Kaszaper

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kaszaper
Vasút történeti kiállítás
Vasút történeti kiállítás
Kaszaper címere
Kaszaper címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházai
Jogállás község
Polgármester Kun László
Irányítószám 5948
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 1933 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 55,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaszaper (Magyarország)
Kaszaper
Kaszaper
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 20° 49′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 20° 49′ 48″
Kaszaper (Békés megye)
Kaszaper
Kaszaper
Pozíció Békés megye térképén
Kaszaper weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszaper témájú médiaállományokat.

Kaszaper község Békés megye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Orosházától délkeletre, Orosháza és Mezőkovácsháza között fekvő település.

Népessége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A kezdetben csak Peregnek nevezett település a jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, feltehetően a német pereg szó (=hegy) és a Kasza családnév (a falu egykori birtokosai) összevonásából. Kezdetben Kasza-peregként említették, később Kaszaper formában rögzült.

Az első hiteles említés Rogerius mester Siralmas énekében található, e szerint a falu már a tatárjárás korában is létezett, ahol a betörő ellenség ellen „hetven falu népe keresett menedéket”, de a tatárok lerombolták a települést. Közel kétszáz évet kellett várni a „feltámadásra”, az 1400-as években előbb a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtokában volt a falu. A Hunyadiak uralmának idején írásos bizonyítékok szerint mezővárossá fejlődött.

1552-ben a török támadás a falut is elpusztította, és bár később újra benépesítették, az 1596-os török-tatár pusztítás alatt teljesen megsemmisült, és az egész környék lakatlan lett.

Ekkoriban terjedt el a Kaszaperpuszta elnevezés, amely területet az idők során több környező településhez csatoltak. 1867-ben önálló községgé alakult.

Az 1920-as években a földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, így került a mai helyére, majd 1926-ban Kaszaper néven önálló nagyközség lett.

A települést 1899-től az Alföldi Első Gazdasági Vasút (későbbi nevén MÁV Alföldi Kisvasút) kötötte össze a mai Mezőkovácsházával és Békéscsabával. A vasúttársaság teljes vonalhálózatának kiépülése után már Orosházán és Gyopárosfürdőn át Rákóczitelepig, illetve Tótkomlóson át Békéssámsonig is el lehetett jutni a kisvasút segítségével. A keskeny nyomközű hálózatot azonban 1963-tól kezdődően felszámolták. Kaszaperről az utolsó vonat 1971-ben indult.

Politikai élete[szerkesztés]

Kaszaper község, így képviselő-testülete van, mely héttagú[2] (a községfővel együtt). A község polgármestere 1990 óta Csürhés István (FIDESZ-KDNP). A jelenlegi képviselő-testületben egy frakció alakult, a FIDESZ-KDNP közös frakciója, amelynek öt tagja van, feje Csürhés István polgármester. A testületnek 2 független tagja is van, ők egyik frakcióhoz sem csatlakoztak. Az önkormányzat összetétele:

  • Acsai Imre Független jelölt
  • Béres Máté FIDESZ-KDNP
  • Bobor István Független jelölt
  • Kun László FIDESZ-KDNP
  • Simon Annamária FIDESZ-KDNP
  • Vincze Zsolt FIDESZ-KDNP

Népcsoportok[szerkesztés]

2011-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vasút történeti kiállítás
  • Kaszaperpuszta-i kopjafa
  • Szent Gellért római-katolikus templom
  • Pusztaszőlősi Wenkheim kúria

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]