Ugrás a tartalomhoz

Karva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karva (Kravany nad Dunajom)
A mezőgazdasági szakközépiskola épülete (Szarvassy-kastély)
A mezőgazdasági szakközépiskola épülete (Szarvassy-kastély)
Karva címere
Karva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rangközség
Első írásos említés1245
PolgármesterDuka Gábor
Irányítószám946 36
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámKN
Népesség
Teljes népesség718 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület15,90 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 29′47.766667°N 18.483333°EKoordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 29′47.766667°N 18.483333°E
Karva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karva (szlovákul Kravany nad Dunajom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Közigazgatási területe 15,9 km².

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 20 km-re nyugatra, Komáromtól 29 km-re keletre, a Duna bal partján fekszik. A Komárom–Párkány szakaszon a legjobb átkelőhely itt volt a Dunán. Keletről Muzsla, északról Búcs, nyugatról Dunamocs, délről Süttő és Lábatlan községek határolják; a Komáromi járás legkeletebbi községe.

Karvát érinti a Komárom-Párkány közötti 63-as főút, mellékút köti össze Búccsal. A falutól északra fekvő Szarvasi- (Sarvaš), Láng- (Langov majer) és Mária-majorok is hozzá tartoznak közigazgatásilag.

Élővilága[szerkesztés]

Karván hosszú ideje fészkelnek gólyák. 2012-ben 3, 2013-ban 4 fiókát számláltak a költési időszakban.[2]

Története[szerkesztés]

Területe már az őskorban is lakott volt. Neolit kori kultúra kerámiás településének nyomai találhatók a környéken, de területén római kori település is állt.

A mai települést 1245-ben "Korva" néven abban az oklevélben említik először, melyben Köbölkúti Péter itteni birtokát Miklós mesternek adja el. Ő a későbbi birtokos Karvai család első ismert tagja. 1300-ban Csák Máté hívei fosztották ki a falut. 1303-ban Karvai Miklós a birtokosa.

1312-ben "Korava", 1352-ben "Keroua" alakban említik. A következő századok alatt számos nemesi családnak voltak birtokai a községben. A mohácsi csata után teljesen elpusztult, a század közepén telepítették be újra. Az 1664. évi török adóösszeírásban 20 adófizető háztartást és 34 adófizetőt számláltak a faluban. A 17. század végén a falu újra elpusztult és csak a török hódoltság után, a 18. század elején telepítték be újra. 1699-ben a Duna itteni szakaszán két vízimalmot is említenek.

1707-ben a császári csapatok a falu mellett vertek szét egy kuruc sereget, Karvát pedig felgyújtották. 1711-ben pestisjárvány pusztított. 1715-ben mindössze 11 háztartás volt a községben. 1755-ben az egyházi vizitáció 255 lakost említ (ekkor még pusztaként említik). A 18. században többször okozott károkat földrengés a településen. 1787-ben 39 házában 281 lakos élt. 1828-ban 49 házát 417-en lakták. Lakosságának hagyományos foglalkozása volt a mezőgazdaság, halászat, és a malomipar. Az 1830-as években kis cukorgyár is üzemelt itt.

Fényes Elek 1851-ben így írja le a községet: "Karva. Esztergom, most Komárom vármegyében cúriális magyar falu, a Duna bal partján, Esztergomtól 2 1/2 mérföldre: 385 katolikus és 15 zsidó lakos. Díszesítik a földes uraságok szép lakházai gyönyörű gyümöl­csös kertjei. Homokos földje van, juhtenyésztésre kedvező. Bora és malmai vannak."

1876-ban árvíz pusztított. Karva híres volt az itt termesztett szőlőről, dohányról és dinnyéről. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

A községben 1953 óta kertészeti és mezőgazdasági szakközépiskola (eredetileg szakmunkásképző) működik. A szocializmus idején állami gazdaság működött itt, mely 1200 hektáros gyümölcsöst birtokolt. 2006 nyarától Karva és a Duna magyarországi oldalán fekvő Lábatlan közt kishajó járat közlekedik.[3]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 537 lakosából 501 magyar és 13 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1910-ben 957 lakosából 940 magyar és 3 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1921-ben 1032 lakosából 992 magyar és 19 csehszlovák volt.

