Mezőkovácsháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőkovácsháza
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Mezőkovácsháza címere
Mezőkovácsháza címere
Mezőkovácsháza zászlaja
Mezőkovácsháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállás város
Polgármester Csepreghy Elemér József (független)[1]
Irányítószám 5800
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség5787 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség96,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület62,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkovácsháza (Magyarország)
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 20° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 20° 54′ 40″
Mezőkovácsháza (Békés megye)
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza
Pozíció Békés megye térképén
Mezőkovácsháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkovácsháza témájú médiaállományokat.

Mezőkovácsháza város Békés megyében, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb városa. 1986-ban kapott városi jogot, 1969 óta tartozik hozzá Reformátuskovácsháza. Termálvizes gyógyfürdője van. A város régóta fontos központja szűkebb környékének, egyike a járás három olyan településének, amely nem számít társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve ahol a munkanélküliség nem jelent komoly gondot.

A nem magyar nemzetiségűek aránya alacsony: a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 1%-nál nagyobb arányban csak cigányok és románok élnek itt, nemzetiségi önkormányzata csupán az előbbieknek van.

Fekvése[szerkesztés]

A Csanádi-háton, a román határ közelében fekszik, a Marosból kiágazó Száraz-ér mentén. Békéscsabától 45 km-re délre található. A román határ Tornya a várostól mintegy 20 kilométerre található.


Megközelítése[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása (Mezőkovácsháza) és egy megállóhelye (Mezőkovácsháza-felső) van. Közúton alsóbbrendű utakon lehet elérni, amelyek nem túl jó állapotúak. Az autóbusz-közlekedés nem túl sűrű, köszönhetően az igen jó vasúti összeköttetésnek. Emiatt a vasút által nem érintett települések felé indít több járatot a Volánbusz.

Városrészei[szerkesztés]

Belváros[szerkesztés]

Mezőkovácsháza belvárosa a város legnagyobb része. A Belváros Mezőkovácsháza politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi központja. Északról a Külváros, délről a Kertváros határolja.

Utcái: Árpád utca, Árpád köz, József Attila utca, Fáy András utca, Hősök tere, Petőfi Sándor utca

Kertváros[szerkesztés]

Mezőkovácsháza legkisebb területű és népességű városrésze. Területe kb. 4 négyzetkilométer, lakossága kb. 600 fő. Kertváros a város legnyugodtabb, ugyanakkor legelmaradottabb része is. Hagyományosan főképp az idősebb korosztály él itt, a bűnözési mutatók rendkívül alacsonyak, a bűnözés szinte ismeretlen fogalom. A városrészben nincs és soha nem is volt semmilyen iskola. Kertváros összesen öt utcából áll: Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, Nyírfa utca, Deák Ferenc utca az Alkotmány és a Deák utcák sarkától kezdve (tehát a Deák Ferenc utca nagyobb része a Belvárosban található, csak egy utcaszakasz van a Kertvárosban), Béke utca, valamint az Alkotmány utca egy része, a Bajcsy és az Alkotmány sarkától a Battonyai útig. A Hársfai utcai lakótelep még a városrészhez sorolandó, az már a városrész a Belvárossal közös határán fekszik, így a Hársfa utcai az egyetlen lakótelep a Kertvárosban. Az Alkotmány utcai társasház a Kertvárossal közvetlenül határos, de már a Belvároshoz tartozik. A Hársfa utca többsége a Belvároshoz tartozik, kivéve a lakótelepet, ami határeset és vita tárgyát képzi, hogy melyik városrészhez tartozik.

A Kertváros látképe kora ősszel, az Alkotmány utcai társasház felől nézve
A Kertváros látképe kora ősszel, az Alkotmány utcai társasház felől nézve

Külváros[szerkesztés]

Itt találhatóak a Kossuth Lajos, Dózsa György, Szabadság, Vásárhelyi Sándor, Sármezey Endre, Ady Endre, Bem József, Jókai Mór, Puskin utcák. A város legnagyobb területű és népességű városrésze. Északnyugatról Reformátuskovácsházával határos, délről Belvárossal, keletről és nyugatról pedig Mezőkovácsháza külterületével.

