Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár

Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján jött létre Arad vármegye és Torontál vármegye Magyarországon maradt területrészeinek, továbbá a szinte teljes egészében Magyarországon maradt Csanád vármegyének az összevonásával. A törvény szerint a megye székhelye Makó volt és hat járásra oszlott,[1] ezek egyike azonban 1932-ben megszűnt.

A megye nevét 1945-ben a második világháború végén megkötött fegyverszünet nyomán egyszerűsítették, kifejezve ezzel a revíziós célkitűzésekről való lemondást is, a három megyerészt véglegesen Csanád vármegye néven egyesítve. Ugyanakkor elrendelték az egykor Arad vármegyéhez tartozott Elek községnek Békéshez csatolását, aminek tényleges végrehajtása 1946-ban történt meg, ennek következtében pedig megszűnt az Eleki járás, a megye járásainak száma így négyre csökkent.[2] A vármegye elnevezése 1949-ben tovább egyszerűsödött, Csanád megye lett,[3] azonban hamarosan meg is szűnt, amikor az 1950-es megyerendezés során, területét 1950. március 16-án felosztották Békés és Csongrád megyék között.[4]

Közigazgatás[szerkesztés]

Járási beosztás[szerkesztés]

Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye a létrehozásáról intézkedő törvény alapján hat járásra oszlott, ezek közül egy-egy volt az egykori Arad, illetve Torontál vármegye területén, a megye megszűnéséig a járások száma kettővel csökkent. A járások az alábbiak voltak (zárójelben a székhely).

  1. Battonyai járás (Battonya)
  2. Eleki járás (Elek) (Arad vármegyéből, 1946-ban megszűnt)
  3. Központi járás (Makó)
  4. Mezőkovácsházi járás (Mezőkovácsháza)
  5. Nagylaki járás (Csanádpalota) (1932-ben megszűnt)
  6. Torontáli járás (Kiszombor) (Torontál vármegyéből)

A Nagylaki járás 1932-ben beolvadt a Központi járásba, 1945-ben a megye neve Csanád vármegyére változott, 1946-ban pedig az Eleki járás úgy szűnt meg, hogy magát Eleket Békés vármegyéhez, azon belül a Gyulai járáshoz csatolták. 1950-ben, megszűnése előtt tehát Csanád vármegyének már csak négy járása volt.

Városai[szerkesztés]

A vármegyéhez egyetlen rendezett tanácsú város tartozott (1930-tól az elnevezés megyei város volt), a megyeszékhely, Makó.

Források[szerkesztés]

  1. Az 1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről.
  2. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete.
  3. 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya Az alkotmány az államhatalom helyi szerveiről és a bírói szervezetről szóló V. és VI. fejezeteiben a korábbi vármegye kifejezés helyett következetesen a megye megnevezést használja, ezzel véglegesen eldönti a jogszabályok szövegében akkor már évtizedek óta ingadozó elnevezés kérdését.
  4. A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában