Biharugra
| Biharugra | |||
| Bölöny-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Makra Tibor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5538 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 709 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Biharugra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharugra témájú médiaállományokat. | |||
Biharugra község Békés vármegyében, a Sarkadi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Békés vármegye északkeleti peremén fekszik, a román határ mellett, Biharkeresztestől 27 kilométerre délre, a Kis-Sárrét keleti részén, a Sebes-Körös egyik holtága mentén.[3] Jelentős természeti értékét képezi a település és az országhatár között elterülő Biharugrai-halastavak tórendszere.
Szomszédai: észak felől Körösszakál, északkelet felől Körösnagyharsány, dél felől Geszt, délnyugat felől Zsadány, nyugat felől Komádi, északnyugat felől pedig Magyarhomorog; kelet és délkelet felől Romániához tartozó területek határolják. A legközelebbi város, a Hajdú-Bihar vármegyében lévő Komádi, és közelebb fekszik hozzá a szintén a szomszéd vármegyébe eső Biharkeresztes is, mint saját járási székhelye, Sarkad.
Megközelítése
[szerkesztés]Központján végighúzódik a Körösszakál-Zsadány közti 4216-os út, közúton ezen érhető el.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi üzemelő vasútállomás a Kötegyán–Püspökladány-vasútvonal Okány vasútállomása Okányban, Biharugrától mintegy 15 kilométerre.
Története
[szerkesztés]Biharugra területén már az Árpád-korban is voltak települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Egyházasugra vagy Kisugra, Monostorugra. Ezeknek története a 12. század elején kezdődött egy kolostor megépítésével. A tatárjárás alatt azonban elpusztultak, elnéptelenedtek. A hatalmas, birtokos nélkül maradt földeket IV. Béla szétosztotta vitézei között, így lett a környékbeli földek új tulajdonosa Danela, majd 1329-ben a fiai. Ezek a birtokok a 14. századtól kezdve évszázadok alatt felaprózódtak, többségükön azonban még hosszú ideig Danela leszármazottai, az Ugraiak, tucatnyi egymással rokonságban álló család osztozott.
A törökök 1566-ban, Gyula várának elfoglalása után Ugra vidékét is megszállták. Amikor 1598-ban Várad irányába indultak tovább, 13 falut elpusztítottak, köztük az itt álló Nagyfalut is, de Háromugra ezt a pusztítást még túlélte. Nem úgy az 1660-asat, amikor a törökök II. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen indultak bosszúhadjáratra.
A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray család visszatért, s majorgazdaságai megerősödtek. E gazdaságokban a lakosok részesművelést folytattak, vagy alkalmazottként és béresként dolgoztak. A jobbágyfelszabadítás után a birtokviszonyok tárgyában támadt vitákat egy 1858-as per döntötte el, amelyet a kihalt Ugray család örököse, Bölöny Sándor rendezett.
Biharugrán 1827 óta éltek zsidó felekezetűek; számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1860-as években hitközséget is alakítottak. Az 1880-as években az Erzsébet utcában imaházat építettek. Trianon után azonban sokan elköltöztek a községből.
A második világháború idején 7 tank sérült meg egy tankcsatában Biharugra mellett. A háborúban 6 ház leégett, és megrongálódott a templom toronysüvege is.
1944-ben hat lakost deportáltak a községből: Hartmann Lőrinc és felesége, özv. Winkler Sándorné és Komlósi Sándorné a holokauszt áldozata lett, de a két Komlósi-lány túlélte a haláltábort, és hazatért. A háború után megindultak az építkezések: 10 év alatt 70 új ház épült, de a Bölöny család szilaspusztai kastélya elpusztult. Az első helyi termelőszövetkezet az 1951-ben alakult Előre volt, de ez 1954-ben megszűnt. 1959-ben alakult meg a Felszabadult Föld nevű tsz, amely 1976-ban egyesült a körösnagyharsányi Kossuth tsz-szel, majd később Szabó Pál író nevét vette fel.[4]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Polgármester | |||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Makra Győző | MDF[5] | |
| 1994–1998 | Kiss Zoltán | független[6] | |
| 1998–2002 | független[7] | ||
| 2002–2006 | Makra Győző | független[8] | |
| 2006–2010 | Vigh Ilona | Fidesz[9] | |
| 2010–2014 | Fidesz-KDNP[10] | ||
| 2014–2016 | Fidesz-KDNP[11] | a képviselő-testület feloszlatta magát | |
| 2016–2019 | Makra Tibor | független[12] | Időközi választás 2016. július 24. |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[13] | ||
| 2024– | Fidesz-KDNP[1] | ||
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 963 | 948 | 945 | 828 | 736 | 736 | 722 | 709 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 64,6%, felekezeten kívüli 10,7% (15,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,5% volt református, 6,5% római katolikus, 2,3% ortodox, 0,4% evangélikus, 0,4% görögkatolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).[16]
Neves biharugraiak
[szerkesztés]- 1847-ben itt született Schreyer Jakab ügyvéd, jogi író, a fővárosi képviselő-testület, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja, a Ferencz József Lovagrend kitüntetettje. Meghalt 1932-ben.
- 1893. április 5-én itt született Szabó Pál író. (Meghalt 1970. október 31-én.) 1949-ben Baumgarten-díjat, 1950-ben József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény értelmében nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek.
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
- Bölöny-kúria, eredetileg klasszicista stílusban épült, majd a 19. század végén romantikus stílusban átalakított műemlék.[17]
- Református temploma az Árpád-kori monostor alapfalainak felhasználásával épült 1772-ben, tornya 1800-ból származik.[18]
- Műemlék népi lakóház, egykori cselédház[19]
- Zsidó temető a falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel a Bem utca és a régi temető sarkánál. A temetőben a 19. század második felétől 1942-ig temetkeztek.
- Világháborús emlékmű, amelyen a holokauszt áldozatainak a neve is szerepel.
- Szabó Pál Irodalmi Emlékház[20]
- A településen áthalad az Alföldi Kéktúra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Településtörténet a falu honlapján
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Biharugra települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Biharugra Helységnévtár
- ↑ Biharugra Helységnévtár
- ↑ A Bölöny-kúria a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ A műemlék lakóház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ A Szabó Pál Irodalmi Emlékház a falu honlapján