Reformátuskovácsháza[szerkesztés]

Mezőkovácsháza és Reformátuskovácsháza története a 19. század elejéig közös. A két település gyakorlatilag egy konurbációt alkotott egészen az 1800-as évek elejéig. Ekkor a betelepítések, illetve betelepülések után vált a két település a gyakorlatban is kettő községgé.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A "Kovács" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetű, de mert éppen abban az időben jelenik meg írásos említése először – 1463: Kowachaza – amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt. A település másik név eredet története a török harcok utáni elnéptelenedő korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az időben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak.

Csakhamar kialakult a marhahajtók között az a szokás, hogy annak a kovácsnak a házánál pihentek meg, aki az út mellett a mezőn építkezett. Nyilvánvaló hogy nagy forgalom miatt a kovács jó anyagi körülmények között élt, s így a kovács háza mellé újabb házak is épültek. A hosszú évtizedek alatt kialakult település ennek következményeként kapta a Kovácsháza nevet. Mivel a házak az út mellett hosszan elnyúlva épültek meg, a település neve a 19. század vége felé Hosszúkovácsháza névvel bírt, majd a település fejlődése, újabb házak, utcák építése után kialakult végleges neve: Mezőkovácsháza.

Történelme[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a 7. századi avar korig nyúlik vissza, a 9. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el először.

A 15. század második felében, 1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település. A virágzó mezőváros 1552-ben a török elleni harcok időszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiűzése után a terület teljesen elnéptelenedett s pusztává vált. A terület a török kiverése után kincstári tulajdonba került, akitől a korra jellemző szabályok szerint különböző bérlők vették ki bérbe a pusztát.

A Bittó nevezetű család, – a puszta főbérlőjeként – 1814-ben, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, mint szerződéses dohánykertész telepítvényt. Ez az újratelepítés képezi a mai Mezőkovácsháza alapjait. De a kovácsházi puszta ekkor már nem volt lakatlan, a Bittó-féle betelepítettektől néhány kilométerre már kertészek dolgoztak. Ezt a területet Kövér Kajetán és rokonai telepítették be néhány évvel korábban, és ők is kovácsháziaknak nevezték magukat. Így több évig ők voltak a kovácsháziak míg a másik részen lakókat Bittó-Kovácsháziaknak nevezték, és ez a név marad fenn a szabadságharcig. Bár 1820-tól hivatalos iratokban Nagy-Kovácsházának is írták, a Kövér Kajetán által betelepített rész a „református részen lévő Kovácsháza”, azaz Református-Kovácsházamaradt.[3] A mezőgazdasági termelés mellett a lakosság főként a jól jövedelmező fuvarozással foglalkozott. Ezenkívül nagyállattartása volt még jelentős, kiváltképp a juhtenyésztés. Az 1860-70-es évekre, – a népességben számottevően gyarapodott a település – a környék közlekedési és kereskedelmi központjává vált.

1872-től a szolgabírósági székhely szerepét töltötte be. Fejlődése során jellegzetes agrárproletár községgé lett. A mezőgazdasági bérmunkások aratósztrájkokkal hívták fel a figyelmet a kor problémáira. Ebben az időszakban Csanád vármegyén belül járási székhelyként működött. Mindezek a változások a község megnevezésében is megmutatkoztak, ugyanis ekkor Nagykovácsházának hívták.

A község fejlődésének jelentős állomása volt az 1883-as év. Ekkor készült el az Arad-Csanádi vasútvonal, s ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sőt – mivel akkoriban a Száraz-ér még dereglyékkel hajózható volt, – hajóval akár Hódmezővásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen.

