Orosháza
Orosháza | |||
Szent István-mellszobor, háttérben az evangélikus templommal | |||
| |||
Becenév: A legnagyobb magyar falu[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Orosházi | ||
Jogállás | város | ||
Kerületei | Szentetornya Rákóczitelep Gyökeres Gyopárosfürdő Kiscsákó | ||
Alapítás éve | 14. század (?) 1744. április 24. | ||
Polgármester | Raffai János (Válaszd Orosházát!-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd)[2] | ||
Irányítószám | 5900 | ||
Körzethívószám | 68 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 25 206 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 138,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 202,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 04″, k. h. 20° 38′ 34″46.567778°N 20.642778°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 04″, k. h. 20° 38′ 34″46.567778°N 20.642778°E | |||
Orosháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Fekvése
[szerkesztés]A Dél-Alföldön helyezkedik el, a Viharsarokban. Földrajzilag sík vidéken fekszik, csak néhány halom található az északi területén. Folyója nincs, tavai csak a város határában. Természetes úton született a Gyopárosi tó, amely a nevét adta a helyi gyógy- és strandfürdőnek.
Szomszédai: észak felől Nagyszénás, északkelet felől Csorvás, kelet felől Gerendás, délkelet felől Pusztaföldvár, dél felől Kardoskút, délnyugat felől Székkutas, északnyugat felől pedig Árpádhalom és Gádoros. (Nyugat felé a hozzá legközelebb eső település Nagymágocs, de közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.)
Központjától teljesen különálló, exklávé jellegű, külterületi városrésze Kiscsákó, melynek nagyjából trapéz alakú területe északon és nyugaton Nagyszénás, keleten Kondoros, délen pedig Csorvás közigazgatási területeivel érintkezik.
Orosházának Kiscsákón kívül még két városrésze van. Az egyik Szentetornya ami régen önálló település volt, majd később 1946-ban Orosháza városrészévé vált. A másik meg Rákóczitelep, aminek területe sokkal kisebb mint Szentetornya területe.(Emellett van Gyökeres és Újosztás amik nem teljesen városrészek ugyanis Gyökeres Szentetornyához, Újosztás pedig Rákóczitelephez tartozik)
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton Szeged és Hódmezővásárhely, illetve Debrecen és Békéscsaba felől is a 47-es főúton érhető el a legegyszerűbben. Belvárosát a főút észak felől elkerüli, a régi átvezető szakasz azóta a 474-es számozást viseli. A környező települések közül Szarvas-Nagyszénás (és a 44-es főút) felől a 4404-es, Medgyesegyháza-Csanádapáca felől a 4429-es, Mezőkovácsháza felől a 4428-as, Mezőhegyes-Tótkomlós felől a 4427-es, Szentes-Nagymágocs felől a 4406-os utakon érhető el. Kisebb jelentőségű közutak még a város területén a 4407-es, 4408-as, 4446-os, 4447-es, 4448-as és 4452-es utak; évtizedekkel ezelőtt az orosházi belváros déli szélén indult a Makóra vezető 4422-es út is. Kiscsákó nevű, különálló városrészét a 4642-es út érinti.
Vonattal a MÁV 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-, a 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-, és a 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalain érhető el. Magának a településnek egy állomása és öt megállóhelye van. Ezek a következők: Orosháza vasútállomás (az autóbusz-állomás közelében), Orosháza-Üveggyár megállóhely, Orosházi tanyák megállóhely, Orosháza felső megállóhely, Szentetornya megállóhely és Gyopárosfürdő megállóhely. Néhány kisebb forgalmú megállóhely (Orosháza alsó megállóhely, Monori tanyák megállóhely) megszűnt.
A helyi és a helyközi tömegközlekedést a Volánbusz Zrt. látja el. Az autóbusz-pályaudvar a Kossuth Lajos utca és az Október 6. utca kereszteződésében, a vasútállomás közvetlen közelében található. A városban 7 vonalon közlekednek helyi autóbuszok.
A várostól gépkocsival 39,1 km-re fekszik Békéscsaba, 39,4 km-re Szarvas, 32,7 km-re Hódmezővásárhely, 60,4 km-re Szeged, 17,5 km-re Nagymágocs, 13,1 km-re Nagyszénás, 13,6 km-re Gádoros, 17,5 km-re Csorvás, 16 km-re Pusztaföldvár, 19,6 km-re Kaszaper, 10,3 km-re Kardoskút, 19,9 km-re Tótkomlós, 32,3 km-re Mezőhegyes, 29,2 km-re Mezőkovácsháza, 56,7 km-re Gyula, 49,1 km-re Békés és 49,9 km-re Makó.
