Mezőkovácsháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőkovácsháza
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Mezőkovácsháza címere
Mezőkovácsháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházai
Jogállás város
Polgármester Varga Gusztáv (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5800
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 6282 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 98,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 62,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkovácsháza (Magyarország)
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 20° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 20° 54′ 40″
Mezőkovácsháza (Békés megye)
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza
Pozíció Békés megye térképén
Mezőkovácsháza weboldala

Mezőkovácsháza város Békés megyében, a Mezőkovácsházai járás központja. 1986-ban kapott városi jogot. Mezőkovácsháza városrésze Reformátuskovácsháza, ahol mindössze néhány száz ember él. A város lakossága kb. 6200 fő, ez azonban folyamatosan csökken. A város egyike a Mezőkovácsházi járás legfejlettebb városainak, azonban Mezőkovácsháza jelentősen el van maradva a megye városainak átlagától. Termálvizes gyógyfürdője van. Mezőkovácsháza mindig is fontos térségi központ volt, mint az "ezer éves Csanád vármegye" második legfontosabb települése a megyeszékhely Makó után. Békés megye 12. legnagyobb városa, egyben egyike a megye 9 járásszékhelyének, így fontos szerepet tölt be Békés megyében is. A Mezőkovácsházai járás legnépesebb, illetve 5. legnagyobb területű városa, egyike a Mezőkovácsházai járás három olyan településének, amely nem számít társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve ahol a munkanélküliség nem jelent jelentősebb gondot. A második kettő település Mezőhegyes és Kaszaper. 1990-2014 között a Békés megyei 7. sz. egyéni választókerület központja volt, 2014-ben ez a választókerület egyesült az orosházi választókerülettel, az új választókerület központja így Orosháza lett.

Fekvés és földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csanádi-háton, a román határ közelében fekszik, a Marosból kiágazó Száraz-ér mentén. Békéscsabától 45 km-re délre található. A román határ Tornya a várostól mintegy 20 kilométerre található.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása (Mezőkovácsháza) és egy megállóhelye (Mezőkovácsháza-felső) van. Közúton alsóbbrendű utakon lehet elérni, amelyek nem túl jó állapotúak. Az autóbusz-közlekedés nem túl sűrű, köszönhetően az igen jó vasúti összeköttetésnek. Emiatt a vasút által nem érintett települések felé indít több járatot a Körös Volán.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A "Kovács" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetű, de mert éppen abban az időben jelenik meg írásos említése először – 1463: Kowachaza – amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt. A település másik név eredet története a török harcok utáni elnéptelenedő korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az időben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak.

Csakhamar kialakult a marhahajtók között az a szokás, hogy annak a kovácsnak a házánál pihentek meg, aki az út mellett a mezőn építkezett. Nyilvánvaló hogy nagy forgalom miatt a kovács jó anyagi körülmények között élt, s így a kovács háza mellé újabb házak is épültek. A hosszú évtizedek alatt kialakult település ennek következményeként kapta a Kovácsháza nevet. Mivel a házak az út mellett hosszan elnyúlva épültek meg, a település neve a 19. század vége felé Hosszúkovácsháza névvel bírt, majd a település fejlődése, újabb házak, utcák építése után kialakult végleges neve: Mezőkovácsháza.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a 7. századi avar korig nyúlik vissza, a 9. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el először.

A 15. század második felében, 1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település. A virágzó mezőváros 1552-ben a török elleni harcok időszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiűzése után a terület teljesen elnéptelenedett s pusztává vált. A terület a török kiverése után kincstári tulajdonba került, akitől a korra jellemző szabályok szerint különböző bérlők vették ki bérbe a pusztát.

A Bittó nevezetű család, – a puszta főbérlőjeként – 1814-ben, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, mint szerződéses dohánykertész telepítvényt. Ez az újratelepítés képezi a mai Mezőkovácsháza alapjait. De a kovácsházi puszta ekkor már nem volt lakatlan, a Bittó-féle betelepítettektől néhány kilométerre már kertészek dolgoztak. Ezt a területet Kövér Kajetán és rokonai telepítették be néhány évvel korábban, és ők is kovácsháziaknak nevezték magukat. Így több évig ők voltak a kovácsháziak míg a másik részen lakókat Bittó-Kovácsháziaknak nevezték, és ez a név marad fenn a szabadságharcig. Bár 1820-tól hivatalos iratokban Nagy-Kovácsházának is írták, a Kövér Kajetán által betelepített rész a „református részen lévő Kovácsháza”, azaz Református-Kovácsháza maradt.[3] A mezőgazdasági termelés mellett a lakosság főként a jól jövedelmező fuvarozással foglalkozott. Ezenkívül nagyállattartása volt még jelentős, kiváltképp a juhtenyésztés. Az 1860-70-es évekre, – a népességben számottevően gyarapodott a település – a környék közlekedési és kereskedelmi központjává vált.