Az I. és II. világháború mérhetetlen viszontagságaival, borzalmaival és pusztításaival kitörölhetetlen nyomokat égetett a túlélők és a község életébe. Az első világháborúban 159 mezőkovácsházi és 81 reformátuskovácsházi, a második világháborúban 128 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul, emellett 420 zsidó honfitársunkat hurcoltak el. Mezőkovácsháza 1950-től kezdődően tartozik Békés megyéhez. Az 1956-os forradalom után a legnagyobb erővel Békés megyében, annak is csanádi paraszti vidékén lángolt fel az országban az elkeseredett ellenállás, mely még december elején is tartott. Egymást érték a sok esetben fegyveres összecsapásokba torkolló tüntetések. Mezőkovácsházán a kommunista pártszékházat és a járási tanács épületét megrohamozták a felfegyverkezett mezőkovácsházi és battonyai lakosok. A határőrségtől elvették a fegyvereket a battonyaiak, több tehergépkocsin érkeztek Mezőkovácsházára. A megmozdulás értelmi szerzői dr. Jeney János, Gruncsik János és Kapp János voltak. A pártházat a fegyveres tömeg megrohamozta mintegy száz (!) ember. Az üvegajtókat betörték, az ablakokat bezúzták, az ajtókat leszakították, a zárakat, kilincseket kitépték, íróasztalokat, székeket összetörték, a szekrényeket széthasították. A járási tanács épületében még ennél is nagyobb pusztítást vittek véghez, felgyújtották a hivatalos dokumentumokat. A mezőkovácsházi tanács elnökét agyonverték, a mezőhegyesi kórházban halt meg. Bedobtak egy géppisztolyt a kerítésén és ráfogták, hogy fegyvert rejtegett. A Békés Megyei Népújság cikkben követelte Fülöp Dezső likvidálását. 1969. július 1-jén a Reformátuskovácsháza községet a nagyközséghez csatolták. Az 1945 és 1970 közötti mérsékelt fejlődési periódust követően, 1971-től a község fokozott mértékben fejlődött. 1971-ben a Kormány döntése alapján az országos településfejlesztési koncepció Mezőkovácsházát középfokú központnak, vidéki ipartelepítési centrumnak jelölte ki.

Ettől kezdve a település dinamikusan fejlődött, komoly beruházásokra került sor. A járások megszűnéséig, vagyis 1984-ig, Békés megye déli területének mezőgazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és igazgatási központja volt. Városi rangot 1986-ban kapott.

Mezőkovácsháza légifotója

A település arculatán az elmúlt másfél évtizedben a kisvárosi jelleg egyre markánsabbá vált. A fejlesztések eredményeképpen az említett időszakban 16 utca kapott aszfaltburkolatot, 258 lakás épült, kiépült a kábel tv, megvalósult a biológiai szennyvíztisztító telep, korszerűsítették a közvilágítást, kialakították a piacteret. Autóbusz-pályaudvar, posta, sütőüzem, napközikonyha épült, bővült a városháza, megépült a Crossbar telefonközpont, az általános iskola 8 tanteremmel, a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium 4 tanteremmel bővült. A Művelődési Központ előtt történelmi emléksétányt alakítottak ki. Emlékszobrot emeltek a II. világháború hősi halottai és a millennium tiszteletére. A honfoglalás millecentenáriumára Emlékparkot hoztak létre és kopjafát állítottak. 1998-ban elkészült a katolikus és református templom éjszakai díszkivilágítása.

A mezőkovácsházi zsidók története[szerkesztés]

A Mezőkovácsházi járás székhelyén 1835-ben 4 zsidó család élt. 1870-ben 54, 1880-ban már 92 (2,5 százalék) zsidó lakott a községben. 1895-­ben alapították a helyi Chevra Kadisát, 1912-­ben pedig felépült a zsinagóga, fürdővel és rabbiházzal.

A közösség tagjai a helyi kereskedelemben fon­tos szerepet töltöttek be, az országos tendenciával ellentétben itt a Horthy-korszakban is nőtt a zsidók száma, 1910-ben 197 (4,4 százalék) zsidót, 1930-ban már 382 izraelitát számoltak össze. A településen 1941-ben 391 (6,5 százalék) izraelita vallású és 7 keresztény hitű, de zsidónak nyilvánított embert tartottak számon.