Története
[szerkesztés]Ehhez a szakaszhoz további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A kezdetektől 1744-ig
[szerkesztés]A település története az újkőkorig nyúlik vissza, melyet a környéken talált régészeti leletek igazolnak. Első lakói között a kutatók az ún. Körös-kultúra képviselőit tartják számon.
A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, a Nagytatársánc. Itt, az Ős-Maros hordalékkúpján találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba. A régészek következtetései szerint az iráni eredetű káliz nép élt az Árpád-korban Orosházán.[4] A tatárjárás pusztítása után lassan ismét benépesült a környék.
„Orosháza” nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk.
A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az „-a" birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele. Maga az Oros személynév az „úr" köznév kicsinyítő képzős alakja – a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd vármegyéhez tartozott, a 15. században került Békés vármegyéhez.
Levéltári források szerint 1517-ben már Orosházi Tóbiás nevű hallgató tanult a krakkói egyetemen, Orosházi András pedig 1555-ben váradi kanonok volt.
Egy, a mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát mint egy Békés vármegyei uradalom központját említi, tulajdonosai ekkor a Komlóssyak voltak.
A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott – az itt lakók a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek a nagyobb biztonságot jelentő királyi Magyarországra.
Az újratelepüléstől a kiegyezésig
[szerkesztés]OROSHÁZA. Magyar falu Békés Várm. földes Ura B. Harukkernek maradékai, lakosai leg inkább evangélikusok, fekszik Szarvashoz közel, mellynek filiája, postája is vagyon. Szántó földgye jó, legelője, réttye elég, fája nints, piatzozása távol esik. (Vályi András: Magyar országnak leírása 2. kötet, Buda, 1796–1799)
Orosháza újkori története a vidék 18. századi betelepülésével kezdődik. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna vármegyei Zombáról érkezett telepesek költöztek.
Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést, s a 70 áttelepülő család 1744. április 24-én – Szent György napján – tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével megszállta az orosházi pusztát.
Hat héttel ezután megérkezett a telepesekhez nemes Horváth András evangélikus lelkész is, s vesszőből, sárból hamarosan felépítették az első templomot a Zombáról magukkal hozott harangnak.
A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra is, majd a 18. században az iparos réteg is kialakult. A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése. A százéves településen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréséig nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül, csendesen folyt az élet. A márciusi forradalom hírét Mikolay lelkész Pesten tanuló fiának leveléből hallották először az orosháziak március 18-án.
A márciusi határozatokat március 20-án Gyulán egy népközgyűlésen ismerhették meg a meghívottak: első ízben vettek részt ezen a nemeseken kívül az úrbéres jobbágyok képviselői is.
A délvidéki rác dúlás után megalakult itt is a nemzetőrség, ahová 665 gyalogos és 149 lovas jelentkezett, majd Jellasics támadásának hírére újabb 172 honvédújoncot állított ki a község. A Vasvári Pál által alakított Rákóczi-csapatban 64 orosházi harcolt. A csapat 1849 közepén a román felkelők elleni csatában szinte teljesen megsemmisült.
A szabadságharc bukása után a szigorú megtorló intézkedések ellenére is tovább élt a forradalom szelleme. Sok bujdosó talált itt menedékre, köztük egy éjszakára Kossuth Lajos felesége is, kinek rejtegetéséért Mikolay Ferenc, (a tiszteletes fia) 10 év várfogsággal bűnhődött.
A következő évtizedek az evangélikus vallás visszaszorítását eredményezték. A Bach-rendszer éveiben felbomlottak a feudális viszonyok is. A birodalom belső piacának fejlődése az 1850-es évek végére a mezőgazdaság számára végre kedvező helyzetet teremtett. Felosztották a közlegelőket, tömegesen épültek a tanyák, fellendült a gabonatermelés.
A kiegyezéstől 1945-ig
[szerkesztés]A helyi politikai élet aktivizálódását a kiegyezés hozta meg. A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. Az 1904-ben leleplezett Kossuth-szobor a Kossuth-kultusz jelképe lett. A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az orosházi véres május elseje. Az Alföld–Fiumei Vasút megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését. A később kiépített szárnyvonalak (köztük 1906-ban megnyílt a Szentes – Orosháza vasútvonal) révén Orosháza a Körös-Tisza-Maros közének vasúti csomópontjává vált.
Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfi-feldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban, 1936-ban már közel 25 ezer lelket számlált. A kisbirtokos réteg speciális gazdálkodási formája, a tanyavilág a paraszti polgárosodást tükrözte. A fiatalabb korosztály tanyáin a modern bútorok mellett megjelentek a könyvek, folyóiratok. Az egyre inkább mezővárosi fejlettségű településen pezsgő kulturális élet bontakozott ki.