1872-től a szolgabírósági székhely szerepét töltötte be. Fejlődése során jellegzetes agrárproletár községgé lett. A mezőgazdasági bérmunkások aratósztrájkokkal hívták fel a figyelmet a kor problémáira. Ebben az időszakban Csanád vármegyén belül járási székhelyként működött. Mindezek a változások a község megnevezésében is megmutatkoztak, ugyanis ekkor Nagykovácsházának hívták.

A község fejlődésének jelentős állomása volt az 1883-as év. Ekkor készült el az Arad-Csanádi vasútvonal, s ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sőt – mivel akkoriban a Száraz-ér még dereglyékkel hajózható volt, – hajóval akár Hódmezővásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen.

Az I-. és II. világháború mérhetetlen viszontagságaival, borzalmaival és pusztításaival kitörölhetetlen nyomokat égetett a túlélők és a község életébe. Az első világháborúban 159 mezőkovácsházi és 81 reformátuskovácsházi, a második világháborúban 128 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul, emellett 420 zsidó honfitársunkat hurcoltak el. Mezőkovácsháza 1950-től kezdődően tartozik Békés megyéhez. Az 1956-os forradalom után a legnagyobb erővel Békés megyében, annak is csanádi paraszti vidékén lángolt fel az országban az elkeseredett ellenálás, mely még december elején is tartott. Egymást érték a sok esetben fegyveres összecsapásokba torkolló tüntetések. Mezőkovácsházán a kommunista pártszékházat és a járási tanács épületét megrohamozták a felfegyverkezett mezőkovácsházi és battonyai lakosok. A határőrségtől elvették a fegyvereket a battonyaiak, több tehergépkocsin érkeztek Mezőkovácsházára. A megmozdulás értelmi szerzői dr. Jeney János, Gruncsik János és Kapp János voltak. A pártházat a fegyveres tömeg megrohamozta mintegy száz (!) ember. Az üvegajtókat betörték, az ablakokat bezúzták, az ajtókat leszakították, a zárakat, kilincseket kitépték, íróasztalokat, székeket összetörték, a szekrényeket széthasították. A járási tanács épületében még ennél is nagyobb pusztítást vittek véghez, felgyújtották a hivatalos dokumentumokat. A mezőkovácsházi tanács elnökét agyonverték, a mezőhegyesi kórházban halt meg. Bedobtak egy géppisztolyt a kerítésén és ráfogták, hogy fegyvert rejtegett. A Békés Megyei Népújság cikkben követelte Fülöp Dezső likvidálását. 1969. július 1-jén a Reformátuskovácsháza községet a nagyközséghez csatolták. Az 1945 és 1970 közötti mérsékelt fejlődési periódust követően, 1971-től a község fokozott mértékben fejlődött. 1971-ben a Kormány döntése alapján az országos településfejlesztési koncepció Mezőkovácsházát középfokú központnak, vidéki ipartelepítési centrumnak jelölte ki.

Ettől kezdve a település dinamikusan fejlődött, komoly beruházásokra került sor. A járások megszűnéséig, vagyis 1984-ig, Békés megye déli területének mezőgazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és igazgatási központja volt. Városi rangot 1986-ban kapott.

Mezőkovácsháza légifotója

A település arculatán az elmúlt másfél évtizedben a kisvárosi jelleg egyre markánsabbá vált. A fejlesztések eredményeképpen az említett időszakban 16 utca kapott aszfaltburkolatot, 258 lakás épült, kiépült a kábel tv, megvalósult a biológiai szennyvíztisztító telep, korszerűsítették a közvilágítást, kialakították a piacteret. Autóbusz-pályaudvar, posta, sütőüzem, napközikonyha épült, bővült a városháza, megépült a Crossbar telefonközpont, az általános iskola 8 tanteremmel, a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium 4 tanteremmel bővült. A Művelődési Központ előtt történelmi emléksétányt alakítottak ki. Emlékszobrot emeltek a II. világháború hősi halottai és a millennium tiszteletére. A honfoglalás millecentenáriumára Emlékparkot hoztak létre és kopjafát állítottak. 1998-ban elkészült a katolikus és református templom éjszakai díszkivilágítása.

A mezőkovácsházi zsidók története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mezőkovácsházi járás székhelyén 1835-ben 4 zsidó család élt. 1870-ben 54, 1880-ban már 92 (2,5 százalék) zsidó lakott a községben. 1895-­ben alapították a helyi Chevra Kadisát, 1912-­ben pedig felépült a zsinagóga, fürdővel és rabbiházzal.