A helyi zsidókat 1944. május 15-étől a Közjóléti Szövetség méntelepén kialakított gettóba zárták. Oda kerültek még a reformátuskovácsházi és végegyházi zsidók is. A zsúfoltság igen nagy volt. A tábor rendelkezett szülőszobával, hulla­kamrával és konyhával is. A temetőt a helyi izraelita sírkertben jelölték ki.

A tábor területén történtek sikertelen öngyilkossági kísérletek. Az itteni zsidókat június 17-én átvitték Békéscsabára. Végül né­met munka- és haláltáborokba deportálták őket. A többséget Auschwitzban ölték meg.

A mártírok száma több mint 300 főre tehető. A hitközség 1945 után újjáéledt. A településen 1949-ben még 108 fős izraelita közösség működött. A többség a későbbiekben alijázott, vagy az 1956-os események hatására hagyta el Magyarországot. Az elnéptelenedett zsinagógát és a hozzá tartozó épületeket 1974-ben lebontották. Ma már csak egy zsidó család él a városban.

Politikai élete[szerkesztés]

Országgyűlés[szerkesztés]

1990-2014 között a Békés megyei 7. számú egyéni országgyűlési választókerület székhelye volt, 2014-től az Orosháza központú választókerülethez ( Békés megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerülettartozik.)

A választókerületet az alábbi személyek képviselték:

Önkormányzat[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Szarvas Attila (független)[4]
  • 1994–199?: Szűcs Károly (MSZP)[5] [Nem töltötte ki a teljes mandátumát?]
  • 1998–2002: Szekeres Lajos (MSZP)[6]
  • 2002–2006: Dr. Szarvas Attila (független)[7]
  • 2006–2010: Bakos István Géza (független)[8]
  • 2010–2014: Dr. Turcsán Zsolt Attila (független)[9] [Nem töltötte ki a teljes mandátumát.]
  • 2014–2019: Varga Gusztáv (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Csepreghy Elemér József (független)[1]

Mezőkovácsháza jogállása járásszékhely város, vezetője 2019. október 13. óta Csepreghy Elemér József polgármester.

Oktatás[szerkesztés]

Mezőkovácsházán napjainkban egy bölcsőde és négy óvoda található. Terveznek Reformátuskovácsházán is bölcsődét létrehozni. Az óvodák és bölcsődék egy intézményt alkotnak, a Mezőkovácsházi Négy Évszak Óvoda és Bölcsődét, melynek összesen öt tagintézménye működik öt épületben.

A városban egy általános iskola működik: Mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,[11] vezetője Havancsák Piroska.

A városban egy középiskola működik: Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény,[12] vezetője Sándor Zoltánné.

A városban hosszú ideig kettő általános iskola volt, a fentin kívül Reformátuskovácsházán[13] is volt egy iskola, azonban az ottani gyermeklétszám csökkenésével az önálló iskola fenntartása szükségtelenné vált.

Mezőkovácsházán 2015-től működik gyermek- és ifjúsági önkormányzat.[14]

Gazdaság[szerkesztés]

Bár a mezőkovácsházi járás egyike az ország leghátrányosabb járásainak, maga a város fejlett település, a járás gazdasági átlagát a többi, kisebb település rontja le. A városban kb. 100 egyéni vállalkozó él. Mezőkovácsházában öt áruház található, több kisbolt, négy pékség, négy nemzeti dohánybolt, egy barkácsbolt, valamint kb. öt egyéb üzlet található. A város gazdasági életének irányító vállalkozása a Lidl Magyarország Bt. helyi üzlete, ahol a város egy napi összes vásárlójának négyötöde fordul meg. A város pénzügyeit a városi tanács pénzügyi bizottsága irányítja, közvetetten pedig maga a polgármester, illetve de facto a polgármester pénzügyi tanácsadója. Fontos városi ágazatok:

  • Zöldségtermesztés
  • Baromfitenyészés
  • Baromfi-feldolgozás

A város legfejlettebb vállalataként tartják számon a jelenleg kb. 250 alkalmazottal rendelkező baromfi-feldolgozó vállalatot, amely a Kiskunhalasi Baromfifeldogozó Zrt.-vel áll szoros gazdasági kapcsolatban, illetve a Zrt. tulajdonosai birtokolják a helyi vállalatot is. A város hírességei közé tartozik a vállalat elnöke is.

