Zólyom vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye címere
Zólyom vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Besztercebánya
Népesség
Népesség 133 700 (1910)
Nemzetiségek szlovákok, németek
Földrajzi adatok
Terület2 634  km2
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom vármegye témájú médiaállományokat.

Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam és a Szalatna. Északról Liptó vármegye, keletről Gömör-Kishont vármegye, délről Nógrád és Hont vármegyék, nyugatról pedig Turóc és Bars vármegyék határolták.

Történelem[szerkesztés]

A vármegye előzménye a 12. században alakult zólyomi erdőispánság volt. Eredetileg Árva, Turóc és Liptó vármegyék területét is magában foglalta. A négy vármegye a 14. században jött létre, mint nemesi vármegye.[1]

1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1948-tól Hont és Gömör-Kishont vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező Besztercebányai kerület.

Lakossága[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Zólyom vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:

A megyéhez három rendezett tanácsú város tartozott:

  • Besztercebánya
  • Breznóbánya
  • Zólyom

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Kardoss, A. 1902: Príspevky k miestopisu Slovenska - Administratívne podelenie stolice Zvolenskej. Sborník slovenskej muzeálnej spoločnosti VII/1, 43-58.
  1. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9 

További információk[szerkesztés]