A közösség tagjai a helyi kereskedelemben fon­tos szerepet töltöttek be, az országos tendenciával ellentétben itt a Horthy-korszakban is nőtt a zsidók száma, 1910-ben 197 (4,4 százalék) zsidót, 1930-ban már 382 izraelitát számoltak össze. A településen 1941-ben 391 (6,5 százalék) izraelita vallású és 7 keresztény hitű, de zsidónak nyilvánított embert tartottak számon.

A helyi zsidókat 1944. május 15-étől a Közjóléti Szövetség méntelepén kialakított gettóba zárták. Oda kerültek még a reformátuskovácsházi és végegyházi zsidók is. A zsúfoltság igen nagy volt. A tábor rendelkezett szülőszobával, hulla­kamrával és konyhával is. A temetőt a helyi izraelita sírkertben jelölték ki.

A tábor területén történtek sikertelen öngyilkossági kísérletek. Az itteni zsidókat június 17-én átvitték Békéscsabára. Végül né­met munka- és haláltáborokba deportálták őket. A többséget Auschwitzban ölték meg.

A mártírok száma több mint 300 főre tehető. A hitközség 1945 után újjáéledt. A településen 1949-ben még 108 fős izraelita közösség működött. A többség a későbbiekben alijázott, vagy az 1956-os események hatására hagyta el Magyarországot. Az elnéptelenedett zsinagógát és a hozzá tartozó épületeket 1974-ben lebontották. Ma már csak egy zsidó család él a városban.

Politikai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város polgármestere a FIDESZ-KDNP helyi elnöke, Varga Gusztáv. A városi képviselő-testületben a függetlenek vannak többségben (7 képviselő a 9-ből), míg a FIDESZ-KDNP frakciónak a polgármesterrel együtt kettő tagja van (a polgármesteren kívül egy önkormányzati képviselő).

  • A polgármester-választás eredménye
Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Bakos István Géza független 762 32,17
Csepreghy Elemér József független 533 22,5
Kiss Tibor független 183 7,72
Kokavecz Julianna független 66 2,79
Sütőné Kiss Rozália független 43 1,82
Varga Gusztáv FIDESZ-KDNP 782 33,01
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint[4]
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Fidesz-KDNP 1  
  független képviselők 7              

A 2014-es önkormányzati választások után a polgármester Varga Gusztáv (FIDESZ-KDNP) lett, míg 1 FIDESZ-KDNP-s és 7 független képviselő jutott be a helyi parlamentbe.[5] A 2014-es mezőkovácsházi önkormányzati választásokon 45 jelölt indult, ami egész Magyarországon rekordnak számít. 6 200 fős népességgel számítva 138 emberre jutott egy képviselő-jelölt. A polgármesterek száma 6 volt. A képviselő-jelöltek eredményeit lásd: [1]

A város önkormányzatának három bizottsága van, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság, Városfejlesztési Bizottság, Kulturális és Szociális Bizottság (nemhivatalosan Egészségügyi Bizottságnak és Oktatási Bizottságnak is nevezik, a köztudatban ezen elnevezések vannak elterjedve inkább).

A városban jelenlévő politikai pártok logói
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
Magyar Szocialista Párt
Jobbik Magyarországért Mozgalom

Mezőkovácsházának számos nemhivatalos, de a köztudatban élő városrésze és egy félhivatalos városrésze (Reformátuskovácsháza) van:

  • Mezőkovácsháza-Kertváros: a Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Nyírfa, a Béke és a Deák Ferenc utcák, a főutcától kb. 2 km-re fekszik. Hagyományosan főképp az idősebb korosztály él itt, a bűnözési mutatók rendkívül alacsonyak, a bűnözés szinte ismeretlen fogalom.

A gyakorlatban a városrészt az egyik alpolgármester vezeti. A városrész korábban önálló község volt, de egyes településen belüli előjogait (saját közoktatási intézmények) máig megtarthatta, bár a reformátuskovácsházi általános iskola ma már bezárt. A városi önkormányzat 2014. november 3-i alakuló ülésekor előterjesztették a reformátuskovácsházi önkormányzat létrehozásáról szóló javaslatot.

