Kétegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kétegyháza
Kétegyháza, Andrássy-Almásy-kúria[1]
Kétegyháza, Andrássy-Almásy-kúria[1]
Kétegyháza címere
Kétegyháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásGyulai
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Rákócziné Tripon Emese (független)[2]
Irányítószám 5741
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség3303 fő (2019. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség68,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kétegyháza (Magyarország)
Kétegyháza
Kétegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′Koordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′
Kétegyháza (Békés megye)
Kétegyháza
Kétegyháza
Pozíció Békés megye térképén
Kétegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétegyháza témájú médiaállományokat.

Kétegyháza (románul Chitighaz) nagyközség Békés megyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti részén fekszik, Békéscsabától és Gyulától közel azonos távolságra déli irányban, a kettő közül Gyulához kicsit közelebb. Szomszédai: észak felől Gyula, kelet felől Elek, délnyugat felől Nagykamarás és Medgyesegyháza, északnyugat felől Újkígyós és Szabadkígyós.

Megközelítése[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

Központján végighalad a Gyula-Makó közti 4434-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából; Békéscsaba felől a 4433-as, Elek irányából a 4435-ös úton érhető el.

Vasút[szerkesztés]

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonala és a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is áthalad Kétegyházán, közös vasútállomásuk Kétegyháza vasútállomás. Az állomás a 120-as vonalon a volt Szabadkígyós megállóhely és Lőkösháza vasútállomás, a 121-esen pedig Szabadkígyós és Bánkút megállóhely között található. (A 120-as és 121-es vasútvonalak Békéscsaba vasútállomás és Kétegyháza között azonos nyomvonalon futnak.) Fizikailag a településközpont nyugati szélén található, közúti megközelítését a 4435-ös útból délnyugatnak kiágazó 44 341-es számú mellékút (Dózsa utca) teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

1876-ig a falu Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott, az 1950 óta Békés megye része.

A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.

1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.

A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.

Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.

Kultúra és oktatás[szerkesztés]

A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad. A településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot rendezik meg, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A falu hírnevéhez az Országos Gasztronómiai Fesztivál is hozzájárul.A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Eisele József (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Dr. Eisele József (FKgP)[5]
  • 1998–2001: Gulyás György (független)[6]
  • 2002–2002:
  • 2002–2006: Gulyás György (független)[7]
  • 2006–2010: Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária (független)[8]
  • 2010–2014: Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária (független)[9]
  • 2014–2019: Kalcsó Istvánné (független)[10]
  • 2019-től: Dr. Rákócziné Tripon Emese (független)[2]

A településen 2001. december 16-re időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt,[12] úgy tűnik azonban, hogy a választást, elegendő számú jelölt hiányában nem lehetett megtartani.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 30%-a román, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 1,7% németnek, 27,6% románnak, 0,2% szerbnek, 0,4% szlováknak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,7%, református 4,9%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,9%, egyéb valláshoz tartozó (főleg ortodox) 26,2%, felekezeten kívüli 21% (24,1% nem nyilatkozott).[14]

Neves kétegyházi személyek[szerkesztés]

  • Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912). Márki István öccse.
  • Itt született (1952. október 29. –) Kalcsó József festő, grafikus [1]
  • Mudin István atléta

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Andrássy–Almásy kastély, a barokk-copf kastélyt első földesura, Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-ben[15]
  • Gépmúzeum – mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjteménye a 18. századi barokk Andrássy–Almásy kastélyban
  • Román Tájház
  • Zsidó temető, kiemelt zsidó helytörténeti érték 19-20. század

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kétegyházi Andrássy-Almásy-kastély, wenckheim.hu
  2. a b Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  4. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. a b A 2001. december 16-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 16. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03461 Kétegyháza] Helységnévtár
  15. ANDRÁSSY-ALMÁSY KASTÉLY

További információk[szerkesztés]