1930-ban 1043 lakosából 749 magyar és 261 csehszlovák volt.

1941-ben 1001 lakosából 968 magyar és 33 szlovák volt.

1970-ben 983 lakosából 851 magyar és 125 szlovák volt.

1980-ban 859 lakosából 755 magyar és 100 szlovák volt.

1991-ben 785 lakosából 675 magyar és 102 szlovák volt.

2001-ben 789 lakosából 639 magyar és 138 szlovák nemzetiségű volt.

2011-ben 748 lakosából 554 magyar, 146 szlovák, 8 cseh, 3 morva és 35 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

2021-ben 718 lakosából 556 (+22) magyar, 131 (+15) szlovák, 7 (+2) egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Gazdaság[szerkesztés]

A korábban meghatározó állami gazdaság megszűnte után magas munkanélküliség alakult ki, a Mária Valéria híd megnyitása után ez az állapot megszűnt, a lakosság nagy része a Duna túlpartján talált munkát. 2008-ban 25-en dolgoztak Lábatlanban. A mezőgazdaságban meghatározó szerepet játszik a gyümölcstermesztés. Az idegenforgalom is nagy jelentőséggel bír, a Duna-parton fürdőzésre, horgászásra és csónakázásra is lehetőség nyílik. 2008-ra elkészült a Duna-menti kerékpárút Karva és Dunamocs közti szakasza is (az Eurovelo 6 európai útvonal részeként).

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

  • A faluban magyar nyelvű óvoda és kisiskola működik, 2008 tavaszán előbbit 19, utóbbit 14 gyermek látogatja.
  • Az Egyesült Kertészeti és Mezőgazdasági Szakközépiskolának 2008-ban 157 tanulója volt (fénykorában 320-an látogatták). 1953 szeptemberében négy szakon indult meg az oktatás: kovács, bognár, növénytermesztés, állattenyésztés. 1982 óta az oktatás érettségivel végződik. A rendszerváltás előtt 80 hektáron gazdálkodó intézmény tangazdasága 14 hektárra csökkent. A hagyományos mezőgazdasági szakok háttérbe szorultak, előtérbe került a virágkötészet, az asztalos- és a szakácsképzés.
  • Számos polgári társulat, egyesület működik Karván: a Korava Társulás nyári képzőművészeti táborokat szervez, a Vitis borászati társulás borversenyeket. A helyi rendezvények közül a hídverő napokat, a búcsút és a májusfaállítást kell megemlíteni. 2007-ben hagyományteremtő céllal első ízben rendezték meg a falusi olimpiát.
  • Az Iglice, szívem kezdetű gyermekjátékot itt gyűjtötte fel Bakos József diákjaival 1939-1944 között.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