Szolgáltatások[szerkesztés]

Mezőkovácsházán, ahogy egy járásszékhely kisvárosnál általában, található mentő- és tűzoltóállomás, valamint saját rendőrkapitányság. Ezek mellett civil önkéntesekből álló polgárőrség segíti a rendőrök munkáját. A városban működik Humán Szolgáltató Központ, Idősek Otthona, Idősek Klubja, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, orvosi rendelők (szám szerint 4), 1 gyermekorvosi rendelő, Művelődési Központ, Közösségi Központ is. A Mezőkovácsházára utazók a Babó-kastélyban, illetve a Dobó Panzióban szállhatnak meg. A városban több vendéglátóhely (bár, pizzéria, bowling-terem, éttermek), valamint számos kocsma, szórakozóhely található. A belvárosban bankfiókok, cukrászdák, kávézók, műszaki áruház (Electronics), ruhaüzletek (Kínai Áruházak, Ázsia Center), fodrászüzletek, vegyesboltok, kozmetikusok találhatóak, habár a szolgáltató szektornak még van hová fejlődnie. Habár sajnos nincs a városnak kórháza, a környék negyvenezres lakosságának egészségügyi és szociális ellátása közepesen magas színvonalú. A városban rendelőintézet található, ahol fül-orr-gégészet, szemészet, szemüvegbolt, stb. található. A városnak saját pszichiátriája is van.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Mezőkovácsháza város népessége 2014. január 1-jén 6282 fő, területe 62,59 km², népsűrűsége 98,66 fő/km². A népesség az 1960-as évektől folyamatosan csökken. A népességszám folyamatos csökkenése mellett csökken a gyermekek (18 év alattiak) aránya a népességen belül. A település folyamatosan öregszik el. A városban él Békés megye lakosságának kb. 2 százaléka, minden 57. békés megyei lakos mezőkovácsházi.

A népesség kor szerinti megoszlása (6254 fővel számolva)[szerkesztés]

Mezőkovácsháza város népességének kor szerinti megoszlása
  • 0-2 év között: 139 fő (2,2%)
  • 3-5 év között: 148 fő (2,4%)
  • 6-13 év között: 398 fő (6,4%)
  • 14-17 év között: 221 fő (3,5%)
  • 18-59 év között: 3760 fő (60,3%)
  • 60 év felett: 1588 fő (25,2%)

2013. december 31-én Mezőkovácsháza népességének 60,1 százaléka volt munkaképes korú, 25,4 százaléka időskorú és 14,5 százaléka gyermek és fiatalkorú.

A születések és halálozások száma (2010-2013)[szerkesztés]

Év Születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Különbség
2010 42 89 -47
2011 36 75 -39
2012 45 108 -63
2013 50 82 -32

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 1,1% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 5,5%, evangélikus 1,1%,felekezeten kívüli 28% (29,5% nem nyilatkozott).[16]

A városban önálló cigány és román kisebbségi önkormányzat működik.[17] Minden nemzetiséghez kb. 50-60 fő tartozik, továbbá néhány tíz szlovák és német származású ember is él a városban. Felmerült már német és szlovák kisebbségi önkormányzat alapítása is, de ezeket az ötleteket elvetették.

