Belovár-Kőrös vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Belovár-Kőrös vármegye
Belovár-Kőrös vármegye címere
Belovár-Kőrös vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Belovár
Népesség
Népesség 332 592 (1910)
Nemzetiségek horvátok, szerbek
Földrajzi adatok
Terület5 048  km2
Térkép
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép

Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében, a Dráva és a Száva között.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.

Történelem[szerkesztés]

Belovár-Kőrös vármegye területét egészben vagy részben a magyarok a honfoglalás után viszonylag hamar megszállták, a pontos határok viszont nem ismertek, később a terület részben a magyar (Somogy), részben a szlavón vármegyerendszer része. A megye a 11. század végét követően jött létre Kőrös néven, Kőrös vára központtal. 1193-ban említik Curialis comes-ét, 1225-től vannak adatok ispánjairól, várjobbágyairól (köztük száznagyokról) és várnépéről. A 14. századra a környező várispánságokkal Szlavónia egyik nagy nemesi megyéjévé alakult.[1]

1526, 1541 után a megye terület keleti része török uralom alá került, a nyugati a horvát bánság fennhatósága alatt maradt, a határ menti harcok elnéptelenítik. 1699 után felszabadul a török uralom alól és a Varasdi Határőrvidék megszervezésével újratelepítik a területet. A Határőrvidék polgárosításával 1868-tól Horvát–Szlavónország része. A vármegye területe 1918 után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett, kivéve a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal északi oldalára eső mintegy egy km²-es területet. Miután 1991-ben Horvátország független lett, azóta a vármegye területe Horvátország része.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 332.592 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

A vármegye a következő nyolc járásra volt felosztva:

  • Alsógerzencei járás, székhelye Alsógerzence (horvátul Garešnica)
  • Belovári/Bélavári járás, székhelye Belovár (horvátul Bjelovar), rendezett tanácsú város
  • Csázmai járás, székhelye Csázma (horvátul Čazma)
  • Grobosinci járás, székhelye Grobosinc, (horvátul Grubišno Polje)
  • Kaproncai járás, székhelye Kapronca (horvátul Koprivnica), rendezett tanácsú város
  • Kőrösi járás, székhelye Kőrös (horvátul Križevci), rendezett tanácsú város
  • Kutenyai járás, székhelye Kutenya (horvátul Kutina)
  • Szentgyörgyvári járás, székhelye Szentgyörgyvár (horvátul Đurđevac)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

KMT: Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 373. o. ISBN 963 05 6722 9