Ugrás a tartalomhoz

Újgyalla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újgyalla (Dulovce)
A katolikus templom
A katolikus templom
Újgyalla címere
Újgyalla címere		 Újgyalla zászlaja
Újgyalla zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rangközség
PolgármesterŠtefan Caletka
Irányítószám946 56
Körzethívószám00421 (0) 35
Forgalmi rendszámKN
Népesség
Teljes népesség1575 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség146 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Terület12,3802 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′, k. h. 18° 16′47.866667°N 18.266667°EKoordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 18° 16′47.866667°N 18.266667°E
Újgyalla weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Újgyalla témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újgyalla (szlovákul Dulovce, 1948-ig Nová Ďala) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komáromtól 18 km-re északkeletre fekszik, 200 m körüli magasságú dombok közötti völgyben. Áthalad rajta a Hetény-Jászfalu közötti 589-es út. A községhez tartoznak Kővágó (Kamenica) és Rókalyuk (Podháj) majorok. Közigazgatásilag határos Szentpéterrel (délről), Ógyallával (nyugatról), Bajccsal (északról), Perbetével (keletről).

Élővilága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újgyallán nem tartanak nyilván gólyafészket, de a focipályánál volt egy alátét.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község legrégibb emlékei a 12. századból kerültek elő egy ásatás során. Neve a török eredetű magyar Gyál személynévből ered. A középkor folyamán Újgyalla egy Ógyallához tartozó major volt, ezért a középkor folyamán a falut oklevél nem említi. 1365-ben Ógyallával együtt királyi tulajdonban van. Az 1400-as években a Bucsányiak, Gyallaiak, a Konkoly-Thegék és a Csúzyak is birtokosok itt, de birtokkal rendelkezik az esztergomi főegyházmegye is. A 15. században válhatott el Ógyallától. 1608-ban, a Zsitvatoroki béke következményeként a község végérvényesen török uralom alá kerül. 1669-ben a község elutasította a törökök utánpótlását, akik Érsekújvár várának bevételével foglalkoztak, ezért elpusztították a községet.

1690 és 1704 táján a Csúzyak kezdték betelepíteni a községet a magyar-cseh határvidékről jött telepesekkel. 1712 és 1740 között a Vág mentéről érkeztek telepesek. Ekkoriban Gibernyuznak is hívták.[2] 1773-ban említi oklevél. Egyes források szerint 1781-től iskola is működött a faluban. 1852-ben kolera pusztított. A 19. században az újgyallai plébánia a szentpéteri fiókja volt. A 20. század elején nagyarányú kivándorlás kezdődött, ez 1918 után csillapodott.

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

1922-ben Bacher Emil újgyallai birtokára (Kővágó és Rókalyuk között) szlovák kolonistákat telepítettek (egy részük romániai reemigráns volt). A 114,5 hektáros kolónián 8 család kapott 3-20 hektáros birtokot, 1930-ban 37-en voltak[3]

1929-ben nagy tűzvész pusztított. 1938-ban a bécsi döntés értelmében a község Magyarországhoz került. 1944. november 7-én a német katonaság elvitte a községből a cigány lakosság legnagyobb részét.

A második világháború befejezése után szlovákokat telepítettek ide elsősorban Magyarországról. 1948-ban a község a Dulovce nevet kapta, valószínűleg a Trencsén vármegyei Dúlóújfalu alapján. A faluban a szocializmus alatt új iskola, posta, plébánia, kultúrház épült. A faluba 1980 és 1993 között vezették be a gázt és 1991-1996 között épült ki a vízvezeték. Újgyallán évente megrendezik a határon túli szlovákok fesztiválját.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1884184417551575
Különbség -2,12 % -4,82 % -10,25 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság15981575
Eltérés-1,43 %

1880-ban 984 lakosából 125 magyar és 806 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 926 lakosából 242 magyar és 662 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1036 lakosából 317 magyar és 718 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1184 lakosából 1050 magyar és 95 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1305 lakosából 922 magyar és 379 csehszlovák volt.

1930-ban 1516 lakosából 56 magyar és 1437 csehszlovák volt.

1941-ben 1717 lakosából 1093 magyar és 624 szlovák volt.

1970-ben 2424 lakosából 50 magyar és 2370 szlovák volt.

1980-ban 2265 lakosából 99 magyar és 2152 szlovák volt.

1991-ben 1883 lakosából 65 magyar és 1802 szlovák volt.

2001-ben 1868 lakosából 1800 (96,36%) szlovák és 54 (2,89%) magyar volt.

2011-ben 1813 lakosából 1494 szlovák, 195 cigány, 46 magyar és 11 cseh.

2021-ben 1648 lakosából 1520 (+18) szlovák, 63 (+9) magyar, 7 (+8) cigány, 0 (+1) ruszin, 15 (+1) egyéb és 43 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újgyallán kisebb textilüzem működik (Arma Kft), mely 2009-ben 63 dolgozót foglalkoztatott, akiknek számát a gazdasági válságra hivatkozva az év folyamán a felére csökkentik.[6] A község mezőgazdasági szövetkezete (Domovina) ma is működik.[7]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A Szent Lukács római katolikus templom 1872-ben romantikus stílusban épült. Az előtte levő Szentháromság-szobrot 1930-ban emelték, a mellette álló feszületet Hegedűs Mihály állította 1911-ben.
  • A falu parkjában áll a második világháború áldozatainak emlékműve.
  • Az útmenti régi feszület felirata mára olvashatatlanná vált.
  • Az egykori egyházi iskola és az 1886-ban épített óvoda épülete műemléknek számít.
  • A községben több régi parasztház is található.
  • Megmaradt Fekete Kálmán 150 éves asztalosműhelye teljes felszereltséggel.

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Dávid Zoltán 1980: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739. Budapest, 43.
  3. ↑ Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között, 240. p.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
  5. ↑ ma7.sk
  6. ↑ Dunatáj, 2009. augusztus 29.
  7. ↑ "Archivált másolat". 2010. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 28..

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ing. Reško Alexander – Mgr. Hrkľová Mária: Dulovce – Slovenská obec Podunajska (Újgyalla – A Dunamente szlovák községe), KT kiadó, Komárom, 1997
  • Borovszky Samu: Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város, Budapest, 1907

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Dulovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Újgyalla témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újgyalla&oldid=28987457”