A dualizmus korában kialakult egyesületi élet felvirágzott. 1891 és 1918 között 53 új helyi egyesület alakult: a hagyományos egyházi és polgári szerveződések mellett új jelenségként számos munkáskör, külterületi olvasókör és néhány sportegylet.
Kiemelkedő alakja volt a helyi szellemi életnek Veres József evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, Orosháza történetírója. Nevét a ma embere számára az „Orosháza, történeti és statisztikai adatok alapján” című, 1886-ban kiadott könyve őrizte meg.
Az Orosháza határában található Pusztaszentetornyai Justh-majori kastélyban született és nevelkedett Justh Zsigmond. Több elbeszélésének és regényének témáját és szereplőit merítette ebből az alföldi környezetből. 1892-ben kastélya parkjában parasztszínházat hozott létre, ahol parasztlányok és legények Shakespeare, Molière, Arisztophanész és Plautus műveit játszották.
Eötvös József író és politikus pusztaszentetornyai földbirtokosként fejtett ki Békés vármegyében közvetlen közéleti munkásságot. Mint vallás- és közoktatási miniszter kezdeményezte egy orosházi tanítóképző létrehozását, melyet sajnos már nem tudott megvalósítani. A polgárosodás hívta életre 1890-ben a Polgári Fiúiskolát, melyet 1892-ben a Polgári Leányiskola követett. Thék Endre 1902-ben, elsőként az országban, elindította a bentlakó iparos tanoncok képzését 15 szakmában.
1898 decemberében pedig Thék Endre indítványára a város ipari és mezőgazdasági fejlődésének fellendítésére ipari kiállítás szerveződött Orosházi Iparkiállítás néven, amely 1899 húsvétján nyílt meg, kizárólag orosházi iparosok részvételével. A komoly törekvés mögé a magas minisztériumok is mögé álltak és ipari felügyelő miniszteri biztost is kineveztek Gerstler Miklós személyében. Összesen 312 kiállító mellett nagyszabású programokkal is vonzották a szépszámú látogatókat. A vidéken megrendezett iprai kiállítások közül az egyetlen volt, amely nyereséget is hozott, nem csak egy adott térség fellendülését. A kiállítást országos figyelem kísérte. Első nap közel 4000 látogatták meg a megnyitó ünnepséget, és a látogatók száma később magas volt. Első héten több , mint 12 000 váltottak jegyet. A kiállítás idején, a kimagasló ipari, és kézműves munkáért 7 első díjat, 29 második, és 38 bronz érmet osztott ki a grémium. (Képes Folyóirat, 25 kötet. 1899. I.rész)
Az orosházi mezőgazdaság hírneve – a gazdálkodók igénye a legfejlettebb termelési lehetőségek megismerése és alkalmazása iránt – inspirálta településünket arra, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatása is helyet kapjon az iskolában. Hosszú küzdelem után 1926-ban tettek érettségi vizsgát első ízben a Felsőmezőgazdasági Iskola növendékei. Az evangélikus népiskolából nőtt ki az 1930-as években szerveződő Evangélikus Gimnázium.
A fejlődés azonban itt is – akárcsak az országban mindenhol – súlyos egyenlőtlenségekkel járt együtt. A munkásság életszínvonala nem volt megfelelő, a nemzetközi munkásmozgalom pedig a Viharsarokba is eljutott (bár itt inkább az agrármozgalmak voltak jelentősek). Az 1891-i május 1. megünneplése véres összetűzésbe torkollott a kivezényelt csendőrökkel, mely után több száz sebesült maradt a tereken..[5][6][7]
A történelem viharai Orosházát ugyanúgy érintették, mint az ország minden települését. A trianoni békeszerződés után Orosháza egyszerre a „kis Magyarország" határmenti régiójában találta magát, s ez a tény a további fejlődés meghatározója lett.
A második világháború jelentős anyagi és emberáldozattal járt, az áldozatok száma még ma sem ismert pontosan. Orosházát 1944. október 6-án egyetlen nap alatt foglalták el az orosz csapatok.
1945-től napjainkig
[szerkesztés]Az új rendszerben Orosháza ellentmondásosan fejlődött. 1946-ban – Szentetornya csatlakozásával – a település városi rangra emelkedett. Az ígéretesnek induló fejlődést azonban hamarosan a kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvasztása, a parasztgazdaságok felszámolása követte. A tanyákat az 1960-as években nagyrészt lebontották, ugyanakkor fokozatosan megerősödtek az újonnan szerveződő termelőszövetkezetek és az állami gazdaság. Az orosházi parasztemberek munkaszeretetének, élniakarásának eredményeként a nagyüzemi mezőgazdaság kiemelkedő termelési-tenyésztési eredményeket produkált, országos hírnévre is szert téve.
Számottevőek az olaj-, a földgáz- és a termálvíz-feltárás eredményei is. Részben erre alapozódva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, amely több ezer embernek adott munkát.
