Kétegyháza
| Kétegyháza | |||
 | |||
| Andrássy–Almásy-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Gyulai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Dr. Rákócziné Tripon Emese (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5741 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3262 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 50,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′46.533333°N 21.183333°EKoordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′46.533333°N 21.183333°E | |||
 Kétegyháza
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Kétegyháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kétegyháza témájú médiaállományokat. | |||
Kétegyháza (románul: Chitighaz) nagyközség Békés vármegyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye keleti részén fekszik, Békéscsabától és Gyulától közel azonos távolságra déli irányban, a kettő közül Gyulához kicsit közelebb. Szomszédai: észak felől Gyula, kelet felől Elek, délnyugat felől Nagykamarás és Medgyesegyháza, északnyugat felől Újkígyós és Szabadkígyós.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Központján végighalad a Gyula-Makó közti 4434-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából; Békéscsaba felől a 4433-as, Elek irányából a 4435-ös úton érhető el.
Vasút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hazai vasútvonalak közül a MÁV 120-as számú Szajol–Lőkösháza-vasútvonala és a 121-es számú Kétegyháza–Újszeged-vasútvonal is áthalad Kétegyházán, közös vasútállomásuk Kétegyháza vasútállomás. Az állomás a 120-as vonalon a volt Szabadkígyós megállóhely és Lőkösháza vasútállomás, a 121-esen pedig Szabadkígyós és Bánkút megállóhely között található. (A 120-as és 121-es vasútvonalak Békéscsaba vasútállomás és Kétegyháza között azonos nyomvonalon futnak.) Fizikailag a településközpont nyugati szélén található, közúti megközelítését a 4435-ös útból délnyugatnak kiágazó 44 341-es számú mellékút (Dózsa utca) teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1876-ig a falu Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott, 1950 óta Békés (vár)megye része.
A térség az Árpád-kor után népesült be, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróti János macsói bán tulajdona révén a gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.
1723-ban a puszta Löwenburg János Jakab Békés vármegyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a gyulavári uradalom központja lett.
A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint az azokat merőlegesen keresztező utcák rendje.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a parasztmozgalmak egyik fészke, majd a 20. század eleji agrármozgalmak színhelye a település. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban német és szovjet csapatok harcoltak itt.
Művelődési élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat. Az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad.
A településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot rendezik meg, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A falu hírnevéhez az Országos Gasztronómiai Fesztivál is hozzájárul. A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Polgármester | |||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Dr. Eisele József | FKgP[3] | |
| 1994–1998 | FKgP[4] | ||
| 1998–2001 | Gulyás György | független[5] | a képviselő-testület feloszlatta magát |
| 2001–2002 | független | Időközi választás 2001. december 16. | |
| 2002–2006 | független[6] | ||
| 2006–2010 | Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária | független[7] | |
| 2010–2014 | független[8] | ||
| 2014–2019 | független[9] | ||
| 2019–2024 | Dr. Rákócziné Tripon Emese | független[10] | |
| 2024– | független[1] | ||
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3694 | 3622 | 3303 | 3230 | 3323 | 3308 | 3274 | 3262 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 30%-a román, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 1,7% németnek, 27,6% románnak, 0,2% szerbnek, 0,4% szlováknak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,7%, református 4,9%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,9%, egyéb valláshoz tartozó (főleg ortodox) 26,2%, felekezeten kívüli 21% (24,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 15% románnak, 4,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,1% volt római katolikus, 10,2% ortodoxnak, 3,8% református, 1,6% görög katolikus, 1% evangélikus, 4,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 24,6% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[13]
Neves kétegyházi személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912). Márki István öccse.
- Itt született (1952. október 29. –) Kalcsó József festő, grafikus Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Mudin István atléta
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Andrássy–Almásy kastély, a barokk-copf kastélyt első földesura, Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-ben[14]
- Gépmúzeum – mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjteménye a 18. századi barokk Andrássy–Almásy kastélyban
- Román Tájház
- Zsidó temető, kiemelt zsidó helytörténeti érték 19-20. század
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 10..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 1..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 10..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 10..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 10..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. május 10..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 19..
- ↑ "Kétegyháza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 24..
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kétegyháza Helységnévtár
- ↑ Kétegyháza Helységnévtár
- ↑ ANDRÁSSY-ALMÁSY KASTÉLY
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kétegyháza a startlapon
- Mezőgazdasági gépfejlődéstörténeti gyűjtemény. Erőgépek. Kétegyháza; szerk. Pálfi György; Pálfi György, s.l., 1983
- Ardelean József János: Kétegyháza község monográfiája / Monographia comunii Chitichaz; románra ford., sajtó alá rend. Csobai Lászlóné; Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola, Békéscsaba, 1986 (Bibliotheca Bekesiensis)
- 20 éves a kétegyházi Alkotótábor; szerk. Tőkés Gyula; Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület, Kétegyháza, 2000
- A mezőgazdasági szakoktatás ötven éve Kétegyházán, 1952–2002; szerk. Szabó Ferenc; Dürer Ny., Gyula, 2002
- Kétegyháza; tan. Csobai Lászlóné et al., szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2003 (Száz magyar falu könyvesháza)
- 25 éves a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum; tan. Pálfi György; Typografika, Békéscsaba, 2005
- A Márki Sándor Általános Iskola évszázados múltja és jelene. Fejezetek a százéves iskola történetéből; szerk. Mokán Jánosné, közrem. Csumpilláné Csáki Beáta, Mokán Jánosné, Telek Mihályné; Önkormányzat, Kétegyháza, 2012
- Havassy Péter: Kétegyháza 600 éve; Önkormányzat, Kétegyháza, 2012
- Maria Sarca Zombai: Obiceiuri de nuntă, "uspăţ" la românii din Chitighaz / A kétegyházi románok lakodalmi szokásai; s.n., s.l., 2013
- Zombainé Szarka Mária: A kétegyházi román iskola története, 1793–2015; 2. bőv. kiad.; NOI, Gyula, 2015
- Maria Sarca Zombai: Tradiţiile românilor din Chitighaz. Activitatea cântăreţei Maria Şimonca Ardelean / A kétegyházi románok hagyományai. Árgyelán Péterné Simonka Mária népdalénekes tevékenysége; Cronica, Gyula–Kétegyháza, 2015
- Zombainé Szarka Mária: Kétegyháza – Chitighaz története képekben; Önkormányzat, Kétegyháza, 2016
- Maria Sarca Zombai: Românii din Chitighaz. Cele trei rituri de trecere la chitighăzenii ortodocşi / A kétegyházi románok. Az élet három fordulópontja a kétegyházi ortodoxoknál; NOI, Kétegyháza–Gyula, 2018
- Maria Sarca Zombai: Românii din Chitighaz. Instituţiile românilor băştinaşi ortodocşi / Kétegyházi románok. Az őshonos ortodox románok intézményei; NOI, Chitighaz–Gyula, 2019
