Dunaradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom)
Dunaradvány református temploma
Dunaradvány református temploma
Dunaradvány címere
Dunaradvány címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Rang község
Polgármester Ľubomír Púchovský
Irányítószám 946 38
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség 725 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 15,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaradvány (Szlovákia)
Dunaradvány
Dunaradvány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 44′ 49″, k. h. 18° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 49″, k. h. 18° 22′ 20″
Dunaradvány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaradvány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunaradvány (szlovákul Radvaň nad Dunajom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komáromtól 18 km-re keletre, a Duna bal partján, Neszméllyel szemben fekszik. Zsitvatő (Žitava vagy Žitavská Tôň) és Baloghpuszta (Bystrička) tartozik hozzá. Nyugatról Pat és Virt, északról Marcelháza és Madar, keletről Dunamocs határolja. Keleti határa a történelmi vármegyehatárt követi Komárom és Esztergom vármegye között.

Dunaradványon keresztülhalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as út.

Élővilága[szerkesztés]

Dunaradványon két gólyafészek volt, azonban mára ebből csak a főút mentén maradt meg az egyik, illetve 2012-ben épült egy újabb gólyafészek szintén a főút mentén, ebben 2012-ben 2 fióka kelt ki, 2013-ban pedig nem volt költés, A másik fészekben 2011-ben 4 fióka volt, 2012-ben 2, 2013-ban 3, 2014-ben 4, 2015-ben pedig 2 gólyafióka szállt ki. 2016-ban mindkét fészekben 3 fióka volt.[2]

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Zsitvatőnél késő avar kori temetőt tártak fel.[3] A sírok betöltéséből kőkori eszközök is előkerültek.[4]

1260-ban említik először Rodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt, IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta. 1303-ban Csák Máté felperzselte a falut. A 16.-17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel. 1606-ban itt kötötték meg a zsitvatoroki békét. Egészen 1945-ig számos vízimalom működött a faluban (elsőként 1664-ben, a török adószedők jegyzékében említik a dunai malmokat), a hajósmolnároknak 1874-ig saját céhük is volt. 1885. június 10-én nagy tűzvész pusztított a faluban.[5]

Vályi András szerint "RADVÁNY. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai Nedeczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája, határjában legelője saját marháinak van, réttye elég, de a’ forrás vizek néha károsíttyák, második osztálybéli." [6]

Fényes Elek szerint "Radvány, magyar falu, Komárom vmegyében, a Duna bal partján, Komáromhoz 2 1/2 mfdnyire; róna határa homokos és nem igen termékeny; számlál 2700 hold, mellyből 19 2/8 egész telek után 925 h. urbéri; 1500 hold majorsági birtok. 160 kath., 306 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. F. u. Nedeczky, Balogh, Pyber, Kruplics, Maurovics, Trsztyánszky, Király stb. Ut. p. Neszmély." [7]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

1929-ben Baloghpusztára (Balogh-pustatina) 44 szlovák kolonista érkezett Kiszucaújhely környékéről, akik Práger Szerafina birtokából 170 hektáros területet vásároltak. A birtokvásárlás mögött a Csehszlovák Néppárt Martin Mičura vezette szlovák szekciója állt. A telepesek a kisbirtokok és eladósodásuk miatt állandó gondokkal küszködtek és 1938-ra gyakorlatilag megszűnt ez a kolónia.[8]

1938-1945 között ismét Magyarország része.

1944. július 2-án angolszász repülőgépek bombázták a falut, mely támadásnak több halálos áldozata is volt.[9] 1945. márciusában a dunaradványi partszakaszon szállt partra a Garam vonalától Komárom felé előrenyomuló szovjet folyami flotta. A partraszállás helyén, Zsitvatőnél emlékművet állítottak. Az utolsó hajómalom 1953-ban tűnt el. A szocializmus idején 120 hétvégi ház épült a radványi Duna-parton. 1990-ig Virt is Dunaradványhoz tartozott. A faluban ma egy paprikafeldolgozó is üzemel.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 1353, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 738 lakosából 675 magyar (91,5 %) és 59 szlovák (8%) nemzetiségű.

