Kondoros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kondoros
Kondoros in winter 2009 (2).JPG
Kondoros címere
Kondoros címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSzarvasi
Jogállás Város
Polgármester Ribárszki Péter György (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5553
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4997 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség59,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kondoros (Magyarország)
Kondoros
Kondoros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 20° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 20° 48′ 00″
Kondoros (Békés megye)
Kondoros
Kondoros
Pozíció Békés megye térképén
Kondoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kondoros témájú médiaállományokat.

Kondoros város Békés megye Szarvasi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A kondorosi vasútállomás

Kondoros a 44-es főút mentén található (Szarvas és Békéscsaba között), Szarvastól 22 km-re délkeletre, Békéscsabától 22 km-re északnyugatra, Orosházától 25 km-re északkeletre. 2019 októberétől jelentősen javult Kondoros közúti elérhetősége az M44-es autóút átadásával. A város lehajtója a Kondoros-Nagyszénás műúton, nem messze a város déli határától van. Az autóút folytatása jelenleg is épül Békéscsaba felé. Amíg ez a szakasz nincs átadva (várhatóan 2021-ig), addig az autóútnak létezik egy ideiglenes végcsomópontja a településtől keletre, a 44-es főúton. Az autóút átadása jelentősen tehermentesíti a település főutcáját, mivel az átmenő forgalom jelentős részének az autóút jobb alternatívát jelent.

Megközelíthető[szerkesztés]

A település menetrendszerinti személyszállító vonattal nem érhető el, mivel a Kisszénásról Kondorosra vezető 126-os számú (MÁV) vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. Bezárása előtt ez a vonal volt Magyarország legkisebb utaslétszámú mellékvonala (0,7 utas/vonat),[3] amely főleg annak köszönhető, hogy a fontosabb (békéscsabai) irányba sűrű autóbuszközlekedés volt a 44-es főúton.

Nevének eredete[szerkesztés]

Elnevezéséről megoszlanak a vélemények: van, aki Kondor nevű földesúr nevéből, van, aki a kondorkeselyű madárról származtatja.

Története[szerkesztés]

Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. 1403-ban már Kondorosegyháza néven olvashattunk róla. A 16. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. Annyi bizonyos, hogy 1590-ben a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult. Kondorospusztát báró Harruckern János György kapta meg adományként. 1740 körül az akkoriban fontos aradi út mentén felépült a máig nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásként. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája.

A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Petőfi István - Petőfi Sándor testvéröccse - kiscsákói gazdatiszt javaslatára fogadták el a község első pecsétjét. Ő volt az önálló község első pénztárnoka. Kondoros híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európa-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kondorosi határ természeti kincsei a védett növények: bókoló zsálya, vetővirág, nyúlánk madártej, pusztai meténg, a törpe mandula. A környék igen gazdag apróvadban, de nem ritka az őz sem. A kerékpáros turizmus kedvelői örömére csillagtúra útvonalak is indulnak Kondorosról. A betyárhagyományok ápolására teremtették meg 2001-ben a Kondorosi Betyárnapok mára országos hírűvé lett rendezvénysorozatát.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 6,6% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 1,7%, evangélikus 33,2%, felekezeten kívüli 25,5% (22,7% nem nyilatkozott).[6]

Címer[szerkesztés]

1995. december 21-én az ünnepi testületi ülésen bemutatták és beiktatták Kondoros új címerét. A címertervet Szereday Ilona grafikusművész készítette el. A címerre rákerült a ma is jelképként tisztelt kondorkeselyű, a csárda, továbbá a nyolc út.

Oktatás[szerkesztés]

A településen egy általános iskola működik 2 különböző helyen lévő épületben. Az alsós iskolában 1-4 osztályig járnak a diákok utána 5-8 osztályt pedig a felsős iskolában járják ki.

Sport[szerkesztés]

Sportolási lehetőség a település füvesített sportpályáin, salakos teniszpályán, és fedett sportcsarnokban labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabda-, röplabda-csapatok, teniszezők részére.

Labdarúgócsapatuk, a Kondorosi Testedző Egyesület a 2010-es években három alkalommal is bajnoki címet szerzett a megyei első osztályban. A klubot 1921-ben alapították, színei a zöld és a fehér.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Batthyány-Geist-vadászkastély kápolnája

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. https://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/04/16/megfazott_az_ovodas_nincs_utas_a_vonatokon
  4. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Kondoros Helységnévtár
  7. Kondorosi TE - magyarfutball.hu

További információk[szerkesztés]