • Bohuslav Chropovský - Mikuláš Dušek - Belo Polla 1960: Pohrebiská zo staršej doby bronzovej na Slovensku I. Bratislava.
  • Vojtech Ondrouch 1964: Nálezy keltských, antických a byzantských mincí na Slovensku.
  • Ivan Cheben 1984: Sídlisko želiezovskej skupiny v Patinciach. AVANS 1983, 39-41, 88, 89.
  • I. Cheben 1985: Pokračovanie výskumu v Patinciach. AVANS 1984, 98-99.
  • I. Cheben 1986: Tretia výskumná etapa v Patinciach. AVANS 1985, 102-103.
  • Cheben, I. 1987: Výsledky záchranného výskumu v Patinciach. Štud. Zvesti AÚ SAV 23, 307-329.
  • I. Cheben 1988: Ukončenie výskumu v Patinciach. AVANS 1986, 54-55.
  • I. Cheben 1990: Archeologické doklady osídlenia Patiniec. Balneologický spravodaj 1989, Nr. XXVII. Balneohistoria Slovaca, Bratislava, 59-74.
  • Elena Hanzelyová - Ivan Kuzma - Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
  • Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák–osztrák–magyar Duna-mente, Pozsony, 2000, 190. p.
  • I. Cheben 2000: Kostrový hrob s medenými ozdobami z Patiniec. In: Památky archeologické - Supplementum 13. Praha, 110-117.
  • Ivan Cheben 2005: Osídlenie Nitry v mladšej a neskorej dobe kamennej. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 21-32.
  • Delta, 2007. szeptember 24. (V./39.), 9. pp.
  • Boris Stoklas 2017: Dve nové rímske koloniálne mince z juhozápadného Slovenska. Denarius 6, 8-20.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Pat község hivatalos honlapja magyarul. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  3. bociany.sk
  4. A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 6, 51. Vö. Arch. Ért. 1893 13, 378.
  5. Gyulai Rudolf 1889: Komárom vármegye és város Róbert Károly koráig való történetéhez. In: A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 3, 34-35; Borovszky
  6. Fejér IX/6, 106; Borovszky 1907: Komárom, 404 (1360). Vö. Gyulai 1890, 67 (1268)
  7. Teleky: Hunyadiak kora VI, 170/175; Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. In: A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 4, 59.
  8. ÖStA HHStA Türkei I. Karton 100. Konv. 1. 1615.07. fol. 153-157., 162.
  9. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  10. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  11. ma7.sk

További információk[szerkesztés]