Trencsén vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Trencsén vármegye
Trencsén vármegye címere
Trencsén vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Trencsén
Népesség
Népesség 310.400 fő (1910)
Nemzetiségek szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület4 456  km2
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsén vármegye témájú médiaállományokat.

Trencsén vármegye (szlovákul Trenčianska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté. Hegyei az Északi-Kárpátok csoportjai, azonbelül a Kis-Fátra csoportjai közé tartozott. Legfontosabb folyói a Vág és a Varinka. Északról Morvaország és Galícia, keletről Nyitra, Turóc és Árva vármegyék, délről Nyitra vármegye, nyugatról pedig Morvaország határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegye a 11. században lett alapítva, az első magyar vármegyék egyike. A honfoglalás utáni időkben rendszeresen volt a vármegye helyszíne a magyar-cseh háborúknak. Az 1244-es tatárbetörés idején a mongol hordák elpusztították a területet, de Trencsén várát nem tudták bevenni. Már a tatárok kivonulása után elkezdődött a terület benépesítése a környékbeli országokból, főként csehekkel és lengyelekkel. Az 1526-os mohácsi vész után, illetve az ország két, majd három részre való szakadása után a vármegye területe a Királyi Magyarország része volt. Jelentős csaták voltak a kuruc felkelés idején is. A vármegye örökös főispáni tisztségét a Csák nemzetség valamint a gróf Cseszneky és Illésházy család tagjai viselték. 1918-tól a vármegye teljes területe Csehszlovákia része lett gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is. A magyar lakosság nagy része ekkor az Alföldre menekült. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét, 1938 és 1944 között az Első Szlovák Köztársaság része volt, német megszállás alatt. A második világháború után kitelepítették és asszimilálták a német lakosságot, ugyanakkor a környéket iparosíották is. 1993-tól a szlovákiai Trencséni kerület területéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 310.400 lakos volt, ebből:

Trencsén vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Közigazgatás[szerkesztés]

Trencsén vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

További információk[szerkesztés]