A katolikus templom
  • Dunakorzó Karván - Karva túlzás nélkül a terület aktív turisztikai központja. Az EUROVELO6-os kerékpárút mentén található településre azonban nemcsak a kerékpárral érkezőknek érdemes ellátogatnia. A település legkiemelkedőbb rendezvénye ma a Lábatlan-Karva Maratoni kerékpártúra, valamint a Nemzetközi Fekvőkerékpáros Találkozó.
  • Karvai kilátó - A karvai Dunakorzón impozáns, 16 méter magas kilátóból csodálható meg a Duna és a környék, mellé hangulatos parkot építettek a pihenni vágyó bringásoknak. Ha nagy a meleg, kihagyhatatlan programa dunai szabadstrand, a finom kavicsos, sekély partszakasz kiváló lehetőség a fürdőzésre, a rengeteg kagyló pedig bizonyítja, hogy kiváló a vízminőség.
  • Hajókázás Karván - A nyári időszakban a Dunán Karva és Lábatlan között kishajó közlekedik.
  • Karvai Tanösvény - Karván található egy tanösvény is, amely 1,5 kilométeres szakaszon mutatja be a Duna-part látványosságait, összesen 10 darab táblán.
  • Karvai Természeti Park - A Láng család kastélya melletti természeti parkot a 19. és a 20. század fordulóján hozták létre.
  • A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1232-ben épült késő román stílusban. A 18. században barokk stílusban építették át. 1936-ban megújították. Régi fa haranglába a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette.
  • Harangláb - Mivel a helyi római katolikus templom torony nélkül épült, az öreg temetőben a 18. században fa haranglábat emeltek. A templom előtt álló mai harangláb 1926-ban épült. Alsó része falazott, felső részét deszkából ütötték össze, gúla alakú bádogteteje kereszttel végződik. A haranglábban ma két bronzharang függ.
  • A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna - a Hroššo család kúriájától nem messze található.
  • Karvát a kastélyok falujának is szokták nevezni, mindig is több földesúrnak voltak itt tulajdonrészei.
    • A 19. század második felében épült az a kastély, melyet Láng Gusztáv budapesti gyáros 1908-ban szecessziós stílusban alakíttatott át. Jelenleg a szakmunkásképző iskola diákotthona. Értékes kastélypark veszi körül.
    • A Szarvassy-kastély a 18. század második felében épült, 1894-ben Szarvassy Sándor romantikus stílusban építtette át, ma a mezőgazdasági szakközépiskola működik benne.
    • A Kosztics család 18. század végén épúlt kúriája a Duna partján feküdt, 1904-ben bővítették, 1935-től a Hroššo család tulajdona volt. 2022-ben az épületet lebontották arra hivatkozva, hogy statikai szempontból nem megfelelő az állapota, helyén ökoturisztikai központ épül.[7]
    • A Kuzmik-kastély 1908-ban épült szecessziós stílusban, 1938-ban korszerűsítették.
    • A Botka-kúria 1880 körül épült, ma egy mezőgazdasági farm területén áll.
  • A dunai töltésen található Nepomuki Szent János kőszobra (1843), a második világháború áldozatainak emlékműve (1992) és a Mária-házikó (1930-as évek).
  • A Bottka-majorban egy képoszlop található Szűz Mária képével (1916).
  • Út menti kereszt (20. század eleje) a Jézuska-parton.
  • A Duna-parton álló, a község címerével díszített kopjafát 2004-ben állították Szlovákia EU-csatlakozásának emlékére.
  • A Rákóczi-felkelés emlékművét (Nagy Mátyás kőfaragó és Nagy János szobrász alkotása) 2008. június 11-én avatták fel a katolikus templom melletti parkban.[8]

Neves személyek[szerkesztés]

  • A község díszpolgára Burián László esperes-plébános.
  • Itt született 1933. augusztus 28-án Bartal Károly Tamás, a jászói premontrei prépostság nyugalmazott apátja.
  • Itt hunyt el 1831-ben Kondé József Benedek királyi udvarnok, jószágkormányzó, táblabíró, író, mecénás, szolgabíró.

Képtár[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Ondrej Ožďáni 2015: Bronzový terč z obce Kravany nad Dunajom. In: J. Bartík (Ed.): Zborník na pamiatku Jozefa Paulíka. Zbor. SNM. Arch. Suppl. 9. Bratislava, 183–186.
  • Dikácz Norbert 2005: A karvai öreg temető síremlékei. In: Tóth Imre (szerk.): A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2005. évi értesítője. Komárom, 45-91.
  • Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest.
  • https://www.visitdanube.eu/

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 24.)
  4. Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  5. ma7.sk
  6. A dal a kéziratban ránk maradt Mátyusföldi népi gyerekjátékok című művének 235. oldalán található.
  7. https://ujszo.com/regio/oko-latogatokozpont-a-karvai-kuria-helyen
  8. Archivált másolat. [2008. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Kravany nad Dunajom
A Wikimédia Commons tartalmaz Karva témájú médiaállományokat.