2011-ben 725 lakosából 653 magyar és 37 szlovák.

Nevezetességek[szerkesztés]

Katolikus templom
  • Zsitvatőnél 15. századi gótikus templom maradványait tárták fel a régészeti ásatások.
  • A faluban fennmaradt néhány 19. századi nádtetős vályogépület és présház (hajlok).
  • A temetőben álló katolikus Szűz Mária-templom 1833-ban épült klasszicista stílusban.
  • A református templom eredetileg a 17. században épült, majd később klasszicista stílusban átalakították.
  • A Masan (Mašan) védett terület a közeli homokbuckák növényvilágát védi.
  • 1988 óta minden évben megrendezik a Baróti Szabó Dávid-napokat.
  • Régészeti feltárások:
    • A község területén ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. Az 50 hektárnyi területen fekvő, egykor mély árokkal is védett tábor feltehetőleg a markomann-háborúk idején, a 167 és 180 közötti években játszott jelentős szerepet a kvádok elleni hadjáratokban.
    • Római sírleletek. Az ásatások jelentős lelete egy bronz markolatú tőr.

Emlékművek, emléktáblák[szerkesztés]

  • A két világháború áldozatainak emlékműve (kopjafát körülvevő márványlapokkal) a református templom mellett található, 1994. július 2-án avatták fel.
  • Baróti Szabó Dávid emlékkopjafáját 1999-ben állították.
  • A hídverő napok emlékére állított kopjafa a Duna-parton található, 2006-ban avatták fel.
  • Az első és második világháború áldozatainak emléktáblája a református templomban található. Előbbit 1934-ben avatták fel.
  • A katolikus templom előtt található az első világháború áldozatainak emlékkeresztje.
  • A Csemadok 50. évfordulójának emléktáblája (1999.) a kultúrház falán található.
  • Zsitvatőn, a békekötés helyén 2006-ban avatták fel a zsitvatoroki béke emlékművét.
  • Zsitvatő és Dunaradvány között, a Duna-parton áll a szovjet flotta partraszállásának emlékműve.

Képtár[szerkesztés]

Emlékművek, emléktáblák[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Vojtech Budinský-Krička 1956: Pohrebisko z neskorej doby avarskej v Žitavskej Tôni na Slovensku. Slovenská archeológia.
  • Juraj Bárta 1965: Slovensko v staršej a strednej dobe kamennej. Bratislava, 130.
  • Zlata Čilinská 1970: Druhé predveľkomoravské pohrebisko v Radvani nad Dunajom, SlA XVIII-1, 57-64.
  • Nyitray Dezső 1970: Dunaradványi vizimolnárok. Irodalmi Szemle 1970/3, 252-265.
  • Nyitray Dezső 1976: Lakodalmi szokások Dunaradványon. In: Néprajzi közlések II.
  • Jakab J. 1982: Antropologická charakteristika pohrebiska z konca 8. storočia v Žitavskej Toni. Časopis Národního muzea 151/3, 158-168.
  • Jozef Zábojník 1985: Zur horizontalen Stratigraphie des Gräberfeldes in Radvaň nad Dunajom-Žitavská Tôň. Slovenská archeológia 33, 329-346.
  • Elena Hanzelyová - Ivan Kuzma - Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
  • Rajtár, J. - Tirpák, J. 1996: Rímske poľné tábory v Radvani nad Dunajom. AVANS 1994, 143-147.
  • Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20.
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 201.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Vojtech Budinský-Krička 1956; Zlata Čilinská 1963.
  4. Bárta 1965, 130.
  5. Komáromi Lapok VI/ 24, 3.
  6. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között
  9. Komáromi Lapok, 1944. július 8.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaradvány témájú médiaállományokat.