A település népességének változása:

Kultúra[szerkesztés]

  • A Városi Kalocsa Róza Művelődési Központban található a város színházterme, valamint több kiállítóterem. Itt működik többek között a Helytörténeti Gyűjtemény és az "Egy kultúrház élete" c. állandó kiállítás.
  • A színházteremben a helyi középiskola színháza szokott fellépni. Itt lépnek fel az általános iskolai osztályok is minden év telén a Jótékonysági Bálon és itt próbálnak az általános iskolai Színjátszó Kör tagjai is.
  • A Városi Könyvtár külön gyermek és felnőtt részleggel működik, ezek mindegyikében bőséges választékra lehet bukkanni. A könyvtár igazgatója hosszú évtizedeken keresztül Ádám Andrásné volt, aki 2015-ben vonult nyugdíjba, ő városi elismerésekben is részesült. Utódja Albertus László lett.
  • A városnak saját zeneiskolája van, amely az általános iskola kötelékében működik. Hosszú ideig önálló épületben működött, az az épület a régi Párttitkárság volt, jelenleg a Járási Hivatal üzemel benne. A középiskolában is folyik művészetoktatás, magas színvonalon.
  • A városban van a székhelye a széles feladatkört ellátó SZÖMJI-nek.

Turizmus[szerkesztés]

A városban működik a Borostyán Fürdő, amely a város egyik legjelentősebb turisztikai központja. A fürdőbe a szomszédos településekből is sok vendég érkezik. A Parkfürdő elsősorban az itt táborozó német és szlovák turisták számára fontos turisztikai helyszín. A városban nem működik múzeum, de a helyi művelődési központban szinten minden héten tartanak kiállításokat, amelyek témái elsősorban a város történelme, jelene és a környék érdekességei.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Városháza
  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Baptista imaház
  • Helytörténeti kiállítás
  • "Egy kultúrház élete" állandó kiállítás
  • Városi Könyvtár[18]
  • Közösségi Központ
  • Borostyán Fürdő[19][20]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Esküvői ruha kiállítás (február)
  • Március 15-i ünnepség (március)
  • Városi Majális (május 1.)
  • Fürdőfesztivál (június 3. szombatja)
  • Városnapok (augusztus 20. hete)
  • Lakodalmas Vigadalom (október első szombatja)
  • Közös karácsonyfadísz-készítés (november utolsó hetének egy napja)
  • Városi Karácsony (december)

Sportélete[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Beni Ganc, az Izraeli hadsereg vezérkari főnökének édesanyja Mezőkovácsházán született, a holokauszt elől menekült el, majd Kfar Ahim-ban telepedett le.
  • Hetényi György, városi költő, író
  • Kalocsa Róza reformátuskovácsházi születésű tanítónő, az első magyar diplomás tanítónő, református felső leányiskolai tanárnő, internátusigazgató, író.
  • Kovács Iby magyar színésznő, operett primadonna
  • Sármezey Endre mezőkovácsházi születésű vasúti mérnök, a gazdasági kisvasutak létesítésének gondolata tette híressé.
  • Zelei Miklós író, újságíró Mezőkovácsházán járt általános iskolába 1956-63 között.
  • Zsigmond Ede költő, író, újságíró itt bujkált 1941-ben júliustól szeptemberig a fasiszták elől, rokonainál.[21]
  • Az Ektomorf zenekar a városban alakult.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Mezőkovácsháza története - Mezőkovácsházi Önkormányzat 2001-ben kiadott könyve alapján.
  4. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  10. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  11. http://www.csanadvezersuli.hu/
  12. http://www.hunyadi-mkov.sulinet.hu/
  13. http://ref-kovacshaza.atw.hu/
  14. https://www.facebook.com/mezokovacshazavarosgyermekesifjusagionkormanyzata/?ref=bookmarks
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. Mezőkovácsháza Helységnévtár
  17. http://valasztas.hu/hu/nemz2014/987/987_0_index.html
  18. Archivált másolat. [2018. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  19. http://www.furdo.mezokovacshaza.hu/news.php
  20. Archivált másolat. [2016. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  21. Mezőkovácsházi Városi Könyvtár: Mezőkovácsháza Városi Könyvtár - Zsigmond Ede (html). (Hozzáférés: 2014. március 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]