Megváltozott a város arculata is. Új épületbe költözött a mai Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1953-ban felépült a Táncsics Mihály Gimnázium, 1964-ben az Ipari Szakmunkásképző Iskola. Új kórház, múzeum, művelődési központ épült. A belvárosban a jellegzetes falusi utcák helyén ma lakótelepek emelkednek.
A város mellett fekvő Gyopáros-tó feltehetően az egykor itt is honos gyopár nevű virágról kapta elnevezését. Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el. Megállapították, hogy a tó vize gyógyhatású, így alkalmas mozgásszervi, krónikus ízületi, reumás, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására.
1760 óta Orosházához tartozik Gáspártelek, amely nyilván egykori tulajdonosának (Geist Gáspár) nevét viseli.
A Thököly utcából 1984-ben költözött ki az autóbusz-pályaudvar a Kossuth Lajos utca és az Október 6. utca sarkára, a malom és az 1870-ben átadott vasútállomás közelébe.[8]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dr. Gulyás Mihály (nem ismert)[9]
- 1994–1998: Fetser János (MSZP)[10]
- 1998–2002: Fetser János (MSZP)[11]
- 2002–2006: Fetser János (MSZP)[12]
- 2006–2010: Németh Béla (Fidesz-MDF)[13]
- 2010–2014: Dr. Dancsó József (Fidesz-KDNP)[14]
- 2014–2019: Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP)[15]
- 2019–2024: Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP)[16]
- 2024– : Raffai János (Válaszd Orosházát! Egyesület-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd)[2]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 28 888 | 28 665 | 27 492 | 26 528 | 25 783 | 25 472 | 25 206 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Etnikumok
[szerkesztés]2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,9% volt római katolikus, 10,3% evangélikus, 3,8% református, 1,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 30,3% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).[18]
Vallás
[szerkesztés]A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 16,4%, református 4,5%, evangélikus 13,6%, felekezeten kívüli 34,2% (29,1% nem nyilatkozott).[19]
Sportélet
[szerkesztés]Az Orosházi Rákóczi Vasas SE egy 1982-ben alapított magyar labdarúgóklub. 2008-09-ben és 2014-15-ben második lett a megyei bajnokságban.[20]
Híres orosháziak
[szerkesztés]Orosházi születésűek és egyéb neves személyek | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Itt születtek[szerkesztés]
További híres személyek[szerkesztés]
|
Látnivalók
[szerkesztés]- Gyopárosfürdő
- Geist-kastély[23] (közigazgatásilag Orosházához tartozik, de valójában a Nagyszénástól nem messze található Kiscsákón, ami Orosháza exklávéja)
- Darvas József Irodalmi Emlékház
- Orosházi evangélikus templom
- Jézus Szíve-plébániatemplom
- Rágyánszky Arborétum
- Református templom
- Művészetek Háza (volt zsinagóga)
- Nagy Gyula Területi Múzeum
- Kútmúzeum (az országban csak itt található)
- Justh Zsigmond Városi Könyvtár
- A Justh Zsigmond Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára
- Városi Képtár Archiválva 2007. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Főtér és üvegkörtefa
Testvértelepülései
[szerkesztés]- Kuusankoski, Finnország (1993)
- Nagykároly, Románia (1991)
- Tusnádfürdő, Románia (1995)
- Pancsin, Kína
- Llanes, Spanyolország
- Zomba, Magyarország
- Szenttamás, Szerbia
Légifotó-galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Darvas József (író) könyve után
- ↑ a b Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ MTI: Árpád-kori sírokra bukkantak Orosháza határában (magyar nyelven) (PHP). tudomany.ma.hu, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2013. június 15.)
- ↑ Az 1891-es orosházi véres május elseje | Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete (hu-HU nyelven). www.oroshazinyugdijasok.hu. [2018. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Mozgalom, Köztérkép: Véres május elseje emlékműve - Orosháza (Rajki László, 1966) | Köztérkép (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Magyar Néprajzi Lexikon / (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Áll a bál: Orosháza kontra Körös Volán - hir6.hu, 2009.01.16.
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Orosháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Orosháza Helységnévtár
- ↑ Orosháza Helységnévtár
- ↑ A klub oldala a magyarfutball.hu-n
- ↑ http://oroscafe.hu/cimke/nemeth-alexandra
- ↑ http://www.magyaronline.net/cikk.php?id=19 http://csokimania.blog.hu/2013/09/01/a_lila_tehen_titka
- ↑ http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2566
További információk
[szerkesztés]- A város honlapja
- OrosCafé – a hivatalos városi hírszájt
- Orosházi linkgyűjtemény
- Orosháza a funiq.hu-n
- Törköly József: Az orosházi beatfesztiválok története, 1974–1981; szerzői, Orosháza, 2017