Kolozsnéma
| Kolozsnéma (Klížska Nemá) | |
 | |
| A kolozsnémai református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Komáromi |
| Rang | község |
| Polgármester | Szalay Rozália |
| Irányítószám | 946 20 |
| Körzethívószám | 035 |
| Forgalmi rendszám | KN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 449 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 111 m |
| Terület | 11,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 17° 49′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 17° 49′ 12″ | |
| Kolozsnéma weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsnéma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kolozsnéma (szlovákul Klížska Nemá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Közigazgatási területe 11,8 km², Ronka tartozik hozzá. Lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsnéma az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.
Élővilága[szerkesztés]
-
-
-
-
2015 -
A faluban 3 gólyafészket vagy fészekalátétet tartanak nyilván, azonban 2012-től egyikről sincs pozitív adat, hogy fészkeltek volna bennük.[2]
Története[szerkesztés]
1168-ban említik először Villa Nema néven. A 12. században a komáromi vár tartozéka volt, a 13-14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt, majd 1435-ben Némai Kolos Jeromos kapta királyi adományként. 1522-ben Egyházasnéma néven szerepel. Református anyaegyháza az 1530-as évek elején jött létre. A 16. század végén Kolozsnémai Kolos János halála után unokaöccsei, a Hathalmy testvérek (Miklós, Mátyás, Pál és István) kérték a hátrahagyott birtokait Kolosnémán, Nagykeszin, Kiskeszin, Ekelen és Andrásházán.[3] A 16. századi törökdúlás (a Dunán átkelő portyázó csapatok többször kirabolták a falut, mely egy időre elnéptelenedett) után a lengyeltóti Lengyel család birtoka lett. Lengyeltóti Lengyel István (fl. 1567–1581), szigligeti várkapitány, földbirtokos feleségül vette dalkai Hathalmy Zsófia kisasszonyt, akinek a szülei Hathalmy György (fl. 1549–1567), semptei várnagy, földbirtokos és némai Kolosi Erzsébet (fl. 1580) voltak. Lengyel István anyósától örökölték Kolozsnémat; Hathalmy Györgyné némai Kolozs Erzsébetnek a szülei némai Kolos Ambrus (fl. 1508–1518), veszprémi követ, földbirtokos és sávolyi Jósa Orsolya voltak.
Az 1848–1849-es szabadságharc idején a falu mellett ütköztek meg a császáriak a magyar csapatokkal. Lakói főként halászatból éltek. A községnek két vízimalma volt és itt állt a Duna egyik fontos kikötője is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kolos-Néma, magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik rónaságon az öreg Duna mellett, Kis- és Nagy-Keszi szomszédságában, Komáromhoz nyugotra 1 s 1/4 mfldnyi távolságra. Nevét vette Kolos családtól s annak néma leányától, melly családnak lakháza a mostani templom és temető emeltebb helyén volt, mint az alapkövek most is mutatják. Határa 2511 holdra terjed, mellynek harmada rét és sziget, melly egyszersmind tüzifát szolgáltat a lakosoknak. A némai szigetet képezi a falu mellett elnyuló holt Duna. Az urbéri föld tesz 415 holdat, a többi majorsági birtok, földe első osztálybeli s mindent megterem. Az állattenyésztés is szorgalmasan üzetik; egyébiránt határában több nádas és mocsáros tavak találtatnak. Népessége 455 lélek, ebből reform. 302, ebből 65 nemes, 235 nemtelen, 153 r. kath. Urbéri telek van 11 és 1/2, zsellér 7. Nevezetesebb épületei: a reformatusok anyaegyháza, r. katholikusok kápolnája és Zámory György ur lakháza; végre a falun felől 300 ölre a kis Duna partján egy régi szentegyház alapkövei láthatók. F. u. Zámory, Vigyázó, Csorba, Somody családok és a szentmártoni apátság." [4]
A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A falu lakói sokáig halászattal és aranymosással foglalkoztak. Határában (a Duna-parton) ma is jelentős kavicsbányászat folyik. Határában álltak az egykori Csépánfalva és Simándfalva települések.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 958 lakosából 919 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 941 lakosából 937 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 979 lakosából 970 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 927 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Ebből 613 római katolikus, 305 református, 5 izraelita és 4 evangélikus vallású volt.
1921-ben 968 lakosából 841 magyar és 20 csehszlovák volt.
1930-ban 884 lakosából 777 magyar és 60 csehszlovák volt.
1941-ben 795 lakosából 794 magyar volt.
1970-ben 750 lakosából 720 magyar és 14 szlovák volt.
1980-ban 694 lakosából 660 magyar és 30 szlovák volt.
1991-ben 606 lakosából 573 magyar és 25 szlovák volt.
2001-ben 579 lakosából 534 magyar és 40 szlovák volt.
2004-ben 546 lakosa volt.
