Kaszaper

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaszaper
Vasúttörténeti kiállítás
Vasúttörténeti kiállítás
Kaszaper címere
Kaszaper címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállás község
Polgármester Kun László (független)[1]
Irányítószám 5948
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség1933 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség55,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaszaper (Magyarország)
Kaszaper
Kaszaper
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 20° 49′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 20° 49′ 48″
Kaszaper (Békés megye)
Kaszaper
Kaszaper
Pozíció Békés megye térképén
Kaszaper weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszaper témájú médiaállományokat.

Kaszaper község Békés megye Mezőkovácsházai járásában. Orosházától délkeletre, Orosháza és Mezőkovácsháza között fekvő település.

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,5%, református 3,4%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,6% (25,6% nem nyilatkozott).[3]

Története[szerkesztés]

A kezdetben csak Peregnek nevezett település a jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, feltehetően a német pereg szó (=hegy) és a Kasza családnév (a falu egykori birtokosai) összevonásából. Kezdetben Kasza-peregként említették, később Kaszaper formában rögzült.

Az első hiteles említés Rogerius mester Siralmas éneké-ben található, e szerint a falu már a tatárjárás korában is létezett, ahol a betörő ellenség ellen „hetven falu népe keresett menedéket”, de a tatárok lerombolták a települést. Közel kétszáz évet kellett várni a „feltámadásra”, az 1400-as években előbb a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtokában volt a falu. A Hunyadiak uralmának idején írásos bizonyítékok szerint mezővárossá fejlődött.

1552-ben a török támadás a falut is elpusztította, és bár később újra benépesítették, az 1596-os török-tatár pusztítás alatt teljesen megsemmisült, és az egész környék lakatlan lett.

Ekkoriban terjedt el a Kaszaperpuszta elnevezés, amely területet az idők során több környező településhez csatoltak. 1867-ben önálló községgé alakult.

Az 1920-as években a földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, így került a mai helyére, majd 1926-ban Kaszaper néven önálló nagyközség lett.

A települést 1899-től az Alföldi Első Gazdasági Vasút (későbbi nevén MÁV Alföldi Kisvasút) kötötte össze a mai Mezőkovácsházával és Békéscsabával. A vasúttársaság teljes vonalhálózatának kiépülése után már Orosházán és Gyopárosfürdőn át Rákóczitelepig, illetve Tótkomlóson át Békéssámsonig is el lehetett jutni a kisvasút segítségével. A keskeny nyomközű hálózatot azonban 1963-tól kezdődően felszámolták. Kaszaperről az utolsó vonat 1971-ben indult.

Politikai élete[szerkesztés]

Kaszaper község, így képviselő-testülete van, mely héttagú[4] (a polgármesterrel együtt). A község polgármestere 1990-től egy híján 30 évig, 2019-ig Csürhés István (korábban független, majd FIDESZ-KDNP jelölt) volt; 2019 októbere óta Kun László.

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Csürhés István (független)[5]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Csürhés István (Fidesz)[6]
  • 2014–2019: Csürhés István (Fidesz-KDNP)[7]
  • 2019-től: Kun László (független)[1]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Vasúttörténeti kiállítás
  • Kaszaperpusztai kopjafa
  • Szent Gellért római katolikus templom
  • Pusztaszőlősi Wenckheim-kúria

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kaszaper Helységnévtár
  4. Archivált másolat. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 30.)
  5. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  7. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)

További információk[szerkesztés]