Csongrád vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye címere
Csongrád vármegye címere

Központ Szentes
Népesség
Népesség 325 500 (1910)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület3 569  km2
Térkép
Csongrád vármegye térképe
Csongrád vármegye térképe
Csongrád vármegye domborzati térképe
Csongrád vármegye domborzati térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád vármegye témájú médiaállományokat.

Csongrád vármegye (németül: Tschongrad; latinul: Chongradiensis, Csongradiensis) közigazgatási egység a Magyar Királyság középső részében. A vármegye 20. század eleji területének legnagyobb része ma a magyarországi Csongrád megyéhez tartozik, csupán Horgos tartozik Szerbiához.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat. A síkság nyugat-kelet irányba ereszkedik alá, Szegednél tengerszint fölötti magassága 80 m. A síkság a vármegye nyugati részén viszont már 120 m-re is felemelkedik. A vármegyének több fontos folyója van: a Tisza, amelyhez rengeteg ér csatlakozik, a Maros, a Körös. Hasonlóan keleti szomszédjához, Csanád vármegye talajához, Csongrád vármegye talaja is rendkívül termékeny.

Csongrád vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Történelem[szerkesztés]

Csongrád vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal valószínűleg a Borkalán nemzetség birtokaira alapozva.[1]

Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be.

1918-tól Horgos a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (később Jugoszlávia, jelenleg Szerbia, azon belül a Vajdaság) része lett.

Az 1950-es megyerendezés során Csanád megye délnyugati felét, amely magába foglalta az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt részét is, Csongrád megye területéhez csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

1910-ben a vármegyének 325 568 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Járási beosztás[szerkesztés]

Csongrád vármegye az 1876-os megyerendezés előtt két, azt követően három járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,[2] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. 1876-tól 1950-ig az alábbiak voltak a megye járásai (és állandó székhelyeik 1886-tól).

Városai[szerkesztés]

Csongrád vármegye területén feküdt, de nem tartozott hozzá Szeged szabad királyi város, és 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakult Hódmezővásárhely is.

A vármegyében az 1871-es községi törvény alapján három rendezett tanácsú város alakult, Csongrád, Hódmezővásárhely és Szentes, és e rangot vette fel az akkor még a Jászkun kerülethez tartozó Kiskundorozsma is, amely 1876-tól kezdve vált a vármegye részévé. E rendezett tanácsú városok közül Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakulva kivált a vármegyéből, Csongrád pedig 1880-ban lemondott a többletterhekkel járó rangról és nagyközséggé alakult, ahogy az ekkor Csongrád megyéhez átcsatolt Kiskundorozsma is 1876. 1881-től 1923-ig a megye egyetlen városa Szentes volt, ekkor azonban Csongrád ismét rendezett tannácsú várossá alakult.

A megye rendezett tanácsú városai tehát az alábbiak voltak:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 3.)

További információk[szerkesztés]