2011-ben 520 lakosából 482 magyar és 31 szlovák volt.
2021-ben 449 lakosából 378 (+9) magyar, 53 (+12) szlovák, 4 egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1905. január 9-én Bólya Lajos jogász, költő, egyetemi tanár.[6]
- Itt született 1928. december 6-án Karel Pecka cseh költő.[7]
- Itt született 1929-ben Szabó Rezső jogász, a Csemadok egykori főtitkára.
- Itt született 1948. május 6-án Élesztős Pál gépészmérnök, egyetemi tanár.
- Itt töltötte gyermekkorát Bólya Péter (Feiszthammel, 1944–1993) író, orvos. Fő műve: A veréb századik lépése.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Régi templomának alapfalai a Holt-Duna partján láthatók. Mai református temploma 1793-ban egy régebbi építmény alapjaira épült, 1794-ben fatornyot építettek hozzá. 1857-ben az éppen felújított templomot tűzvész pusztította és csak 1858-ban állították helyre.
- Az Őrangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült.
- A fennmaradt 19. századi gazdaházak a népi építkezés értékes emlékei.
- A faluban található a későbarokk, nyeregtetős Zámory-kúria.
- A községben 1962. óta a évente megrendezik a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) járási dal- és táncünnepélyét.
Emlékművek[szerkesztés]
- A falu közepén áll az első világháborús turulmadaras hősi emlékmű, melyet 1996-ban egészítettek ki a honfoglalási emléktáblával.
- A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították.
-
Első világháborús emlékmű -
Első világháborús emlékmű -
Honfoglalási emléktábla -
Második világháborús emlékmű
Szakrális kisemlékek[szerkesztés]
- A katolikus templom mellett álló Mária-képoszlopot 1923-ban állították.
- A katolikus temetőben három nagykereszt is található:
- A templom bejáratánál szemben álló vörösmészkő kereszt;
- Fából készült millenniumi kereszt a templom hátsó falánál;
- Betonból készült új nagykereszt.
- A falu központjában található emlékkeresztet 2002-ben állították.
- A falu nyugati szélén fából készült útmenti kereszt található.
-
Képoszlop -
Temetői nagykereszt (1) -
Temetői nagykereszt (2) -
Temetői nagykereszt (3) -
Emlékkereszt (2002) -
Útmenti kereszt
Ronka[szerkesztés]
Kolozsnémától 1 km-re északra, a falut Füssel összekötő mezőgazdasági út mentén fekszik, a Csicsó-Gelléri-csatorna partján. Jelenleg[8] lakatlan, a majorsági épületeket lerombolták. Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában így ír róla: Ronka, puszta, fekszik Kolos-Néma szomszédságában rónaságon. Határa 358 holdnyi, mellyből 168 hold szántóföld, 40 hold kaszáló, 150 hold nyár- és jegenyefás erdő, s innen vásárol Csalóköz egy része tűzifát. Földe s réte igen jó, mind a földmívelés, mind az állattenyésztés virágzó karban van, mivel itt szép majorságot tart a szentmártoni főapátság, mellynek birtokához tartozik az egész puszta, s ezt a Fűsön lakó tisztelendő administrator úr kezeli.[9]
Képtár[szerkesztés]
-
Községháza -
Református templom -
Református templom -
Református templom -
Katolikus templom -
Régi sírkövek a temetőben -
Régi sírkereszt a temetőben -
Tó Kolozsnémán -
Kétnyelvű helységnévtábla -
A Zámory-kúria -
A Zámory-kúria -
Tűzoltószertár -
A volt lóistálló -
Óvoda -
A volt Lengyel húsbolt -
Játszótér -
Régi ház a községben -
Nyugdíjasotthon -
A ronkai major romjai -
Tájkép a község határában -
A Duna töltése Kolozsnéma határában -
Kolozsnéma látképe a Duna töltéséről
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Takáts Sándor: A török hódoltság korából I. 371-372.
- ↑ MKSz. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 26.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
- ↑ http://cs.wikipedia.org/wiki/Karel_Pecka
- ↑ 2010-ben
- ↑ Archivált másolat. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
- Kolozsnéma honlapja (szlovákul)
- Községinfó
- Kolozsnéma Szlovákia térképén
- A Szabad Újság cikke a községről
- A kolozsnémai református egyház története
- A csicsói és kolozsnémai református egyházközség lapja (Huba Mirolsav munkája)
- Kolozsnémai református egyház lelkészei és tanítói
- Kolozsnémai római katolikus egyház plébánosai - Csicsó leányegyháza
- 2014.február 16-án felavatták Antall József mellszobrát Kolozsnémán
A Komáromi járás települései | ||
|---|---|---|
Járási székhely: Komárom (Komárno) | ||
Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Ímely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Madar (Modrany) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Virt (Virt) · Zsemlékes (Lipové) |  | |