A városban önálló román és cigány kisebbségi önkormányzat működik.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban egy általános iskola és egy hatosztályos középiskola működik. A két iskola közötti kapcsolat az elmúlt időkben egyre jobbá vált, bár az iskolák tanulói közötti viszony egyre inkább kezd elmérgesedni. Ezt az iskolák tanári karai közös programokkal, valamint a tanári kar tagjainak a másik iskola rendezvényeire való kölcsönös meghívásával próbálják kezelni. A református városrész általános iskolájának bezárásával a mezőkovácsházi iskola tanulóinak létszáma rohamosan növekedni kezdett. A városban jelenleg kb. 1000 hét és tizennyolc év közötti személy él, közülük 390-en az általános iskola, 520-an pedig a középiskola és gimnázium tanulói, a többi, kb. 80 tanuló pedig másik település iskolájába jár családi okokból. Az utóbbi időkben az általános iskola tanulói létszáma rohamosan csökkeni kezdett, elsősorban a kisgimnáziumba való átiratkozás miatt. A 2012/2013-es tanévben az általános iskola 6. osztályos tanulóinak csak kétharmada folytatta eredeti iskolájában a legutóbbi, 2013/2014-es tanévet. A 2014-es tanévben a kisgimnáziumba jelentkezők száma nem érte el a meghatározott szintet, így a 2014/2015-ös tanévben már nem indítottak hetedik évfolyamot. A két iskola közötti viszony a 2014-2015-ös tanév óta rendkívül jónak mondható.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a mezőkovácsházi járás egyike az ország leghátrányosabb járásainak, maga a város fejlett település, a járás gazdasági átlagát a többi, kisebb település rontja le. A városban kb. 100 egyéni vállalkozó él. Mezőkovácsházában öt áruház található, több kisbolt, négy pékség, négy nemzeti dohánybolt, egy barkácsbolt, valamint kb. öt egyéb üzlet található. A város gazdasági életének irányító vállalkozása a Lidl Magyarország Bt. helyi üzlete, ahol a város egy napi összes vásárlójának négyötöde fordul meg. A város pénzügyeit a városi tanács pénzügyi bizottsága irányítja, közvetetten pedig maga a polgármester, illetve de facto a polgármester pénzügyi tanácsadója. Fontos városi ágazatok:

  • Zöldségtermesztés
  • Baromfitenyészés
  • Baromfi-feldolgozás

A város legfejlettebb vállalataként tartják számon a jelenleg kb. 250 alkalmazottal rendelkező baromfi-feldolgozó vállalatot, amely a Kiskunhalasi Baromfifeldogozó Zrt.-vel áll szoros gazdasági kapcsolatban, illetve a Zrt. tulajdonosai birtokolják a helyi vállalatot is. A város hírességei közé tartozik a vállalat elnöke is.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[6] A városban önálló cigány és román kisebbségi önkormányzat működik. Minden nemzetiséghez kb. 50-60 fő tartozik, továbbá néhány tíz szlovák és német származású ember is él a városban. A cigány kisebbségi önkormányzatban az MCF van többségben. A cigány kisebbségi önkormányzat képviselői: Kolompár Mónika (MCF), Tinti Sándor (MCF), Tinti Sándorné (MCF) [7]. A román kisebbségi önkormányzatban az ÖMRE van többségben. A román kisebbség képviselői:Balogh István (ÖMRE), Vitális Gábor Sándor (ÖMRE), Zsadonné Kovács Andrea (ÖMRE).

Bevándorlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bevándorlók származási országa a 2010-es években (összesen kb. 40 fő:

 Románia: kb. 30 fő

 Kína: 2 fő

 Tanzánia: 1 fő

Az egyéb országokból kb. 7-10 fő érkezett az országba, többségük Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Montenegróból.

A népesség változása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város népessége évente kb. 30 fővel csökken. 2014 március és július között a népesség 12 fővel növekedett a városi hírlap anyakönyvi adatai alapján (15 gyermek született, 3 ember halt meg és nem történt ki - vagy bevándorlás), így régóta ismét növekszik a város népessége, ami azonban valószínűleg nem marad tartós növekedés.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban működik a Borostyán Fürdő, amely a város egyik legjelentősebb turisztikai központja. A fürdőbe a szomszédos településekből is sok vendég érkezik. A Parkfürdő elsősorban az itt táborozó német és szlovák turisták számára fontos turisztikai helyszín. A városban nem működik múzeum, de a helyi művelődési központban szinten minden héten tartanak kiállításokat, amelyek témái elsősorban a város történelme, jelene és a környék érdekességei.

Sportélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város helyi hírességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beni Ganc, az Izraeli hadsereg vezérkari főnökének édesanyja Mezőkovácsházán született, a holokauszt elől menekült el, majd Kfar Ahim-ban telepedett le.
  • Hetényi György, városi költő, író
  • Kalocsa Róza reformátuskovácsházi születésű tanítónő, az első magyar diplomás tanítónő, református felső leányiskolai tanárnő, internátusigazgató, író.
  • Sármezey Endre mezőkovácsházi születésű vasúti mérnök, a gazdasági kisvasutak létesítésének gondolata tette híressé.
  • Zsigmond Ede költő, író, újságíró itt bujkált 1941-ben júliustól szeptemberig a fasiszták elől, rokonainál.[8]
  • Az Ektomorf együttes a városban alakult.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkovácsháza témájú médiaállományokat.