Veszprém vármegye története

Veszprém vármegye
Az egykori vármegyháza Veszprémben (ma Megyeháza)
Veszprém vármegye címere
Fennállás	11. század–1950
Ország	Magyar Királyság
Főbb települések	Veszprém, Pápa, Zirc, Devecser, Enying, Siófok
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	82,2% magyarok 16,7% németek 1,1% szlovákok
Vallás	katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület	3953 km²
Térkép
Veszprém vármegye térképe
Veszprém vármegye domborzati térképe

Veszprém vármegye (németül: Komitat Wesprim, latinul: Comitatus Vesprimiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Veszprém vármegye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Veszprém volt.

Földrajz

A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió. Továbbá a Balaton keleti partjával is határos volt.

Északról Győr vármegye, északkeletről Komárom vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Somogy vármegye, délnyugatról Zala vármegye, nyugatról Vas vármegye, északnyugatról pedig Sopron vármegye határolta.

Történelem

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.

Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert és Kemeneshőgyészt, Győr megyétől pedig Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat) is Veszprém megyéhez csatolták.

A vármegye főispánjai:

• Eszterházy Nepomuk János (1813-)

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 fő volt, ebből:

• 177 073 (82,2%) magyar
• 35 962 (16,7%) német
• 1 971 (1,1%) szlovák

Közigazgatás

A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:

• Devecseri járás, székhelye Devecser
• Pápai járás, székhelye Pápa
• Enyingi járás, székhelye Enying
• Veszprémi járás, székhelye Veszprém
• Zirci járás, székhelye Zirc

1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.

A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak